Ma már szinte magától értetődő módon kezeljük az infokommunikációs technológiai (IKT) eszközöket. Ezek az eszközök, valamint a kapcsolódó technológiák és igénybe vehető szolgáltatások a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek, amit az ágazat döntéshozóinak körében végzett országos felmérésünk eredményei is alátámasztanak.

Magyarországon az internethasználat a vállalkozások körében a napi munka elengedhetetlen részét képezi. Alapvetően a munka széles sávon folyik, hiszen helyhez kötött gyors kapcsolatot a munkahelyek 91%-a, széles sávú mobilkapcsolatot pedig több mint 70%-a használt. Ez a gyors ütemű fejlődés egyébként nemcsak a cégekre, hanem a háztartásokra is igaz, hiszen 2017-ben már közel 80%-uk rendelkezett interneteléréssel, és ez az érték még mindig növekszik. (KSH: Infokommunikációs infrastruktúra, 2003–2017)

Az AgroStratéga évente felméri a mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozóinak IKT-használati szokásait. Általában elmondható, hogy a nehezebb, nagyobb méretű asztali készülékek használata minden évben mérséklődik. Arányuk 2018-ban már csak 62%-os, míg 2012-ben még 77%, 2014-ben pedig 72% volt. A helyüket kevésbé a hordozható számítógépek, inkább a táblagépek és a zsebben is elférő okostelefonok veszik át, amelyek tavaly már 24%-os, illetve 77%-os arányt képviseltek a kutatásban részt vevők körében. Ezzel újabb jelentős, 8 százalékpontos erősödést mértünk az okostelefon-használatban. Adataink alapján 2017 volt az első év, amikor az okostelefonok használata megelőzte az asztali gépekét. A hordozható számítógépek használatának aránya 2015 óta stabil 60-62%-os, míg a táblagépek elterjedtsége két éve változatlanul 24%-os.

Elkötelezve az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt

A kertészeti ágazat magas hozzáadottérték-termelő képessége, gazdasági multiplikátor hatása, a foglalkoztatásban betöltött szerepe és a technológiai innovációk alkalmazása szempontjából is különleges szegmense az agráriumnak. Talán ennek is köszönhető, hogy évről évre kiváló jelölteket értékelhet a zsűri ebben a kategóriában, akik közül ketten a fődíjat is elnyerték már az elmúlt négy év során.

A döntősök kiválasztása idén is felelősségteljes, ugyanakkor izgalmas feladat volt. Mindegyikük magas színvonalon végzi a szakmai munkát, és hivatása mellett a helyi közösségek, illetve a tágabb környezet iránt is elkötelezett. Társadalmi felelősségvállalásuk példamutató, amivel mindhárman kiérdemelték a zsűri elismerését. Hitvallásuk mintaként szolgálhat nemcsak a kertész szakemberek, hanem a mezőgazdaság más ágazataiban dolgozók számára is. Iránymutatásuk remélhetőleg a szektor leendő munkavállalóira, a jövő gazdálkodóira is hatást gyakorol majd, esetleg az agráriumon kívül is követőkre talál.

Az Év Agrárembere projekttel már annak indulásakor kapcsolatba kerültünk, a kezdetektől figyelemmel kísérjük. Támogatóként harmadik alkalommal álltunk a kezdeményezés mellé. Az Agrárkutatás kategóriát pártfogoltuk 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban pedig a Kertészet kategóriát támogattuk. Megtisztelő feladat részt venni Az Év Agrárembere kitüntető díj zsűrijének munkájában és hozzájárulni a program nemes célkitűzéseinek eléréséhez.

A szektort alaposan ismerők egyre hangosabban kongatják a vészharangot, mert az árutermelő gazdaságok döntéshozói lassan kiöregszenek: közelítik a nyugdíjkorhatárt vagy akár már túl is lépték, és hiányoznak azok a szakemberek, akik a helyükre léphetnének.

