RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója 2017-ben és 2018-ban, a Fenntartható gazdálkodás kategória támogatója pedig 2019-ben.

HÍRBOX

 

A kedvezőtlen időjárás és a termelési költségek növekedése hátráltatta leginkább a gazdálkodást

2022.11.22. 07:00 :: Pólya Árpád

Ugyan mélypontra zuhant a beruházást és fejlesztést tervező gazdálkodók aránya, már az is látszik, hogy a mezőgazdasági termelők egy része az előremenekülést választja.

Az AgroStratéga 2022-ben már tizenegyedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

A gazdaságirányítók 99%-a említett valamilyen hátráltató tényezőt az elmúlt gazdasági évben, szemben a tavalyi 97%-kal és a tavalyelőtti 96%-kal. A korábbi adatokra visszatekintve az is látszik, hogy az időjárás kedvezőtlen hatására évről évre nagyobb arányban (2020: 74%, 2021: 84%, 2022: 92%) hivatkoznak a gazdaságvezetők. Ugyanez igaz a termelési költségek növekedésére is (2020: 48%, 2021: 61%, 2022: 80%). A többi körülmény ennél jóval kisebb arányban nehezítette a gazdálkodást.

as_cikk2_hatraltatok_beruhazas_portalokra_abra1_2022dec.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: fejlesztés mezőgazdaság piackutatás beruházás öntözés termálvíz agrárium megújuló energia portfolioblogger

Mélypontra zuhant a mezőgazdasági beruházást és gazdaságfejlesztést tervezők aránya

2022.11.21. 12:45 :: Pólya Árpád

Az elmúlt tizenegy évben nem mértünk még ilyen alacsony arányú gazdaságfejlesztési szándékot, és a beruházási hajlandóság is az eddig mért legalacsonyabb szintre esett.

Az AgroStratéga 2022-ben már tizenegyedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

A friss kutatási jelentés szerkezete hasonló az előző években már megszokotthoz, de az állandó kérdések mellé időnként bekerülnek újak is. Így nemcsak a korábbi adatokban történt változások követhetők nyomon, hanem az éppen aktuális kérdésekre is választ kapunk az érintettektől. A koronavírus-járvány például már csak minden tizennegyedik gazdaságot érintette közvetlenül, szemben a termelési költségek növekedésével, amit ötből négy válaszadó emelt ki a gazdálkodást hátráltató tényezők közül. A kedvezőtlen időjárás – teljesen érthető módon – pedig még ennél is nagyobb arányban (92%) jelent meg a válaszok között.

as_cikk_beruhazas_abra1_2022nov.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: fejlesztés mezőgazdaság piackutatás beruházás agrárium generációváltás portfolioblogger

Kátyúk a digitális agrárgazdaság felé vezető úton

2022.08.16. 09:56 :: Pólya Árpád

A beruházási hajlandóság szintje legutóbb öt éve haladta meg a tavalyit. Sikerül fenntartani az ütemet, vagy lendületet veszít az ágazat?

Tavaly ősszel megjelent a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című felhívás, amelynek meghirdetésekor a rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd forint volt.

A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására kiírt pályázat megjelenése előtt, 2021. augusztus 19. és szeptember 12. között végeztünk egy országos felmérést, amely a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásait és preferenciáit, valamint jövőképét vizsgálta. Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című kutatásunk többek között arra a kérdésre is választ keresett, hogy hol tartunk a digitális agrárgazdaság felé vezető úton.

A megkérdezett gazdálkodók körében a legtöbbet használt IKT-eszköz az okostelefon (86%), mely még mindig emelkedő trendet mutat. A hordozható számítógépek és asztali gépek használatának aránya egyaránt 58%, míg táblagépet a gazdálkodók negyede használ. Az internetbankot igénybe vevők száma lassan növekszik, 2021-ben a válaszadók 76%-a használta rendszeresen pénzügyeinek intézéséhez. A válaszadók több mint fele dolgozott már szakmai mobilapplikációval, további 29% pedig tervezi a használatát.

as_cikk3_digitalis_agrarium_szakmai_mobilapplikacio_abra_2022szept.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: fejlesztés mezőgazdaság piackutatás beruházás agrárium portfolioblogger precíziós gazdálkodás

Idén is meghívjuk országos piackutatásunkra - értékes ajándékok, érdekes információk

2022.08.11. 12:40 :: Varanka Mariann

kutatas_dekor2_200px.pngEngedje meg, hogy meghívjuk az AgroStratéga országos felmérésére, melynek idén is szakmai partnere az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatja kezdeményezésünket.

Kérdőívünk a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Válaszaival Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben könnyebbé és gyorsabbá váljon a szakmai információk elérése.

Véleménye fontos, számítunk az együttműködésére. Köszönjük, hogy tapasztalatait megosztja velünk.

Kérjük, hogy a kérdőív kitöltéséhez kattintson ide: www.surveymonkey.com/r/kutatas

Az AgroStratéga országos felmérésében részt vevő első 1000 kérdőívkitöltő, aki megadja nevét és elérhetőségeit, a szakmai döntések megalapozását segítő, értékes ajándékot kap.

Amennyiben a kérdőív végén megadja nevét és elérhetőségeit, a piackutatás lezárását és kiértékelését követően (várhatóan késő ősszel) eljuttatunk Önnek egy összefoglalót az eredményekről, amelyből Ön első kézből tájékozódhat a felmérés eredményeiről.

A kérdőív kitöltésének határideje: 2022. szeptember 11.

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság piackutatás beruházás agrárium generációváltás portfolioblogger

Válságállónak bizonyult a gazdaságok többsége

2021.11.23. 19:41 :: Pólya Árpád

A gazdálkodást hátráltató számos körülmény ellenére fejlesztést, beruházást terveznek a gazdálkodók.

Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című országos felmérésünk többek között arra a kérdésre is választ keresett, hogyan birkózik meg az ágazat az olyan gazdálkodást sújtó, kedvezőtlen körülményekkel, mint a koronavírus-járvány, a termelési költségek (pl. a műtrágya, a földgáz és a gázolaj árának) ugrásszerű emelkedése, a szélsőséges időjárás vagy a munkaerőhiány.

