RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Fiatal gazdák a kertészeti termelésben - gyorstájékoztató

2016.02.12. 10:10 :: Pólya Árpád

Dr. Weisz Miklós,  a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke, dr. Laczka Éva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese és Varanka Mariann, az AgroStratéga tanácsadója közös sajtótájékoztatót tartott a "Fiatal gazdák a kertészeti termelésben" című kutatássorozat eredményeiről és főbb megállapításairól. Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) ag­rár­gaz­da­sá­gért fe­le­lős he­lyet­tes ál­lam­tit­ká­ra a fiatal gazdálkodók támogatási lehetőségeiről tájékoztatta a résztvevőket. Az alábbiakban az online felmérés összefoglaló adatait ismertetjük.

Az AGRYA és az AgroStratéga közös kutatása a KSH szakmai támogatásával valósult meg, az online felmérés 2014. december 14. és 2015. január 19. között zajlott. Ehhez piackutatással kapcsolatos felhívást küldtünk ki az AGRYA, az AgroStratéga és a KSH saját csatornáinak felhasználásával. A kutatásnak kétféle eszköze volt: a kérdőív papíralapú változata az AGRYA ősszel megrendezett két szakmai konferenciáján került a résztvevők kezébe, a kérdőív online változatát pedig interneten keresztül lehetett kitölteni és beküldeni (CASI-módszer). A célcsoportba nem tartozó válaszadók kiszűrésével, összesen 200 kérdőívkitöltő válaszai alapján készült az elemzés.

A kutatás főbb megállapításai

A válaszadók átlagéletkora 33 év, 65%-uk 30 évesnél idősebb. A gazdaságvezetők csaknem négyötöde férfi (79%), a női vezetők aránya 21%. A gazdaságvezetők többsége (54%) felsőfokú, illetve középfokú (43%) iskolai végzettséggel rendelkezik. A gazdaságvezetők közel fele (47%) középfokú, további 42%-a pedig felsőfokú szakirányú (mezőgazdasági) végzettséggel rendelkezik.

A válaszadók közel fele (48%) adószámmal rendelkező őstermelőként, 41%-uk egyéni vállalkozóként, 23%-uk családi gazdálkodóként, 8%-uk pedig társas vállalkozásként (is) működik (lehetőség volt egyszerre több jogi formát is megjelölni). Az egyéni gazdálkodók túlsúlya jellemző. A válaszadók 52%-a főtevékenységként, 48%-a melléktevékenységként végzi a kertészeti termelést. A válaszadók 68%-a szerint a gazdaság átlagos vagy átlag feletti jövedelmet biztosít.

A gazdaságok 79%-át az ezredforduló után alapították, 42%-uk pedig kevesebb, mint négy éve működik. A gazdaságok legjellemzőbb kertészeti tevékenysége a zöldség- és a gyümölcstermesztés. A válaszadók közel kétharmada (62%) zöldségtermesztéssel, közel fele (47%) gyümölcstermesztéssel (is) foglalkozik (lehetőség volt egyszerre több tevékenységet is megjelölni). A válaszadók 38%-a kizárólag zöldségtermesztéssel, 24%-a kizárólag gyümölcstermesztéssel, 8%-a kizárólag szőlőtermesztéssel foglalkozik. A válaszadók 29%-a foglalkozik vegyes, azaz egynél több tevékenységgel.

A válaszadók 30%-a szabad földön és növényházban is gazdálkodik. A válaszadók 68%-a csak szabad földön termel. A szabad földön (is) termelő válaszadók 19%-a 1 hektárnál kisebb földterületen, 42%-a 1–10 hektár közötti területen, 27%-a 11–50 hektár közötti területen, 11%-a pedig 50 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik. A növényházban (is) termelő válaszadók 13%-a 10 m2 alapterületnél kisebb növényházban gazdálkodik. A növényházban termelő válaszadók 17%-a 11–100 m2 közötti, 23%-a 101–500 m2 közötti, 31%-a 501–5000 m2 közötti és 16%-a 5000 m2 feletti alapterületű növényházban gazdálkodik. A válaszadók 3%-a kizárólag növényházban gazdálkodik, mindegyikük csak zöldség-termesztéssel foglalkozik és legalább 1000 m2 területen termel.