Van-e elég magasan képzett, felkészült fiatal a mezőgazdaságban? Hogyan válhat zökkenőmentessé a generációváltás? Milyen feltételek hiányoznak a tudatosan végigvitt vezetőcseréhez? Az AgroStratéga osztja a fenti kérdésekkel kapcsolatos aggodalmakat, és a maga eszközeivel igyekszik reális képet festeni a helyzetről, annak változásáról és a változás irányáról.

Az agrár-nemzedékváltással kapcsolatos felméréseink évek óta követik a gazdaság átadás-átvétel folyamatát. Látszik, hogy a gazdaságátadás iránti igény növekszik, habár a generációváltás a korábban vártnál lassabb ütemben halad. Az árutermelő gazdaságok körében az elmúlt öt évben megtörtént gazdaságátadás arányához (12%) képest ugyan dupla arányt képvisel a következő öt évben tervezett átadás-átvétel (23%), ám ez az aránypár évek óta nem változik, azaz nem gyorsult a folyamat. Ennek egyik oka lehet, hogy az 54 év feletti gazdaságvezetők 87%-a tervezi a munkavégzést vagy éppen dolgozik a nyugdíjkorhatár elérése után is.

A talpon maradásért folyamatosan küzdenek az agrárium szereplői is. A termelők jelentős része tudja, hogy fejlesztés nélkül menthetetlenül hátrányt szenvedne a versenytársakkal szemben. És hogy ezt elkerülje, az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok vezetőinek négyötöde tervez beruházást öt éven belül.

Szerencsére alig-alig változott a helyzet az évek során, nem csökkent a fejlesztési kedv az ágazatban. A hatékonyság növelésével, új gépek, fejlettebb eszközök, innovatív eljárások segítségével nagyobb nyereség várható. Tisztában vannak ezzel a termelők is, akik négyötödénél (81%) volt beruházás az elmúlt öt évben, és 79%-uk tervez beruházást a következő öt év során, tehát 2023-ig. A múltra és jövőre vonatkozó arányok nagyon hasonlóak, ami egyértelműen jelzi a beruházási hajlandóság magas szinten maradását.

A folyamatok átlátásához, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Idei felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50–69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generációba (36%) tartozik. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció. Vajon ők mind ugyanúgy gondolkodnak a beruházásokról?

Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

Cikksorozatunkban lépésről lépésre betekintést adunk legfrissebb kutatási eredményeinkbe. Célunk nem kevesebb, mint az agráriumban dolgozók, a mezőgazdasági termelésből élők igényeinek megismerése, a problémák feltárása, ezzel is hozzájárulva azok megoldásához, az ágazat fejlesztéséhez. A kutatási eredmények megismerésével a vertikum minden résztvevője nyer, mivel az adatok jelentős részéhez ingyen is hozzá lehet jutni, hiszen a cél végeredményben közös: a hazai mezőgazdaság fejlesztése.

Mint minden évben, idén is számos újdonsággal szolgálunk a felmérés eredményei iránt érdeklődőknek. A válaszadók döntéshozói kompetenciájára vonatkozó kérdéskör a pénzügyi területtel bővült, az egyes alapanyagok beszerzésére vonatkozó kérdéseket viszont összevontuk, terményértékesítés helyett pedig az értékesítés terén betöltött szerepre kérdeztünk rá. Továbbá a kérdőív átalakításával az állattenyésztők médiahasználatáról is gyűjtöttünk adatokat. A tápanyag-utánpótlás és a zöldítés a növénytermesztés fókuszában van, ezért rákérdeztünk a talaj termőképességének fenntartása, növelése érdekében alkalmazott és tervezett eljárásokra is. Tavaly először mértük fel a szakmai kiállítások, vásárok, rendezvények és konferenciák ismertségét és látogatottságát, valamint a szakmai pályázatok és díjak ismertségét. A nagy érdeklődésre tekintettel ez idén sem maradhatott ki a kérdések közül, sőt bővült a vizsgált szakmai kiállítások, vásárok, rendezvények és konferenciák köre. 

