RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Kódolt jövőnk - a QR-kód

2012.06.28. 10:25 :: Varanka Mariann

Szelíden hullámzó dombok, békésen legelésző tehenek – idilli francia tájkép. Ám egyszer csak feltűnik a színen egy városiasan öltözött férfi, aki mobiltelefonját fényképezésre készen maga előtt tartva ólálkodik a jószágok körül. Egy újabb városlakó, aki most lát életében először tehenet? Az adóhivatal képviselője, aki épp leltárt készít az állományról? És mi van a tehenek oldalára festve?

tehén_QR_kód_by_AgroStratéga.jpgAmit látunk, egy élelmes francia farmer, Gildas Le Béhoc zseniális ötlete. A legelőre hajtott tehenek oldalára egy nagy sablon segítségével – természetesen bőrbarát, engedélyezett testfestéket használva – színes kódokat fújt. Az érdeklődők a kódot okostelefonjukkal leolvasva egyfajta elektronikus kaparós sorsjegyhez jutottak. Ha ügyesen „kapartak”, akkor három tehénfej rajzolódott ki mobiltelefonjuk képernyőjén. Ezt az ábrát bemutatva a farm saját boltjában ingyen termékeket kaptak – és ha már arra jártak, akkor természetesen be is vásároltak. Az ötlet olyannyira bevált, hogy a játékos kedvű nézelődők a kerítésen átmászva, okostelefonnal a kezükben hajkurászták a teheneket a legelőn. A kis termelői tejbolt látogatottsága és forgalma pedig ugrásszerűen megnőtt.

agrostratega_QR_kód.jpgAz a bizonyos kód, ami a tehenek oldalán feltűnt, nem más, mint a QR-kód. Néhány éve egyre több helyen látjuk felbukkanni, és az okostelefonok hazai elterjedésével várható, hogy használata a mindennapjainkban robbanásszerűen fog növekedni. Érdemes tehát közelebbről is megismerkedni ezzel a mindenki számára könnyen és ingyenesen elérhető, egyszerű találmánnyal.

A vonalkódok története az ötvenes években kezdődött. Először vasúti kocsikon, majd az amerikai postai járműveken próbálták ki. 1966-ban jelent meg, de tömeges elterjedésére csak 1973-ban került sor, amikor az amerikai kereskedelmi szektor bevezette az UPC-t (Universal Product Code, azaz általános termékkód). A technológia tömeges elterjedésének azonban még jó ideig gátat szabott a vonalkód-leolvasós pénztárgépek magas ára, így ez a világ gazdagabbik felén is csak a nyolcvanas években következett be.

A vonalkódok olvasási sebességük, pontosságuk, és nagy funkcionalitásuk miatt váltak széles körben népszerűvé. Ahogy kényelmes használatuk miatt folyamatosan elterjedtek, a piac olyan kódokat igényelt, amelyekben több információt lehet tárolni, és mindezt kisebb területen. Olyan alternatívákkal próbálkoztak, mint például a vonalkód számjegyei számának növelése, vagy többszörös vonalkódok létrehozása. De ezek tovább bonyolították az olvasási műveletet, és növelték a nyomtatási területet. A 2 dimenziós kód volt a válasz ezekre az igényekre. A 2D kódok folyamatosan fejlődtek a halmozott vonalkód-módszertől a megnövekedett információsűrűségű mátrix-módszerig. A QR (Quick Response, azaz gyors válasz) a „kétdimenziós” vonalkódok családjába tartozik. A családnév némi magyarázatra szorul: látszólag a hagyományos, fehér és fekete, vastagabb és vékonyabb csíkokból álló vonalkód is kétdimenziós – a valóságban azonban csak az egyik dimenzióban, horizontálisan tartalmaz információt. A QR-kód esetében azonban a sík mindkét dimenziója információhordozó, és ennek köszönhetően egy bélyegnyi helyen rengeteg adat (számokból nagyjából hétezer, szám-betű kombinációk esetén mintegy 4.300 karakter, illetve majd három kilobájtnyi bináris adat) fér rá. Szinte bármilyen szögből le lehet olvasni az adatokat, nem kell a kép tájolásával bajlódni (a QR-kódok három sarkába elhelyezett azonos minta segítségével a leolvasókészülékek mindig tudják, merre van „felfelé”).

Az innovatív kódolást a japán Denso-Wave vállalat fejlesztette ki 1994-ben, eredetileg azzal a céllal, hogy megkönnyítse az egyes autóalkatrészek azonosítását a gyártás folyamán. Mivel nyílt szabványról van szó, borítékolni lehetett, hogy ki fog szabadulni az autógyártásból, tömeges polgári karriert azonban csak az előző évtized vége felé, a kamerás okostelefonok elterjedésével kezdett a QR-kód.