A gazdálkodók 97%-a jelzett valamilyen hátráltató tényezőt az elmúlt gazdasági évben. A nehézségek közül a legnagyobb arányban – teljesen érthető módon – a kedvezőtlen időjárást (84%) említették. Dobogós helyen szerepelt a termelési költségek növekedése (61%) és a felvásárlási árak alacsony szintje (30%), amit a munkaerőhiány (22%), a termelőeszközök meghibásodása, leállása (17%), majd az alapanyagok beszerzésének nehézsége (12%) követett. A koronavírus-járvány (11%) csak minden kilencedik gazdaságot érintette közvetlenül (például karanténhelyzet, megbetegedés formájában). Ezzel a felsorolt tíz tényező között a 7. helyen szerepel. Mögöttük azonos értékkel (10-10%) következnek a termékértékesítés nehézségei és a növény-, állategészségügyi és -jóléti intézkedések (pl. járványvédelmi előírások, korlátozások, hatóanyag-kivonások) hatásai. A válaszadók legkisebb arányban a termelés finanszírozásának nehézségeit (8%) említették.

ascikk2_hatraltato_tenyezok_abra_2021dec.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: piac válság fejlesztés mezőgazdaság piackutatás beruházás agrárium portfolioblogger

Csúcson van a mezőgazdasági beruházást és a gazdaságátadást tervezők aránya is

2021.10.25. 07:49 :: Varanka Mariann

Az elmúlt tíz évben nem mértünk még ilyen nagy arányú gazdaságátadási szándékot, de a beruházási hajlandóság szintje is öt éve haladta meg utoljára az ideit.

Az AgroStratéga 2021-ben már tizedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

A friss kutatási jelentés szerkezete hasonló az előző években már megszokotthoz, de az állandó kérdések mellé időnként bekerülnek újak is. Így nemcsak a korábbi adatokban történt változások követhetők nyomon, hanem az éppen aktuális kérdésekre is választ kapunk az érintettektől. A koronavírus-járvány például csak minden kilencedik gazdaságot érintette közvetlenül, szemben a termelési költségek növekedésével, amit tízből hat válaszadó emelt ki a gazdálkodást hátráltató tényezők közül. A kedvezőtlen időjárás – teljesen érthető módon – pedig még ettől is nagyobb arányban jelent meg a válaszok között.

A felmérés eredményeiből választ kaphatunk arra, hogy a gazdaságvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásai, preferenciái hogyan változtak az elmúlt egy év alatt és ezek az adatok hogyan illeszkednek az utóbbi évtized adatsorába. Ebből pedig akár a jövőbeni változás irányára és ütemére is következtetni tudunk. Kirajzolódnak a trendek, feltárul a jövőkép. Érdemes belepillantani.

ascikk1_friss_adatok_beruhazas_abra_2021okt.jpg

ascikk1_friss_adatok_gazdasagatadas_abra_2021okt.jpg

A felmérés válaszadóinak 16%-a gazdasági szervezetet képvisel (társas vállalkozás és nonprofit szervezet), 14%-a egyéni vállalkozó, 70%-a pedig gazdálkodó (őstermelő és őstermelők családi gazdasága).

A kutatás 82–88%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.

A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1350 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek idén is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta kezdeményezésünket.

Köszönjük a kutatás kérdőívét kitöltőknek, hogy időt szántak rá és válaszaikkal támogatták a felmérés sikerét. Szakmai partnereinknek, támogatóinknak és a média képviselőinek pedig köszönjük, hogy a kutatás meghívójának célba juttatásával segítették munkánkat.

as_kutatasi_jelentes_2021_borito_150px.pngAz országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető a képre vagy ide kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság piackutatás beruházás agrárium generációváltás portfolioblogger

2021-ben is meghívjuk országos piackutatásunkra - értékes ajándékok, érdekes információk

2021.08.23. 01:24 :: Varanka Mariann

kutatas_dekor2_200px.pngEngedje meg, hogy meghívjuk az AgroStratéga országos felmérésére, melynek idén is szakmai partnere az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatja kezdeményezésünket.

Kérdőívünk a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Válaszaival Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben könnyebbé és gyorsabbá váljon a szakmai információk elérése.

Véleménye fontos, számítunk az együttműködésére. Köszönjük, hogy tapasztalatait megosztja velünk.

Kérjük, hogy a kérdőív kitöltéséhez kattintson ide: www.surveymonkey.com/r/kutatas

Az AgroStratéga országos felmérésében részt vevő első 1000 kérdőívkitöltő, aki megadja nevét és elérhetőségeit, a szakmai döntések megalapozását segítő, értékes ajándékot kap.

Amennyiben a kérdőív végén megadja nevét és elérhetőségeit, a piackutatás lezárását és kiértékelését követően (várhatóan késő ősszel) eljuttatunk Önnek egy összefoglalót az eredményekről, amelyből Ön első kézből tájékozódhat a felmérés eredményeiről.

A kérdőív kitöltésének határideje: 2021. szeptember 12.

Részvételét előre is köszönjük!

as_kutatas_logok_2021_1.png

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság piackutatás agrárium portfolioblogger

Epidémia, pandémia, infodémia – régi fogalmakat tanulunk újra

2021.03.26. 06:00 :: Varanka Mariann

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója már egy évvel ezelőtt, a Covid–19-járvány világszintű kirobbanásakor az infodémia korának nevezte a mostanit. Magát a kifejezést David J. Rothkopf neves politikai elemzőnek köszönhetjük, aki az előző világjárvány, a SARS-fertőzés során alkotta azt meg.