Engedje meg, hogy meghívjuk az AgroStratéga országos felmérésére, melynek idén is szakmai partnere az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége), és új partnerként a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatja kezdeményezésünket.

Kérdőívünk a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Válaszaival Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben könnyebbé és gyorsabbá váljon a szakmai információk elérése.

Véleménye fontos, számítunk az együttműködésére. Köszönjük, hogy tapasztalatait megosztja velünk.

Kérjük, hogy a kérdőív kitöltéséhez kattintson ide: www.surveymonkey.com/r/kutatas

Az AgroStratéga országos felmérésében részt vevő első 1000 kérdőívkitöltő, aki megadja nevét és elérhetőségeit, a szakmai döntések megalapozását segítő, értékes ajándékot kap.

Amennyiben a kérdőív végén megadja nevét és elérhetőségeit, a piackutatás lezárását és kiértékelését követően (várhatóan késő ősszel) eljuttatunk Önnek egy összefoglalót az eredményekről, amelyből Ön első kézből tájékozódhat a felmérés eredményeiről.

A kérdőív kitöltésének határideje: 2018. szeptember 16.

Részvételét előre is köszönjük!

Magyarországon a lakosság száma évről évre jelentős ütemben csökken, ugyanakkor a legutóbbi gazdasági válság elmúltával mind fokozottabban jelentkezik a munkát végzők iránti igény. A mezőgazdasági ágazat különösen nehéz helyzetben van, mert a speciális szaktudást és kemény fizikai munkát ötvöző hivatást nem szívesen választják a fiatalok.

A KSH 1998 óta követi a foglalkoztatottak számát korcsoportok szerint, a legfrissebb eredmények tavaly születtek. Míg a teljes népességben körülbelül 20 százalékponttal dolgoztak többen 2017-ben, mint 19 évvel korábban, a nyugdíjasok sokkal nagyobb arányban tértek vissza a munka világába. Fontos azonban megjegyezni, hogy a lakosságszám közben folyamatosan esett, és a korfa egyre inkább az idősebb korosztály felé szélesedik. A foglalkoztatottak közé visszatérést segíti jelenleg az 55 éven felülieknek járó kedvezményes szocho – bár ezt 2019-től várhatóan eltörlik, nehéz helyzetbe hozva azokat, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt –, illetve további kedvezményként jövőre mindazok után, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, a munkába való visszaállás esetén a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl nem kell majd közterhet fizetni.

A legnagyobb változás a 60–64 éveseknél tapasztalható, hiszen körükben 2017-ben 1998-hoz képest hétszeresére emelkedett a foglalkoztatottak száma. A kiugró eredményt magyarázhatja, hogy az elmúlt években egyre többen léptek be a 60–64 évesek korcsoportjába, ráadásul a kitolódó nyugdíjkorhatár éppen közöttük eredményezte a foglalkoztatottak körének legnagyobb mértékű bővülését.

A még idősebbek is szívesen és nagyobb arányban vállalnak munkát, amivel kiegészíthetik sokszor szerény nyugdíjukat: a 65–69 évesek 2017-ben 1998-hoz képest két és félszer többen, míg a 70–74 évesek 2,3-szer többen dolgoztak. (Forrás: KSH, A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként [1998–2017])

Az AgroStratéga, ismerve azt az egész Európában tapasztalható aggasztó trendet, hogy az agrártársadalom még a népesség átlagánál is gyorsabban öregszik, 2017-ben feltette a kérdést a kutatási jelentést kitöltőknek, terveznek-e munkát vállalni a nyugdíjkorhatár elérése után. Az 1400 fős, országosan reprezentatív minta átlagéletkora 49 év volt, ám jellemző adat, hogy a kutatásban részt vevők 27%-a 60 éves vagy annál idősebb. További 23%-a pedig elmúlt 50 éves, tehát már valószínűleg elgondolkodott rajta, mihez kezd majd, ha eléri a nyugdíjaskort.