A válaszadók 17%-a esetében történt, 83%-a esetében nem történt gazdaság átadás-átvétel az elmúlt öt évben. Azoknak a válaszadóknak, akiknél az elmúlt öt évben nem történt gazdaság átadás-átvétel, 25%-ánál tervben van, 75%-ánál nincs tervben az elkövetkező öt évben a gazdaság átadása-átvétele. Ez alapján az elkövetkező öt évben több gazdaság átadása-átvétele várható, mint amennyi az elmúlt öt évben történt.

A válaszadók 72%-a kizárólag belföldön értékesíti a megtermelt árut. A válaszadók 28%-a végez exporttevékenységet (26% kereskedőkön keresztül, 3% pedig önállóan értékesít az exportpiacon). Az exporttal foglalkozó válaszadók 59%-a esetében a megtermelt árualap 1–50%-a, 37% esetében pedig a megtermelt árualap 51–99%-a kerül exportra. Az exporttevékenységet végző válaszadóknak csupán 4%-a értékesít kizárólag exportra. A jelenleg csak belföldi értékesítéssel foglalkozó válaszadók 38%-a tervez exportra történő értékesítést az elkövetkező öt éven belül. A jelenleg csak hazai piacra értékesítők 62%-a nem tervez exporttevékenységet a következő öt éven belül.

A válaszadók kétharmada (68%) végez válogatást, 27% végez csomagolást és 21% feldolgozást. A válaszadók mindössze 8%-a végzi mindhárom tevékenységet. A legnagyobb arányban (48%) feldolgozást terveznek, ezt követi a csomagolás (44%), majd a válogatás (17%). A válogatást már végzők 41%-a tervez a jövőben csomagolást is végezni. A válogatást már végzők mindössze 6%-a tervez a jövőben csomagolást és feldolgozást is végezni.

Szaktanácsadó segítségét a kérdésre válaszolók (95%) közel kétharmada (63%) veszi igénybe. A válaszadók 81%-a a növényvédelem, 61%-a a pályázatok, 50%-a a termesztéstechnológia, 46%-a az adminisztráció, 3%-a pedig egyéb (biogazdálkodás, AKG, állattartás) területen veszi igénybe szaktanácsadó segítségét. A válaszadók 18%-a egy, 38%-a kettő, 33%-a három, 13%-a pedig négy olyan területet is megjelölt, ahol szaktanácsadó segítségét veszi igénybe.

Biogazdálkodást az adott kérdésre válaszolók (96%) több mint ötöde (22%) folytat. A biogazdálkodást nem folytatókat megkérdeztük arról, hogy a jövőben tervezik-e biogazdálkodás folytatását. A kérdésre minden olyan kérdőívkitöltő válaszolt, aki jelenleg nem foglalkozik biogazdálkodással, és 40%-uk tervezi, 60%-uk a jövőben sem tervezi ilyen tevékenység folytatását.

A válaszadók által képviselt gazdaságok 73%-ánál volt beruházás az elmúlt öt évben. Az önerőt, mint forrást jelölő válaszadók 49%-a teljes mértékben (100%) önerőből finanszírozta a beruházását. A támogatást, mint forrást jelölő válaszadók 6%-a csak ebből a forrásból finanszírozta a beruházását. Senki nem finanszírozta a beruházását csak hitelből. Egy beruházás átlagos finanszírozása a következő volt: 71% önerő, 10% hitel, 19% támogatás. A beruházók 59%-a a gépvásárlást, 46%-a a technológiai fejlesztést, 38%-a pedig a földvásárlást jelölte meg a beruházás céljaként. A beruházók 40%-a egy, 41%-a kettő, 16%-a három, 2%-a négy, 1%-a pedig öt beruházási célt jelölt meg. Azok, akik az elmúlt öt évben nem hajtottak végre beruházást, fő oknak a saját erő hiányát jelölték meg (70%). Jelentős akadály volt még a bizonytalan jövőkép (48%), a válaszadók 26%-a pedig a külső finanszírozás hiányát jelölte meg. A válaszadók 54%-a egy, 31%-a kettő, 15%-a pedig három okot jelölt meg az elmaradt beruházás fő akadályaként.