Számtalan tudományos platform, kutatócsoportok, elemzők és vezető médiumok foglalkoznak a jelenséggel és annak következményeivel. A WHO által meghatározott infodémia kiindulópontja a betegség által közvetett módon előidézett stigma és diszkrimináció, valamint a gyors válaszlépések hiánya is elősegíti az álhírek terjedését, különösen akkor, ha nincsenek megfelelő járványkészültségi tervek. Az információ még a vírusnál is gyorsabban terjed, köszönhetően a többnyire szűretlen közösségi hálózatoknak és alkalmazásoknak. A vírussal kapcsolatos hírek többsége még megbízhatatlan és spekulatív jellegű, amelyek összezavarják a befogadókat, szélsőséges esetben félelmet és pánikot is kelthetnek. A fentiek a WHO által infodémiának nevezett jelenség ismertetőjelei. A Wall Street Journal még egyszerűbb definíciója szerint az infodémia olyan megbízhatatlan információ, amely gyorsan és széleskörűen terjed. Csak egy szomorú példa a sok közül: az egyik vezető amerikai hírcsatorna egy pletykára alapozva néhány órával az olasz miniszterelnök hivatalos közleménye előtt közzétette az észak-olaszországi tartomány, Lombardia esetleges lezárásáról szóló hírt. Ennek eredményeként az emberek megrohanták és túlzsúfolták a pályaudvarokat és repülőtereket, hogy Lombardiából a déli régiók felé meneküljenek, még mielőtt a lezárás megtörtént volna. Ez megzavarta a járványok megfékezésére és a potenciálisan növekvő fertőzésre irányuló kormányzati kezdeményezést.

A koronavírussal kapcsolatos félelmek és a megbélyegzés elleni leghatékonyabb fellépés az oktatás és a hiteles, átlátható tájékoztatás, megbízható forrásokból. Ennek során felértékelődik az egyéni felelősség kérdése is: a kormányok és az újságírók mellett a felhasználóknak is felelősségük van abban, hogy ne osszanak meg álhíreket, és így vegyék elejét a hamis információk terjedésének. A Coloradói Egyetem felmérése szerint szerencsére az emberek túlnyomó többsége nem oszt meg álhíreket.

Ellentmondásosnak tűnhet, de a pandémia és az infodémia több jót is hozott az életünkbe. Mivel az álhírek egyik fő közvetítő felületét a közösségi média jelenti, a nagy informatikai vállalatok is igyekeznek megtenni a kellő lépéseket az infodémia kezelésében – több-kevesebb sikerrel. Felgyorsultak az információtechnológiai fejlesztések, igazodva a megnövekedett igényekhez. A közösségi média ráadásul nem csupán álhírek terjesztésére használható: bizonyítékalapú orvosi információk, kutatási eredmények megosztására, népszerűsítésére is hatékony eszköz. Szűkebb körben vizsgálva pedig azt látjuk, hogy a hazai agrárium szereplői is igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, sokkal több és frissebb szakmai információ érhető ma már el a közösségi média csatornáin, mint korábban.

Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című országos felmérésünk többek között a mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozóinak közösségiportál-használati szokásait is vizsgálja. A kutatást 2020. augusztus 19. és szeptember 20. között végeztük. Az 1425 fős mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, így a minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A kutatás 84–87%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–12%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.

A válaszadók 64%-a legalább hetente nézi a Facebookot és 57%-uk a YouTube-ot. Az Instagram (19%) és a LinkedIn (5%) legalább hetente történő látogatása ennél jóval kisebb arányú. Összességében a legtöbben a Youtube-ot látogatják (89%), ezt követi a Facebook (76%), az Instagram (36%), majd a LinkedIn (16%).

Szólj hozzá!

Címkék: internet kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium portfolioblogger

Az adatgyűjtéstől a robottraktorig

2021.03.24. 12:12 :: Pólya Árpád

Hol tartunk a digitális agrárgazdaság felé vezető úton?

Ahogyan arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a magyar mezőgazdaság komolyabb megrázkódtatások nélkül vészelte át a világjárvány eddigi hatásait, és – egyelőre úgy tűnik, hogy – a középtávon tervezett beruházások is megvalósulhatnak. Amíg a koronavírus-járvány csak minden nyolcadik gazdaságot érintette közvetlenül (például karanténhelyzet, megbetegedés formájában), addig a munkaerőhiányt a gazdálkodók húsz százaléka emelte ki az elmúlt gazdasági évben tapasztalt hátráltató tényezők közül.

Az ipari forradalmak negyedik szakaszában járunk (Ipar 4.0), ami az agráriumban az adatalapú, digitális mezőgazdaságot jelenti: kiterjedt adatgyűjtést, a nagy tömegű adatok feldolgozását és az így kapott értékes információk automatikus beépítését a termelési folyamatokba. Innen a továbblépést a robotika és a mesterséges intelligencia alkalmazása biztosíthatja, az átállást pedig gyorsíthatja a globális járványhelyzet és a munkaerőhiány, ahogyan a szabályozási környezet kedvező változása is.

Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének reformja kiemelt szerepet szán a környezet védelmének, az új közös agrárpolitika (KAP) emellett ösztönözni fogja a beruházásokat a kutatás és az innováció terén, támogatva ezzel a digitális átállást a mezőgazdaságban. A Digitális Jólét Program (DJP) keretében elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS), melynek célja, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez, a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett.

Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című országos felmérésünk többek között arra a kérdésre is választ keresett, hogy hol tartunk a digitális agrárgazdaság felé vezető úton. A kutatást 2020. augusztus 19. és szeptember 20. között végeztük. Az 1425 fős mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, így a minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A kutatás 84–87%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–12%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló leg­alább egy szakterületen.

A megkérdezett gazdálkodók 61%-a alkalmazott valamilyen precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközt vagy eljárást az elmúlt gazdasági évben. A használt eszközök és eljárások közül a legnagyobb arányban a navigációs rendszert (40%), a legkisebb arányban pedig a változó mértékű öntözést (2%) említették.

Szólj hozzá!

Címkék: kommunikáció stratégia mezőgazdaság piackutatás agrárium mezőgazdasági gép portfolioblogger precíziós gazdálkodás

A világjárvány hatása a hazai agráriumra

2021.02.02. 12:50 :: Pólya Árpád

Vajon mekkora rést ütött a magyar mezőgazdaságon a globális válságot okozó koronavírus-járvány?

Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című országos felmérésünk többek között arra a kérdésre is választ keresett, hogy milyen változásokat generálhat a Covid-19, illetve mennyire lassítja vagy gyorsítja az ágazatban zajló folyamatokat. A kutatást 2020. augusztus 19. és szeptember 20. között, tehát hónapokkal a tavaszi karantén feloldását követően, a járványvédelmi intézkedések szeptemberi szigorítása körüli időszakban végeztük.

A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1425 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

A kutatás 84–87%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–12%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.

Szólj hozzá!