Az élet minden területén egyre természetesebb módon kezeljük az infokommunikációs és technológiai (IKT) eszközöket. A mezőgazdaság sem maradhat ki a fejlődésből: a talajviszonyok feltérképezésétől a gépek kezelésén át a cégügyek intézéséig szinte bármiben hasznukat látjuk.

Magyarországon az internethasználat a vállalkozások körében a napi munka elengedhetetlen részét képezi: 2016-ban a KSH legfrissebb felmérése szerint a cégek 94%-ának volt számítógépe és 92%-ának internetelérése is. Ezzel az eredménnyel azonban még mindig nem értük el a 97%-os európai uniós átlagot. Jellemzően a Nyugat-Dunántúlon magasabb, a keleti területeken kicsit alacsonyabb a számítógép-használók aránya, de a különbség nem jelentős (97% és 92–95%). Ugyanez a területi különbség igaz az internetre is (95% és 90–93%). Alapvetően a munka széles sávon folyik, hiszen helyhez kötött gyors kapcsolatot a munkahelyek 88%-a, széles sávú mobilkapcsolatot pedig a 2015-ös 64%-ról ismét jelentősen előrelépve 69%-a használt. Ez a gyors ütemű fejlődés egyébként nemcsak a cégekre, hanem a háztartásokra is igaz, hiszen 2016-ban már 79%-uk rendelkezett interneteléréssel, és ez az érték 2014 óta évről évre 3-3 százalékponttal növekszik. (KSH: Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások helyzete Magyarországon, 2016)

Az agrár-nemzedékváltással, gazdaságátadással kapcsolatos probléma évek óta ismert az ágazat szereplői számára, ám a megoldáshoz nem készültek megfelelő tervek és csak részben történtek érdemi intézkedések.

Az elkövetkező, nem is távoli időszakban a rendszerváltáskor indult gazdaságok alapító generációja eléri azt az életkort, amikor természetes módon felmerül a gazdaság átadása a fiataloknak. A gazdaságon belüli nemzedékváltásnak nincsenek meg a hazai hagyományai, bejáratott rendje. Emellett az érintettek részéről nemritkán szemérmes hallgatás is körülveszi ezt a kérdést, kihívást.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) a magyar agrárium egyik kiemelt problémájának tartja a nemzedékváltást, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzedékváltás mint téma a napi szakmai közbeszéd része legyen és maradjon. Az ehhez szükséges helyzetértékelést szolgálja az AgroStratégával közös kérdőíves felmérés is, amely 2017. március és április hónapban zajlott. Az anonim módon kitölthető kérdőív eredményei segítséget jelenthetnek többek között a gazdaságátadást nehezítő körülmények azonosításához és kezeléséhez.

A kutatás első számú célcsoportját a mezőgazdasági nemzedékváltásban, gazdaságátadásban érdekelt fiatal gazdák köre képezte. A megkérdezettek döntő többsége (89%-a) érintett volt vagy lesz gazdaságátadásban, ezen belül 22%-uk átadóként, 67%-uk pedig átvevőként. Jellemzően, az esetek 90%-ában családon belül történik a gazdaság átadása-átvétele, általában szülő és gyermek között, és mindössze 10%-ban cserél gazdát a gazdaság nem családtagok között.

Nem csoda, hogy legtöbben szívesen ellátogatunk különféle mezőgazdasági programokra, mert ezeken az eseményeken jellemzően minden számunkra fontos információt egy helyen és egy időben, sűrített formában megtalálunk. Lehetőség van szemügyre venni az újdonságokat és színes-szagos betekintést kapni a termékek hasznosságáról, megbízhatóságáról, kérdéseket feltenni, sok esetben pedig a gyártók még kedvezményekkel is kedveskednek a résztvevőknek.

Az AgroStratéga 2017-ben már hatodik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, tehát árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Nem maradhatott ki a kérdések közül az agráriumnak szóló rendezvények látogatottsága sem.