A válaszadók döntő többsége (94%) tervez beruházást az elkövetkező öt évben. Az elmúlt öt évben beruházók újabb beruházási hajlandósága nagyobb (95%-uk tervez újabbat), mint a nem beruházóké. Utóbbiak 89%-a tervez beruházást a gazdaságban. Egy öt éven belül tervezett beruházás átlagos finanszírozása a tervek szerint a következő: 43% önerő, 12% hitel, 45% támogatás (sokkal kevesebb önerő, kicsit több hitel, sokkal több támogatás, mint a már megvalósult beruházásoknál).

A válaszadók négyötöde (79%) jellemzően önállóan szerzi be a termeléshez szükséges alapanyagokat, mindössze 8%-uk beszerzései folynak termelői csoporton, 2%-uk beszerzései pedig beszerzési és értékesítési csoporton keresztül. A gazdatársakkal közösen történő beszerzések aránya 12%.

A válaszadók többségében (83%) önállóan értékesítik a termékeiket (51%-uk kereskedőknek, feldolgozóknak, 32%-uk pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesít), mindössze 14%-uk értékesítései folynak termelői csoporton keresztül. A válaszadók nagyobbik fele (57%) nem tagja termelői csoportnak, TÉSZ-nek. Azon kitöltők, akik tagjai valamilyen termelői csoportnak, TÉSZ-nek, 54%-a 1–3 éve, 31%-a 4–6 éve tag, tehát 85%-uk hat éve vagy annál rövidebb ideje tagja termelői csoportnak, TÉSZ-nek. A legrégebbi tagsággal rendelkező válaszadó, illetve az általa képviselt gazdaság 27 éve tagja termelői csoportnak, TÉSZ-nek. A semmilyen termelői csoportban, TÉSZ-ben nem tag válaszadók 38%-a tervezi, 62%-a nem tervezi a tagságot a jövőben.

A válaszadók 62%-a végez, 38%-a nem végez öntözést a gazdaságban. Termálvizet az adott kérdésre válaszolók (92%) mindössze 2%-a hasznosít. Megújuló energiaforrásokat az adott kérdésre válaszolók (95%) mindössze 7%-a hasznosít. A megújuló energiaforrásokat jelenleg nem hasznosító válaszadók 74%-a tervezi, 26%-a nem tervezi az ilyen energiaforrások jövőbeni használatát.

A válaszadók 14%-ánál nem működik közre családtag a gazdaságban. A válaszadók 53%-ánál 1–2, 33%-ánál 3–6 családtag működik közre a gazdaságban. Egyetlen válaszadónál sem működik közre a gazdaságban 6 főnél több családtag. A válaszadók által képviselt gazdaságok 61%-ában egyáltalán nincsenek állandó alkalmazottak. A válaszadók 35%-ának gazdaságában 1–5 fő közötti az állandó alkalmazottak száma, és csupán 3%-uknál van 5 főnél több állandó alkalmazott. A válaszadók 27%-a egyáltalán nem foglalkoztat időszaki alkalmazottakat. A válaszadók 47%-ának gazdaságában 1–5 fő közötti, 14%-uknál 6–10 fő közötti az időszaki alkalmazottak száma. A válaszadók mindössze 11%-ánál fordul elő 10 fő feletti időszakos alkalmazotti létszám. A válaszadók 82%-a tervezi, 18%-a nem tervezi újabb alkalmazottak felvételét a közeljövőben.

A válaszadók 73%-a a kiszámítható piaci és gazdasági környezetet, 72%-a pedig a beruházási támogatások, kedvezményes hitelek elérhetőségét látja a tevékenység bővítése és újabb munkahelyek megteremtése legfőbb feltételének (egyszerre több feltételt is megjelölhettek). A válaszadók 51%-a szerint a termőföldvásárlás és -bérlés könnyítése, 46%-a szerint pedig a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatások a fontos szempontok. A válaszadók egyharmada (33%) a foglalkoztatás adminisztrációjának egyszerűsítését is lényeges feltételnek látja.

Az online kutatás részletes eredményeit hamarosan közzétesszük. A KSH összefoglalója innen tölthető le.

Szólj hozzá!

Címkék: értékesítés szabályozás mezőgazdaság piackutatás támogatás kertészet beruházás helyzetelemzés agrárium generációváltás agrárstratégia fiatal gazda TÉSZ fiatal gazdálkodó termelői csoport

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr488383440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.