Címkék: piac válság mezőgazdaság piackutatás beruházás helyzetelemzés agrárium

Friss piackutatási adatok a magyar mezőgazdaságról

2020.12.08. 22:36 :: Pólya Árpád

Az AgroStratéga idén már kilencedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Cikksorozatunk lépésről lépésre ad betekintést legfrissebb kutatási eredményeinkbe.

A kutatási jelentés szerkezete hasonló a korábbi években már megszokotthoz, de mint minden évben, idén is kerültek új kérdések a kérdőívbe. Többek között a koronavírus okozta járványhelyzetre tekintettel arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt gazdasági évben milyen tényezők hátráltatták a gazdálkodókat leginkább. A talaj termőképességének megőrzése, fenntartása érdekében alkalmazott eljárásokra újra rákérdeztünk, így az eredmények összehasonlíthatóvá váltak a két évvel ezelőtt mért adatokkal. Megismételtük a precíziós gazdálkodásra vonatkozó kérdésünket, hogy e téren szintén követhető legyen a változás.

Vadonatúj témaként került a kérdőívbe a szakmai mobilapplikációk használata. Választ kaptunk arra is, hogy a gazdaságvezetők milyen tartalmakat keresnek a közösségi portálokon. A kapott válaszok az öt évvel ezelőtti eredményekkel hasonlíthatók össze, mivel ezt a kérdést legutóbb 2015-ben tettük fel. A rendezvények személyes látogatására vonatkozó kérdésünk mellett idén a virtuális látogatásokra is rákérdeztünk, mivel 2020-ban több kiállítás, konferencia és bemutató elmaradt. Ugyanezen oknál fogva töröltük a rendezvények ismertségére és látogatottságára vonatkozó kérdést. Egy szakportállal és egy megpályázható szakmai díjjal viszont tovább bővült az idei lista. Van tehát újdonság bőven.

Szólj hozzá!

Címkék: internet kommunikáció piackutatás agrármarketing agrárium portfolioblogger

2020-ban is meghívjuk országos piackutatásunkra - értékes ajándékok, érdekes információk

2020.08.23. 16:35 :: Varanka Mariann

kutatas_dekor2_200px.pngEngedje meg, hogy meghívjuk az AgroStratéga országos felmérésére, melynek idén is szakmai partnere az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett az EUROCHEM, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatja kezdeményezésünket.

Kérdőívünk a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Válaszaival Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben könnyebbé és gyorsabbá váljon a szakmai információk elérése.

Véleménye fontos, számítunk az együttműködésére. Köszönjük, hogy tapasztalatait megosztja velünk.

Kérjük, hogy a kérdőív kitöltéséhez kattintson ide: www.surveymonkey.com/r/kutatas

Az AgroStratéga országos felmérésében részt vevő első 1000 kérdőívkitöltő, aki megadja nevét és elérhetőségeit, a szakmai döntések megalapozását segítő, értékes ajándékot kap.

Amennyiben a kérdőív végén megadja nevét és elérhetőségeit, a piackutatás lezárását és kiértékelését követően (várhatóan késő ősszel) eljuttatunk Önnek egy összefoglalót az eredményekről, amelyből Ön első kézből tájékozódhat a felmérés eredményeiről.

A kérdőív kitöltésének határideje: 2020. szeptember 20.

Részvételét előre is köszönjük!

as_kut_logok_2019_mod2.png

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság piackutatás agrárium portfolioblogger

Mezőgazdaság 4.0 – a jelen

2020.06.09. 23:35 :: Pólya Árpád

Egy globális válság – háború, járvány vagy klímakatasztrófa – hoz hideget, meleget. Nemegyszer fordult már elő, hogy egy-egy válság katalizátorként robbantott be küszöbönálló vagy épphogy elindult változásokat.

A mai Indonézia területén, Simbawa szigetén fekvő Tambora vulkán 1815. áprilisi kitörése során a levegőbe került 200 millió tonna kén-dioxid nagy része a sztratoszférában képzett kénsavaeroszol felhőt. Ez a felhő éveken keresztül visszaverte a napsugarakat, csökkentve a felszíni hőmérsékletet. 1816-ot „a nyár nélküli évként” tartják számon, amikor a nyári átlaghőmérséklet és az évi középhőmérséklet is lényegesen alacsonyabb volt az átlagosnál. A napóleoni háborúk következtében amúgy is élelmiszerhiánnyal küzdő Európában a 19. század legsúlyosabb éhínsége tört ki, ami több helyütt lázadáshoz, gyújtogatáshoz és fosztogatáshoz vezetett. Egyes becslések szerint csak Európában kétszázezer áldozatot követelt az elmaradó nyár által okozott éhínség, illetve az azt kísérő tífuszjárvány. Tízezrek vándoroltak ki Észak-Amerikába egy jobb élet reményében, ahol pedig éppen a válság miatt indult meg a nyugati területek felfedezése.

Magyarországon rendkívül szélsőséges időjárás köszöntött be 1815 júniusától, hatalmas zivatarok, jeges esők pusztítottak. Az Alföldön egérinváziótól szenvedtek a helyiek, országszerte ihatatlan bor készült a be nem érett szőlőből. 1816 januárjában több helyen a vulkáni por által barnára színeződött hó esett, állatok ezrei fagytak meg a szélsőséges hidegben. Az őszi vetések kipusztultak, a rengeteg hó a gyors olvadás után hatalmas árvizeket okozott, Szegeden például 1500 ház dőlt össze. Tokaj környékén több alkalommal is tornádó alakult ki. A gabona ára az egekbe szökött, éhínség tört ki, a köznép zab- és tönkölykenyéren élt. A nyár igen rövidre sikerült, mindössze három hétig (!) tartott.

A nyár nélküli évnek azonban pozitív hozadékai is voltak. Zab híján nem tudták etetni a lovakat Németországban, így egy német feltaláló, Karl Drais kényszerűségből egy alternatív szállítóeszközzel kezdett kísérletezni – 1817-ben így született meg a „futógép” (későbbi nevén a velocipéd), azaz a kerékpár őse. Lord Byron és Percy Shelley, a kor ünnepelt költői, valamint Shelley felesége, Mary a Genfi-tó partján nyaraltak, ám a rossz idő miatt a négy fal között ragadtak. Byron javaslatára versenyre keltek, ki írja a legfélelmetesebb rémtörténetet. Meglepetésre Shelley felesége nyert, Frankenstein legendájának megformálásával.