Az agrár-nemzedékváltással, gazdaságátadással kapcsolatos probléma évek óta ismert az ágazat szereplői számára, ám a megoldáshoz nem készültek megfelelő tervek és csak részben történtek érdemi intézkedések.

Ingyenesen letölthető kiadványunk egy olyan felmérés eredményeit mutatja be, amely szerves részét képezi „Az ügy, ami összeköt – Nemzeti minimum az agrár nemzedékváltásért" című szakmai anyagnak. Ebben a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége nemzedékváltást célzó intézkedéscsomagra tesz javaslatot, amely a földügyi, az adózási és az adminisztratív szabályozásra, illetve a kommunikációs és szervezeti kérdésekre is kiterjed.

A javaslatcsomag összeállításához 2017-ben végeztünk felmérést a stafétabot átadását akadályozó tényezőkről.

A piackutatás eredményeit bemutató kiadvány ingyenesen letölthető innen.

A Mezőhír országos mezőgazdasági szakfolyóirat 2018. február havi lapszámában jelent meg egy kétoldalas cikk az AgroStratéga agrár-piackutatás üzletágával kapcsolatban. Az interjú anyaga letölthető innen.

Köszönjük az interjút Fodor Mihálynak, a Mezőhír főszerkesztőjének.

A kertészeti ágazat magas hozzáadottérték-termelő képessége, gazdasági multiplikátor hatása, a foglalkoztatásban betöltött szerepe és a technológiai innovációk alkalmazása szempontjából is különleges szegmense az agráriumnak. Talán ennek is köszönhető, hogy igen sok kiváló jelöltet értékelhetett a zsűri ebben a kategóriában.

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Kertészet kategóriájának támogatója 2017-ben.

A döntősök kiválasztása felelősségteljes, ugyanakkor izgalmas feladat volt. Mindegyikük magas színvonalon végzi a szakmai munkát, és hivatása mellett a helyi közösségek, illetve a tágabb környezet iránt is elkötelezett. Mindhárman kiérdemelték a zsűri elismerését, Mutsy Árpád pedig a Kertészet kategória győztese lett.

Megtisztelő számunkra, hogy a Kertészet kategória győztese egyben Az Év Agrárembere 2017 kitüntető díj nyertese is. Gratulálunk!

Az AgrárUnió országos mezőgazdasági szakfolyóirat 2017. 12. havi lapszámában jelent meg egy újabb kétoldalas cikk az AgroStratéga agrár-piackutatás üzletágával kapcsolatban. Az interjúban egyik szakmai partnerünk és támogatóink közül ketten is nyilatkoznak a piackutatással és a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos viszonyukról. A cikksorozat második része letölthető innen.

Az Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban c. kiadványban jelent meg egy összeállítás az agrármarketing trendjeivel kapcsolatban. Agrár- és élelmiszeripari vállalkozások marketingszakemberei beszélnek arról, hogy milyen trendeket látnak a piacon. Az interjúk anyaga letölthető innen.

Köszönjük a megjelenést Romao-Major Katalinnak, a kiadvány felelős szerkesztőjének és Háhner Petrának, aki az interjút készítette.

Az AgroStratéga 2017-ben már hatodik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

A gazdálkodók információszerzési szokásaiban robbanásszerű változást tapasztalunk, amiben a digitalizáció jár az élen. Az e-mailben kapott ingyenes hírlevél és az online agrárportálok használata ma már a személyes szakmai kapcsolatok és a nyomtatott szaklapok használatának szintjén van, ezeket pedig szorosan követi az online agrárfórumok használata a rendszeres és gyakori (összesített) használat tekintetében.

Az Agrárágazat országos mezőgazdasági szakfolyóirat 2017. 11. havi lapszámában jelent meg egy kétoldalas cikk az AgroStratéga agrár-piackutatás üzletágával kapcsolatban. Az interjú anyaga letölthető innen.


Köszönjük az interjút Sándor Ildikónak, az Agrárágazat főszerkesztőjének.