A civil világban a leolvasáshoz egy kódolvasó szoftverrel ellátott kamerás mobil kell (az újabb típusok gyári szoftvercsomagjában már benne van a kódolvasó, de az internetes alkalmazásboltokból is le lehet tölteni a jellemzően ingyenes programokat). A leolvasás egyszerű: a kamerának megmutatott kódot az elindított alkalmazás beszkenneli, a sikeres adatátvitelt többnyire pittyenő hang jelzi. Az átvitt információ lehet a kijelzőn megjelenő szöveg, de akár egy utasítás is, például arra nézve, hogy az okosmobil látogasson meg egy honlapot vagy Facebook-profilt. Az interakciókat főként a reklámipar hasznosítja, kihasználva, hogy a felhasználók többsége szereti az ilyesfajta rejtélyes csomagolású információkat (ha a plakátra vagy az újságban látható hirdetésre azt írnák rá, hogy „látogasd meg az xyz.hu weboldalt”, abban nincs semmi izgalmas, de ha ugyanezt egy QR-kód révén a telefonunk magától megcsinálja, az egyszerre jelent kalandot és sikerélményt – valamiért így működünk).

Az interneten található ingyenes alkalmazások segítségével bárki generálhat magának QR-kódot, melyet aztán számtalan módon fel lehet használni. Többek között alkalmas marketing eszközként való felhasználásra, illetve internetes üzenethordozóként is (honlap cím, üzenet, sms, névjegy, GPS koordináták stb.). Felhasználásának csak az emberi képzelet szabhat határt, nézzünk hát néhány hazai és külföldi példát!

A napokban új, a Debreceni Egyetem csaknem száz épületére kihelyezett QR-kód segíti a látogatók tájékoztatását. Okostelefon segítségével egy kattintás, és máris elérhető az adott épületben lévő valamennyi centrum, kar és egyéb, ott működő intézmény honlapja. Ezt a megoldást elsőként alkalmazta a hazai felsőoktatási intézmények közül a Debreceni Egyetem. A most kihelyezett információs táblák csak a kezdetet jelentik, hiszen a tervek szerint a jövőben QR-kóddal készülhetnek a kiadványok, szórólapok, az egyetemi dolgozók névjegykártyái, készülhet telefonnal leolvasható térkép, vagy akár az egyetemi menza kínálatát is meg lehet majd ismerni okostelefon segítségével.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum „Szívdobbanás” című kiállítása QR-kódok felhasználásával bátorítja a látogatókat a valós tér és az internet virtuális világa közti kalandozásra. A kiállítótérben elhelyezett kódok a tárlat képi és szöveges mondanivalóját egészítik ki. A kódokba csomagolt hiperhivatkozásokon keresztül a látogatók érdekes animációkat nézhetnek meg a szív működéséről. Megcsodálhatják azokat a műtárgyakat, amelyeknek már nem jutott hely a kiállításban, vagy éppen elmélyedhetnek egy-egy témakörben.  

Dudás Gábor, a Vylyan Pincészet értékesítőjének nyilatkozata jól példázza, mi a QR-kód felhasználásának fő buktatója. „Boraink leírásához vezet a QR-kód a palackok hátcímkéjén. Több borászat is használja már a technológiát, de az esetek nagy részében inkább saját honlapjukra mutat, többletinformációhoz nem lehetett azonnal hozzájutni. Valószínűleg az emberek előbb-utóbb elfordulnak tőle, ha nem ad plusztartalmat. Az a legfőbb probléma a QR-kódokkal, hogy a tartalomszolgáltatók közül sokan nem tudják, mire akarják használni, mit akarnak általa elérni a fogyasztónál. További problémának látom, hogy a mobiltelefonok maguktól nem ismerik fel, külön telepítendő alkalmazás szükséges hozzá. Ezt viszont senki nem kommunikálja a felhasználónak. Általában a felhasználók nem tudnak vele mit kezdeni, nem tudják kihasználni. Amikor fesztiválokon kiraktuk a QR-kódot, többször kaptunk már visszajelzést az érdeklődőktől, hogy bár korábban volt a telefonjukon QR-olvasó, de nem látták értelmét a használatának, így törölték. Ebből arra következtettünk, ha a tartalomszolgáltató nem adja a megfelelő tartalmat a kód mögé, akkor az embereket nem fogja érdekelni. Felgyorsult világban élünk, azonnal információkhoz szeretnénk jutni. Ezért nagymértékben rajtunk múlik, hogy népszerű lesz-e vagy sem, megkönnyíti-e az emberek életét, avagy nem.”