A fenti és a hozzájuk hasonló történetek ismeretében elgondolkodtató, hogy a COVID-19 milyen változásokat fog generálni, illetve mennyire gyorsítja fel a folyamatokat. Az ipari forradalmak 4. szakaszában járunk (Ipar 4.0), ami az agráriumban az adatalapú, digitális mezőgazdaságot jelenti: kiterjedt adatgyűjtést, a nagy tömegű adatok feldolgozását és az így kapott értékes információk automatikus beépítését a termelési folyamatokba. Innen a továbblépést a robotika és a mesterséges intelligencia alkalmazása biztosíthatja. A változások pedig nyomon követhetők például a precíziós gazdálkodás eszköztárából alkalmazott eljárások rendszeres vizsgálatával.

Szólj hozzá!

Címkék: kommunikáció innováció válság mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium mezőgazdasági gép portfolioblogger precíziós gazdálkodás

#maradjotthon – májusban?

2020.05.25. 12:19 :: Pólya Árpád

Más években ilyenkor egyik rendezvényről megyünk a másikra, egymást érik a termékbemutatók, kiállítások és konferenciák. Hol rekkenő hőségben, hol egymás autóját a sárból kituszkolva járjuk a határt, régen látott és újdonsült ismerősökkel folytatunk jóízű beszélgetéseket, kicseréljük tapasztalatainkat. De ami most történik, arra senki sem számított.

Az agrárium döntéshozóinak szakmai információforrásai között évek óta vezető helyen szerepelnek a személyes kapcsolatok. A gazdálkodók többsége rendszeresen, gyakran beszélget a kollégáival, meghallgatja szaktanácsadóját és kiállításokon, bemutatókon is tájékozódik az újdonságokról. Ehelyett ma egyre-másra olvassuk a nyilatkozatokat, rendezvénylemondásokat és a korlátozásokról szóló híreket. Távolságot tartunk, maszkban beszélgetünk, több időt töltünk a képernyő előtt. Eddigi nyüzsgő, élettel teli világunk a tavasz ellenére hirtelen beszűkült, elcsendesedett. Nem kell sem jósnak, sem elemzőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, a bezártság hatására személyes kapcsolataink még jobban felértékelődnek a jövőben. Izgalmas lesz látni, mi és milyen mértékben változik meg a karantén hatására.

A mostani helyzetben különösen hasznos, ha vannak mért adataink arra, hogyan is volt ez „békeidőben”. Országos felmérésünk tavalyi fordulója ismét visszaigazolta a szakmai programok népszerűségét. A megkérdezett gazdálkodók 74%-a vett részt szántóföldi, kertészeti bemutatón, 83%-a látogatott el szakmai kiállításra, vásárra, valamint 67%-a volt jelen egyéb szakmai rendezvényeken, konferenciákon. Ahogy eddig, az érdeklődők tavaly is általában egy-két alkalommal látogattak el a három kategória programjaira.

agrostratega_kutatas_rendezvenyek_abra1_2019.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium generációváltás portfolioblogger fiatal gazda fiatal gazdálkodó

Egy kép többet mond ezer szónál

2019.08.26. 13:39 :: Varanka Mariann

Felgyorsult világunk tele van ellentmondással. „Nincs időm olvasni” – halljuk egyre gyakrabban, ugyanakkor mind többet nézünk mozgóképeket mindenféle képernyőn.

A klasszikus írásos, képes tartalmak helyét egyre inkább átveszik az okoseszközökben is megtalálható kamerák segítségével egyszerűen elkészíthető és rövid ideig látható, sztorijellegű képes és videós tartalmak. Ma már bárki forgathat, szerkeszthet és közzé is tehet filmeket. Szemünket vonzza a mozgás, így a mozgóképes tartalmak könnyen lekötik a figyelmet. Egy kép többet mond ezer szónál – nos, a videók esetében ez hatványozottan igaz. Hiszen azok másodpercenként általában 30 képből állnak, tehát egy 60 másodperces, azaz egyperces film 1,8 millió szóval egyenértékű.

Ha tovább játszunk a számokkal és böngészünk a statisztikák között, azok szinte kivétel nélkül a videókat erősítik a szöveges tartalmakkal szemben. Gondolta volna például, hogy a videókat 1200%-kal többször osztják meg, mint a szövegeket és képeket együttvéve? Nem csoda, hiszen az agyunk sokkal gyorsabban – 60 000-szer gyorsabban! – tud látványt, mint szöveget feldolgozni. Az agynak átadott összes információ 90%-a vizuális. Az emberi agy nemcsak hogy jobban hozzá van szokva a látványhoz, de könnyebben is értelmezi. Tanulmányok bizonyítják, hogy a videót nézők 95%-a emlékszik az abban elhangzott, látott üzenetre, szemben a szöveget olvasók 10%-ával. Egy átlagos internetező 88%-kal több időt tölt el egy olyan weboldalon, amely mozgóképes tartalmat is kínál, mint egy olyanon, amelyen nem talál ilyet.

Ráadásul ma már nem csak szórakozásra használjuk a videókat. Számtalan online tanfolyam kínál magas szintű oktatást, sőt, a valós idejű szolgáltatásoknak köszönhetően a monitort figyelve és a hozzászólás eszközeit használva távolról is ugyanúgy részesévé válhatunk a tanóráknak vagy egy szakmai konferenciának, mint ha ott ülnénk az előadóteremben. Az AgroStratéga – idejekorán felismerve a fenti trendeket – évek óta nyomon követi, hogyan oszlanak meg az agrárszakmai információk keresésének módjai ebből a szempontból. A mért adatok azt mutatják, hogy ma már az agráriumban is egyre többen részesítik előnyben a videós tartalmakat, beszámolókat akkor is, amikor szakmai információt keresnek. Az 1400 fős, országosan reprezentatív minta megoszlása ebben a kérdésben egyelőre 83:17 a szöveges tartalmak javára, de a változás már jól mérhető.

agrostratega_kutatas_szoveges_vs_videos_abra1_2018.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: internet kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium portfolioblogger

2019-ben is meghívjuk országos piackutatásunkra - értékes ajándékok és érdekes információk

2019.08.16. 16:03 :: Varanka Mariann

kutatas_dekor2_200px.pngEngedje meg, hogy meghívjuk az AgroStratéga országos felmérésére, melynek idén is szakmai partnere az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége), a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége) és új partnerként a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács). E négy szakmai szervezet mellett az EUROCHEM, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatja kezdeményezésünket.