Az AgrárUnió országos mezőgazdasági szakfolyóirat 2017. 10-11. havi lapszámában jelent meg egy kétoldalas cikk az AgroStratéga agrár-piackutatás üzletágával kapcsolatban. Az interjúban egyik szakmai partnerünk és támogatóink közül ketten is nyilatkoznak a piackutatással és a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos viszonyukról. A cikk anyaga letölthető innen.

Az Agro Napló országos mezőgazdasági szakfolyóirat 2017. 08. havi lapszámában jelent meg egy kétoldalas cikk az AgroStratéga agrár-piackutatás üzletágával kapcsolatban. Az interjú anyaga letölthető innen.

Köszönjük az interjút Gáspár Andreának, az Agro Napló főszerkesztőjének.

Az aszályos időszak után, a pályázati döntések kézbesítése előtt még mindig többségben vannak a mezőgazdaságot pozitívan megítélő gazdálkodók – derül ki a Takarék Csoport immár negyedik alkalommal közzétett, az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásait tükröző Takarék Agrárhangulati Indexéből. A legfrissebb felmérés eredményei alapján már egy teljes éven keresztül követhettük a gazdálkodók véleményének, várakozásainak alakulását. A Takarék Agrárhangulati Index ugyanis negyedéves rendszerességgel ad képet a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők gazdálkodással, beruházással, finanszírozással, támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseikről, illetve azok változásáról.

A mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói továbbra is óvatosan optimisták a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően. Az immár a negyedik felmérését közlő Takarék Agrárhangulati Indexet a Takarékok hagyományosan erős mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági kapcsolataira tekintettel hívta életre a Takarékbank. Az Index legutóbbi felmérésének 2,23 pontos értéke jelentősen elmarad az előző negyedév 9,14 pontjától, de még mindig azt tükrözi, hogy a döntéshozók között több mint 2 százalékkal vannak többen azok, akik javulást várnak működési környezetükben.

A legfrissebb felmérés eredménye alapján a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka (3. felmérés: 80%) tervez, 23 százaléka nem tervez beruházást a következő 12 hónapban. Ez a szám továbbra is jól tükrözi azt a tényt, hogy miközben fejlesztéseiket egyre inkább a piaci elvárások alapján tervezik meg, jelentős többségük az elmúlt évek elmaradt fejlesztéseit továbbra is a pályázatok eredményétől teszik függővé.

A gazdálkodók többsége (52%) technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben, míg 28 százalékuknál változatlan formában halad tovább a gazdálkodás. Összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százalékuk a szinten tartásban, 4 százalékuk pedig a visszafejlesztésben gondolkodik.

A gépesítettség növelése, a technológia fejlesztése mint a beruházások célja jól mutatja, hogy a megkérdezettek legtöbbjénél a humánerőforrás kiváltására, az annak való kitettség csökkentésére törekednek a jövőben.

A kérdést gyakran teszik fel azok, akik mezőgazdasági kiállítást, konferenciát vagy bemutatót szerveznek. Azok fejében is felmerülhet viszont, akik szakmai információszerzés céljából tervezik a részvételt az adott eseményen. Egy rendezvény sikere szempontjából tehát egyáltalán nem mindegy, hogy az helyi, regionális vagy országos.

Sok a szakmai érdeklődő vagy kevés, megéri-e a többletráfordítást vagy sem? – mérlegel a szervező. A program hasznos vagy érdektelen, megéri-e a hosszabb utazással járó fáradságot vagy sem? – latolgat a résztvevő. A fenti kérdések megválaszolásához szeretnénk segítséget nyújtani néhány piackutatási adattal.

Az AgroStratéga 2016-ban már ötödik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza. Az országos felmérésben megkérdezett gazdálkodók 73%-a vett részt szántóföldi, kertészeti bemutatón, 83%-uk szakmai kiállításon, vásáron és 65%-uk egyéb szakmai rendezvényen, konferencián. Jellemzően 1-2 alkalommal látogatták meg a különböző típusú szakmai rendezvényeket tavaly, viszont 22–24%-os arányt képviselnek azok, akik három vagy több alkalommal vettek részt ilyen eseményeken típusonként.