Nemzetközi és hazai szakértők véleménye alapján három fő szabály létezik a QR-kódok hatékony alkalmazására

  • A honlap, amire a QR-kód irányít, mindenképpen mobiltelefonon keresztüli megtekintésre optimalizált legyen. 
  • A link, amelyet a kód tartalmaz, legyen minél rövidebb – így a kód is kisebb és kevésbé bonyolult szerkezetű lesz, ez csökkenti a beolvasási és értelmezési, azaz a technikai hibalehetőségeket. 
  • A felhasználó a QR-kód beolvasásával valami plusz információhoz, értéket képviselő tartalomhoz, pl. extra szolgáltatáshoz vagy kedvezményhez jusson.

lufthansa_QR_kód_by_AgroStratéga.jpgA QR-kód akár személyes azonosításra is szolgálhat. Jó példa erre a németországi Lufthansa légitársaságnál nemrégiben bevezetett elektronikus check-in rendszer. Az utas a „beszállókártyáját” QR-kód formájában a telefonjára kapja meg, melyet a beszálláskor leolvashat a légitársaság. Ez az e-beszállókártya a fontosabb adatokat, így az utas nevét, a járat számát és az indulás időpontját tartalmazza, így a csak kézipoggyásszal rendelkező utasoknak a beszálláshoz mindössze a biztonsági ellenőrzést kell elvégezniük. A beszállási kapunál egy szkenner olvassa le a mobiltelefonról a jegy adatait és az utas teljes mértékben papírfelhasználás nélkül repülhet a Lufthansa járaton. Hasonló módon rendezvényeken is jól használható a QR-kód. Egy magyar cégnél például ilyen kódon alapuló beléptető rendszert alkalmaztak 1.100 fő beléptetésére egy szakmai rendezvényen. A képkódot elküldték a résztvevők mobiltelefonjára, és belépéskor azt olvasták le egy szkennerrel.

Olaszországban a mobilkódot többek között arra is használják, hogy a sport-tudósítások mellett elhelyezve az olvasók eljuthassanak egy olyan oldalra, ahol például megtekinthetik a futball-mérkőzés legszebb pillanatait, góljait. A kanadai, ingyenes Metro újság mobil alkalmazásának népszerűsítésére újszerű ötlettel álltak elő: miniatűr Metro újságos standokat helyeztek el 14 kanadai város forgalmasabb útjai mentén. A mini standokon elhelyezett QR-kódok lehetővé teszik az újság azonnali letöltését a felhasználók mobiltelefonjaira. Ezzel a környezetkímélő megoldással kevesebb újságot kell kinyomtatni, tehát kevesebb papír fogy.

emart_qr_kod_by_AgroStratega.jpgA dél-koreai Emart szupermarket súlyos problémával nézett szembe. Dél és egy óra között drasztikusan lecsökkent a vásárlóik száma, sőt, gyakorlatilag üresen tátongtak az üzletek. Hogy megnöveljék a forgalmat, egy olyan speciális QR-kódot hoztak létre, amely a fény-árnyékhatásokat napóraként kihasználva csak ebben az időszakban szkennelhető, ezáltal csak ekkor nyújt extra kedvezményeket a vásárlóknak. Az akció hónapjában 25%-kal növekedett a forgalom dél és egy óra között.

Egy ismert és népszerű barna sör gyártója szerette volna, ha az amerikai pubokban és bárokban többet beszélnek a márkáról. Legyártottak több ezer speciális söröspoharat, melyeken a QR-kód csak akkor vált láthatóvá, ha barna sört öntöttek az üvegbe. Azok az érdeklődők, akik beszkennelték a kódot, egy választóoldalra jutottak, ahonnan bármely közösségi oldalra (Facebook, Foursquare, Twitter, Instagram) publikálhatták, hogy épp azt a márkájú barna sört isszák.

sör_QR_kód_by_AgroStratéga.jpg

Bármerre járunk Európában, tapasztalhatjuk, hogy a kis fekete-fehér – sőt, most már színes – ábrácskák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az öreg kontinensen. Így nem is lepődtem meg, amikor május végén a Királyi Kertészeti Társaság Londonban megrendezésre került híres kertészeti és virágkiállításán és versenyén (Chelsea Flower Show) a képen látható kertre bukkantam.

chelsea_show_2012_kert_QR_kód_by_AgroStratéga.jpg

A Jade Goto és Shelley Mosco által tervezett versenymű bronzérmet nyert az innovatív megoldásokat bemutató és alapanyagokat használó „Friss Kert” kategóriában. A növényekből ültetett kódot beolvasva még több információhoz lehetett jutni a tervezőkről és a pályamunkáról. Sőt, azok számára, akiknek megtetszettek a kertben felhasznált növények, a QR-kód segítségével teljes növénylistát állítottak össze, mely alapján saját kertjükbe is beszerezhették azokat.

A kis kód tehát várhatóan mindennapjaink részévé válik. Akik időben felismerik, milyen olcsó és hasznos eszközhöz jutnak általa és okosan használják fel, a kreatív lehetőségek egész tárházához juthatnak. Érdemes időben felkészülni rá, mert hazánkban is egyre többen használnak okostelefont.

Forrás: internet

Szólj hozzá!

Címkék: marketing hirdetés reklám internet kommunikáció innováció mezőgazdaság agrárium élelmiszer gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr544616219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.