Kérdőívünk a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Válaszaival Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben könnyebbé és gyorsabbá váljon a szakmai információk elérése.

Véleménye fontos, számítunk az együttműködésére. Köszönjük, hogy tapasztalatait megosztja velünk.

Kérjük, hogy a kérdőív kitöltéséhez kattintson ide: www.surveymonkey.com/r/kutatas

Az AgroStratéga országos felmérésében részt vevő első 1000 kérdőívkitöltő, aki megadja nevét és elérhetőségeit, a szakmai döntések megalapozását segítő, értékes ajándékot kap.

Amennyiben a kérdőív végén megadja nevét és elérhetőségeit, a piackutatás lezárását és kiértékelését követően (várhatóan késő ősszel) eljuttatunk Önnek egy összefoglalót az eredményekről, amelyből Ön első kézből tájékozódhat a felmérés eredményeiről.

A kérdőív kitöltésének határideje: 2019. szeptember 15.

Részvételét előre is köszönjük!

as_kut_logok_2019_mod2.png

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium portfolioblogger

Még mindig szeretjük az olvasnivalót kézbe fogni

2019.07.30. 16:45 :: Pólya Árpád

A kilencvenes évektől egészen a legutóbbi válságig csúcson voltak a hazai nyomtatott lapok, hiszen a rendszerváltás után végre mást is meg lehetett írni, mint amit a párt elvárt. Az internet még éppen csak a szárnyait próbálgatta, az írott sajtó pedig sokadik fénykorát élte.

Az e-book olvasók megjelenésével sokan a könyvek, az internet elterjedésével pedig összességében a nyomtatott lapok, magazinok halálát jósolták. Nos, eddig egyik sem következett be. Bár a mérleg nyelve lassan az online csatornák felé billen, Gutenberg öröksége még remélhetőleg sokáig velünk marad. Az emberek továbbra is szeretik a papíralapú olvasnivalókat, ezt támasztják alá a Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK) 2018. III–IV. negyedévének számai is, amelyek szerint a 18–64 éves magyar lakosság 78 százaléka választ írott tartalmakat, és ebből mintegy 6,5 millióan nyomtatott sajtóterméket.

Az online sajtó legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy többségében ingyen van és könnyen elérhető. A fiatalok ma már egyértelműen elsősorban online tájékozódnak, de az idősebbek esetében is magas az interneten olvasók száma. A digitális médiumok reakcióideje nagyon rövid, a hír ráadásul megosztható, kommentelhető, egy-egy jó tartalom pillanatokon belül akár milliókat tud elérni. Éppen a gyors tempó miatt azonban a minőség sokszor csorbul, s nem mindig van idő javítani az egyébként könnyen szerkeszthető szöveget. Az okoseszközről olvasónak a figyelme sem tart sokáig, így hát muszáj rövid, velős tartalmakat kínálni a számára. Ráadásul ma már az online térben is hatalmas a választék, nehéz kitűnni a tömegből.

A nyomtatott sajtóterméket kézbe lehet fogni, megmarad. Viszont többnyire pénzbe kerül, nem tud olyan friss lenni, mint az online, hiszen lassabban reagál a történésekre, ugyanakkor a hosszabb rendelkezésre álló idő miatt általában valamivel magasabb minőséget képvisel. Ha viszont mégis hiba marad benne, az visszamenőleg nem szerkeszthető. Az is igaz, hogy az olvasás élményét nem szakítják meg a kéretlenül a szemünk elé úszó reklámok.

Szólj hozzá!

Címkék: internet kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium portfolioblogger

Egyre többen dolgoznak az idősek közül

2019.07.01. 08:40 :: Varanka Mariann

Harminc éve volt a rendszerváltás, és a kilencvenes évek elején lezajló gazdasági-társadalmi változások részeként megvalósult kárpótlás óta is több mint negyedszázad telt el.

Az akkor gazdaságot alapító, új földtulajdonosok jellemzően a negyvenes-ötvenes korosztályból kerültek ki, tehát többségük ma már nyugdíjaskorú. Egy részük azóta feladni kényszerült a tevékenységét, a többiek viszont életképes birtokot, jövedelmező vállalkozást működtetnek jelenleg is. Természetes, hogy sokukban felmerültek már a következő kérdések: Lesz-e kinek átadnom azt, amit felépítettem? Meddig kell még dolgoznom, mikor tudom abbahagyni a munkát? Megengedhetem-e magamnak azt, hogy nyugdíjasként ne dolgozzak?

A KSH 1998 óta követi a foglalkoztatottak számát korcsoportok szerint, a legfrissebb eredmények 2018-ban születtek. A számok magukért beszélnek. Míg 1998-ban kevéssel több, mint 200 ezer 55–74 éves dolgozott, addig 2008-ban már 457 ezren, 2018-ban pedig 755 ezren voltak aktív munkavállalók ebben a korosztályban. (Forrás: KSH, A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként [1998–2018])

Az AgroStratéga, ismerve azt az egész Európában tapasztalható aggasztó trendet, hogy az agrártársadalom még a népesség átlagánál is gyorsabban öregszik, 2018-ban újra feltette a kérdést a kérdőívet kitöltőknek, terveznek-e munkát vállalni a nyugdíjkorhatár elérése után. Az 1400 fős, országosan reprezentatív minta átlagéletkora 49 év volt, ám jellemző adat, hogy a kutatásban részt vevők 28%-a 60 éves vagy annál idősebb. Összességében a válaszadók négyötöde (81%) tervezi a munkavégzést vagy még dolgozik a nyugdíjkorhatár elérése után is. Ez részben választ adhat arra a jelenségre, hogy a generációváltás a korábban vártnál lassabb ütemben halad. Az árutermelő gazdaságok körében az elmúlt öt évben megtörtént gazdaságátadás arányához (12%) képest ugyan dupla arányt képvisel a következő öt évben tervezett átadás-átvétel (23%), ám ez az aránypár évek óta nem változik, azaz nem gyorsult a folyamat.