Az AgroStratéga a hazai agráriumban működő vállalkozások professzionális stratégiai tanácsadója a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén. Elkötelezettek vagyunk az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért döntöttünk úgy, hogy támogatjuk az Év Agrárembere Díj Agrárkutatás kategóriáját.

Örömmel álltunk az innovatív kezdeményezés mellé, amelyben kiváló szakembereket ismertünk meg. Gratulálunk mindazoknak, akik kitartó munkájuknak köszönhetően közülük is kiemelkedve díjat kaptak vagy a döntőbe jutottak!

Az Év Agrárembere Díj agrárkutatás-kategóriájának győztese 2016-ban Dr. Kovács Levente lett. A fiatal kutató 1985-ben született Budapesten. Az általános iskolát, majd a középiskolai tanulmányait is itt végezte, a Szent István Gimnázium matematikatagozatán érettségizett 2004-ben. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán szerzett diplomát hal- és vadgazdálkodási szakirányon, diplomadolgozatát mégis szarvasmarhák szaporodásbiológiai gondozása témakörben írta. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskolájában. Azóta számos új kutatási eredménnyel gazdagította az állattenyésztés, állatélettan, állatjóllét és stresszélettan tudományterületét. Jelenleg azt MTA-SZIE Nagyállat-klinikai Kutatócsoport szarvasmarhacsoportjának vezetője. Munkássága nemzetközi elismertségét kiváló minőségű publikációi és külföldi vendégelőadói felkérései bizonyítják. 2016-ban az MTA Bolyai János-ösztöndíját, az NKFI Hivatal OTKA posztdoktori ösztöndíját és az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Nemzet Fiatal Tehetségeiért” ösztöndíját is elnyerte. A Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének oktatási feladataiban 2014 óta térítésmentesen vállal szerepet. A SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán és az Állatorvos-tudományi Egyetem hallgatói számára évről évre lehetőséget biztosít tanulmányutakon való részvételre. Kutatásaiba minden érdeklődő számára betekintést enged, a 2015/2016. tanévben folytatott hat hónapos vizsgálatában 212 önkéntes vett részt. Olyan, az állatjóllétet és egészségi állapotot javító módszereket dolgoz ki, amelyek használata mind a gyakorló szakemberek, mind az ezen a területen kutatók számára hasznosak lehetnek munkájuk során. A humán orvostudományban és a nyugat-európai állatjólléti vizsgálatokban széles körűen alkalmazott szívritmus-változékonyság mutatóit Magyarországon egyedüliként használja. Kutatási eredményei szerint e módszer alternatívája lehet a vérvételeken alapuló és az állatok rögzítését igénylő invazív, laborigényes stresszvizsgálati protokolloknak.

Kategóriadöntősök

Prof. Dr. Popp József a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora, dékánhelyettes, a Debreceni Egyetem Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola vezetője. Aktív részt vállal a tudományos és felsőoktatási közéletben. Tudományos munkásságának fő területe a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának, a nemzetközi agrárpolitikának, ezen belül kiemelten a Közös Agrárpolitikának a tudományos vizsgálata. Ismeretterjesztő és közérdekű cikkeinek száma több száz, gazdáknak és agrárvállalatoknak évente 30-30 alkalommal tart előadásokat. A gazdák napi, heti szinten hívják telefonon, rendszeresen ad nekik tanácsokat.

Gódor-Horváth Boglárka 2006-ban kezdte tanulmányait a Szent István Egyetemen, természetvédelmi mérnök szakirányon. Mesterdiplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem növényorvos szakán szerezte. A növényorvos-diploma kapcsán bakteriofág-kutatásba kapcsolódott be, diplomamunkája az alma tűzelhalás betegsége elleni biológiai védekezési lehetőségekről szólt. Már az egyetem alatt számos, környezeti neveléssel kapcsolatos programban vett részt önkéntesként. Szívügyének érzi, hogy segítségére legyen és átadja tapasztalatait azoknak, akik még munkavállalás előtt állnak, és frissen végzett szakemberként szeretnének elhelyezkedni a mezőgazdaságban.

Bár a gazdálkodók döntő hányada, 84%-a tervez beruházást a következő öt évben, az arányuk kissé mérséklődött az egy évvel korábban mért 87%-os szinthez képest. A termelők átlagéletkora ismét emelkedett, és a gazdaságátadást célzó erőfeszítések ellenére sem jelenik meg kellő mértékben az új generáció, hogy átvegye a stafétát.

Az AgroStratéga 2016-ban már ötödik alkalommal indította útjára azt a kutatást, amelynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza. Legutóbbi felmérésünk eredménye szerint az átlagéletkor újból 46 évre emelkedett, ami egyfajta visszarendeződést mutat a 2015-ben mért 44 éves életkori átlaghoz képest. Minden ötödik válaszadó hatvanéves vagy idősebb döntéshozó, és 21% az ötvenesek aránya. Ez azt jelenti, hogy tíz gazdaságból minden negyediket érint az utódlás kérdése.

A gazdaság jövőképére vonatkozó kérdések között, mint a beruházási és fejlesztési szándék, szerepelt a gazdaság átadása, illetve átvétele is. A megkérdezettek 13%-a válaszolta, hogy az elmúlt öt évben történt gazdaság átadás-átvétel az általa képviselt vállalkozásban, ami önmagában nem lebecsülendő adat. Ám az meglepő, hogy az előző évi 24%-hoz képest már csak a felmérésben részt vevők 19%-a tervezi a gazdaság átadását, illetve átvételét öt éven belül. Ez a fiatalítási szándék jelentős csökkenését vagy a lehetőségek szűkülését vetíti előre.

A Takarék Agrárhangulati Index legfrissebb felmérése szerint óvatosabbak, de továbbra is létszámbővítésben és hatékonyságnövelést célzó beruházásokban gondolkodnak az agrárium döntéshozói.

Az Index harmadik, 9,14 pontos értéke ugyan elmarad az előző mérés 12,89 pontos értékétől, azonban megállapítható, hogy a mezőgazdaságban érdekelt vállalkozások döntéshozói közül mintegy 9 százalékponttal vannak többen azok, akik a következő 12 hónap során inkább javulást várnak működési környezetükben, mint a romlást feltételezők.

Az előző méréshez képest kissé többen aggódnak a termelés jövedelmezőségének változása miatt, amit elsősorban a piaci árak alakulásával hoznak összefüggésbe, és a hatékonyság javítását célzó fejlesztésekkel, beruházásokkal próbálnak ellensúlyozni.

A válaszadók mintegy 80 százaléka tervez beruházást a következő egy évben, ugyanakkor továbbra is mérsékelt a gazdálkodók hitelfelvételi kedve. A válaszadók 20 százaléka növekedést, 3 százaléka pedig csökkenést vár a foglalkoztatottak számában, többségük változatlan létszámmal tervez.

A Takarékbank a felmérést negyedéves gyakorisággal végzi stratégiai partnere, az AgroStratéga közreműködésével. A kutatás kérdőíve a gazdálkodók saját helyzetének megítélésére, jövőre vonatkozó elképzeléseire, beruházási szándékaira, hitelfelvételi terveire, a támogatások igénybevételére, a gazdálkodás hatékonyságának növelésével kapcsolatos elképzeléseire fókuszál, esetenként az ágazattal kapcsolatos szezonális kérdéseket tartalmaz. A válaszadók 97-100 százaléka döntéshozó, fennmaradó részük döntésbefolyásoló a szakterületén. Az ötszáz fős minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív.

A Takarék Agrárhangulati Index felmérés legfrissebb eredményeiről bővebben itt olvashat.