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság piackutatás agrárium generációváltás portfolioblogger

Rendezvényszervezés az agráriumban – ingyenesen letölthető kiadvány

2019.05.22. 15:25 :: Pólya Árpád

Partnertalálkozót szervezni, konferencián előadóként vagy kiállításon kiállítóként megjelenni bármelyik vállalkozás számára kihívást jelentő feladat. A sikeres szervezés és részvétel ugyanakkor jelentős hatással lehet nemcsak a márka megítélésére, hanem az értékesítés alakulására is.

Sokéves szervezői tapasztalataink nyomán érett meg bennünk az elhatározás, hogy egy könnyen áttekinthető kiadványt készítsünk, és – a teljesség igénye nélkül – néhány olyan tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet, amely alapjaiban határozza meg a sikeres lebonyolítást. Az első lépés mindig a célkitűzés, ezért ezzel kezdjük. Majd kiállítói és rendezvényszervezői oldalról is rövid pontokba szedve, közérthetően írunk arról, hogyan fogjunk egyáltalán a feladathoz; mit és hogyan mutassunk meg magunkból, a cégünkből; a média szerepéről; mire figyeljünk a standépítésnél és hogyan osszuk szét a feladatokat. Végezetül tippek és tanácsok formájában azokra az apróságokra is felhívjuk a figyelmet, amelyek hiánya csak a helyszínen tűnik fel és válik igazán bosszantóvá.

agrostratega_rendezvenyszervezes_az_agrariumban_300px.pngA kiadvány ingyenesen letölthető a képre vagy ide kattintva.

 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing kommunikáció mezőgazdaság agrármarketing agrárium portfolioblogger

Fókuszban a szakmai rendezvények

2019.05.21. 09:07 :: Varanka Mariann

A legjobb lehetőség a gyártó, forgalmazó cégek termékeinek összehasonlítására, tájékozódásra a szakkiállításokon, konferenciákon adódik, ahol azonnal személyes kapcsolatokra is szert tehetünk. Ennek köszönhető, hogy ezeket az eseményeket a gazdálkodók zöme tavaly is felkereste.

Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Nem maradhatott ki a kérdések közül az agráriumnak szóló rendezvények látogatottsága sem.

A 2018-as országos felmérés – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is a szakmai programok népszerűségét igazolta vissza. A megkérdezett gazdálkodók 72%-a vett részt szántóföldi, kertészeti bemutatón, 82%-uk látogatott el szakmai kiállításra, vásárra, illetve a megkérdezettek 65%-a volt jelen egyéb szakmai rendezvényeken, konferenciákon. Az érdeklődők tavaly is, ahogy eddig, általában egy-két alkalommal látogattak el a három kategória programjaira.

agrostratega_kutatas_szakmai_rendezvenyek_abra1_2018.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium generációváltás portfolioblogger fiatal gazda fiatal gazdálkodó

Döntéstámogató információforrások az agráriumban

2019.04.12. 12:35 :: Pólya Árpád

Az elmúlt években a gazdálkodók szakmai információszerzési szokásai dinamikus változást mutattak, amiben a digitalizáció jár az élen.

Az elektronikus csatornák előretörése azonban mostanra lelassult. Egyfajta egyensúlyi állapot alakult ki a vizsgált tizennégy szakmai információforrás között abban a tekintetben, hogy a rendszeresen használt források között megtalálhatók a digitálisak csakúgy, mint a személyes kapcsolatok vagy a nyomtatott kiadványok. Az e-mailben kapott ingyenes hírlevél használatának aránya ma már megközelíti a személyes szakmai kapcsolatok használatának szintjét, a nyomtatott szaklapok használatának aránya pedig az online agrárportálok használatának szintjét közelíti. Ezeket a rendszeres és gyakori (összesített) használat tekintetében szorosan követi az online agrárfórumok használata (60%), illetve a szakmai rendezvények, kiállítások és bemutatók (57%). Elmondhatjuk tehát, hogy egy átlagos gazdálkodó igyekszik több csatornán keresztül is tájékozódni, beszélget a kollégáival, kikéri a szaktanácsadók véleményét, szaklapokat olvas, szakportálokat böngész, kiállításokat látogat és rendezvényekre jár, illetve online fórumokon teszi fel a kérdéseit vagy néz utána mások véleményének, tapasztalatainak. Mindeközben az olyan, korábban gyakran használt források, mint például a postán érkező ingyenes hírlevelek, kiadványok (43% rendszeres és gyakori [összesített] használat), mára már veszítettek jelentőségükből, egyre kevesebben nyúlnak ezekért azok, akik a szakmai döntéseik megalapozásához keresnek információt. Legkisebb gyakorisággal továbbra is a rádióban hallható agrárműsorokat használják szakmai információszerzésre a gazdálkodók (21% rendszeres és gyakori [összesített] használat), amit mindössze 3 százalékponttal előz meg – tehát gyakorlatilag egy szinten van – a közösségi portálok szakmai forrásként történő használata.

agrostratega_kutatas_informacioforrasok_abra1_2019.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: internet kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium generációváltás portfolioblogger fiatal gazda fiatal gazdálkodó

Ingyenes üzenetküldés: a szó elszáll, a chat megmarad

2019.03.22. 17:05 :: Varanka Mariann

Piackutatásunkban arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy mely ingyenes üzenetküldő alkalmazásokat kedvelik a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói.

Az internet és az okoseszközök terjedésével nemcsak a közösségi kapcsolataink építésére van tértől függetlenül módunk, hanem azonnali privát interakciókra is a barátainkkal, ismerőseinkkel. Bár az SMS e célra szintén rendelkezésre áll, egyre kevesebbet használjuk, és szinte kizárólag abban az esetben, amikor a másik félnek csak a telefonszámát ismerjük, vagy éppen nincs internetezésre lehetőségünk. Minden egyéb esetben rendelkezésre állnak az üzenetküldő alkalmazások, amelyek segítségével korlátlan számú üzenetet válthatunk, képekkel, hangulatjelekkel stb. színesítve kommunikációnkat, sőt még telefonálhatunk is. Hogy mi alapján választunk közülük? Valószínűleg döntő tényező, hogy a legfontosabb ismerőseink „melyiken vannak fent”, de szempont lehet az is, hogy mennyire tekinthető biztonságosnak az adott szolgáltatás.

Az előző cikkünkben bemutatott közösségi portálok látogatási gyakorisága alapján nem meglepő eredmény, hogy a Facebook ma már független alkalmazását, a Messengert használják a legtöbben, a megkérdezettek 57%-a. Az üzenetküldő alkalmazások közül nagyobb rendszerességgel használtnak tekinthető még a Viber 38%-kal és a Skype 27%-os eredménnyel. A Google Hangoutson 9%, a WhatsAppon 8%, a Snapchaten pedig mindössze a gazdaságvezetők 2%-a cseveg szívesen, amire magyarázatot adhat, hogy az utóbbi programokat inkább a célcsoportunkból nyilvánvalóan kimaradó tinédzserek választják, így lépve ki szüleik „Facebook-árnyékából”.

agrostratega_kutatas_uzenetkuldok_abra1_2019.jpg

A 2017-es adatokkal összevetve növekedett a Facebook Messenger (+5 százalékpont) és a Viber (+4 százalékpont) használata, míg a Skype használata csökkent (–3 százalékpont).

Szólj hozzá!

Címkék: internet kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium portfolioblogger

Hálózatba kötve

2019.03.11. 15:53 :: Pólya Árpád

Az infokommunikációs technológiai (IKT) eszközök térnyerésével párhuzamosan kezdtek dinamikusan növekedni a közösségi hálózatok is. Ki hinné, hogy a Facebook mindössze 15, a YouTube pedig 14 éve indult világhódító útjára?

2018-as adatok alapján a közösségi média térhódítása továbbra is töretlen, egy év alatt 390 millió fővel, vagyis 13%-kal nőtt a közösségi média felületeit használók száma. A világ népességének 43%-a használja aktívan ezeket az oldalakat, egészen pontosan 3297 millió fő, akik közül 3087 millióan mobileszközöket vesznek hozzá igénybe. A legnépszerűbb közösségimédia-felület továbbra is a Facebook, ezt követi a YouTube, majd az Instagram. A Facebookon naponta aktívan jelen lévők száma 1,4 milliárd fő. Ez gyakorlatilag a Föld lakosságának 18 százaléka.

A közösségi médiának fontos szerep jut a hazai vállalkozások működésében is, amelyek egyre gyakrabban veszik igénybe az IKT-megoldásokat. 2016-ban a magyarországi internethasználó cégek (az összes hazai vállalkozás 92%-a) közül 34% rendelkezett profillal valamelyik közösségi oldalon. Ez 5 százalékpontos növekedést jelent a 2015-ös állapothoz képest.

Az AgroStratéga már nem először méri fel a mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozóinak közösségiportál-használati szokásait. A válaszadók 60%-a legalább hetente nézi a Facebookot és 53%-uk a YouTube-ot. Az Instagram (13%) és a LinkedIn (4%) legalább hetente történő látogatása ennél jóval kisebb arányú.

agrostratega_kutatas_social_media_abra1_2019.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: internet kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium portfolioblogger

Ledó Ferenc Az Év Agrárembere 2018-ban

2019.03.11. 14:58 :: Varanka Mariann

Megtisztelő feladat részt venni Az Év Agrárembere kitüntető díj zsűrijének munkájában és hozzájárulni a program nemes célkitűzéseinek eléréséhez. Külön öröm számunkra, hogy idén is az AgroStratéga által támogatott Kertészet kategória győztese lett Az Év Agrárembere. Gratulálunk Ledó Ferencnek a díjhoz!

A nagyszabású gálán életműdíjban részesült Bálint György és Vancsura József. Nekik és a kategóriagyőzteseknek is szívből gratulálunk!

az_e_v_agra_rembere_2019_0766.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: innováció mezőgazdaság kertészet csr agrármarketing agrárium vállalati felelősség

Együtt vált felnőtté az Y generáció az okoseszközökkel

2019.02.06. 17:16 :: Varanka Mariann

Ma már szinte magától értetődő módon kezeljük az infokommunikációs technológiai (IKT) eszközöket. Ezek az eszközök, valamint a kapcsolódó technológiák és igénybe vehető szolgáltatások a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek, amit az ágazat döntéshozóinak körében végzett országos felmérésünk eredményei is alátámasztanak.

Magyarországon az internethasználat a vállalkozások körében a napi munka elengedhetetlen részét képezi. Alapvetően a munka széles sávon folyik, hiszen helyhez kötött gyors kapcsolatot a munkahelyek 91%-a, széles sávú mobilkapcsolatot pedig több mint 70%-a használt. Ez a gyors ütemű fejlődés egyébként nemcsak a cégekre, hanem a háztartásokra is igaz, hiszen 2017-ben már közel 80%-uk rendelkezett interneteléréssel, és ez az érték még mindig növekszik. (KSH: Infokommunikációs infrastruktúra, 2003–2017)

Az AgroStratéga évente felméri a mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozóinak IKT-használati szokásait. Általában elmondható, hogy a nehezebb, nagyobb méretű asztali készülékek használata minden évben mérséklődik. Arányuk 2018-ban már csak 62%-os, míg 2012-ben még 77%, 2014-ben pedig 72% volt. A helyüket kevésbé a hordozható számítógépek, inkább a táblagépek és a zsebben is elférő okostelefonok veszik át, amelyek tavaly már 24%-os, illetve 77%-os arányt képviseltek a kutatásban részt vevők körében. Ezzel újabb jelentős, 8 százalékpontos erősödést mértünk az okostelefon-használatban. Adataink alapján 2017 volt az első év, amikor az okostelefonok használata megelőzte az asztali gépekét. A hordozható számítógépek használatának aránya 2015 óta stabil 60-62%-os, míg a táblagépek elterjedtsége két éve változatlanul 24%-os.

agrostratega_kutatas_ikt_abra1_2018.jpg 

Szólj hozzá!

Címkék: internet kommunikáció mezőgazdaság piackutatás agrármarketing agrárium portfolioblogger

süti beállítások módosítása