RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Beszélgetés Dr. Kádár Andrással, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület titkárával

2011.09.26. 09:25 :: Pólya Árpád

Idén nyáron a növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatban jelentős változások léptek életbe az Európai Unió tagállamaiban. 2011. június 14-étől a tagállamok, köztük Magyarország számára is új rendelet szabályozza a növényvédő szerek engedélyezésének folyamatát. Ilyen horderejű változásra ezen a szakterületen hazánk uniós csatlakozásakor került sor utoljára, így beszélgetésünk egyik fő témája is ez.

Mielőtt a szabályozás várható következményeire rátérnénk, röviden bemutatná az Egyesület tevékenységét?

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület (NSz) 2004. június 2-án alakult a korábbi Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség tagjaiból. Jelenleg 17 tagja van, ami a piac 95%-át jelenti a forgalmat tekintve. Az NSz fő feladata a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó és importőr cégek szakmai érdekképviselete. Szövetségünk 2005 novemberében társult tagként csatlakozott az Európai Növényvédelmi Szövetséghez (European Crop Protection Association).

Az NSz a szakmai érdekképviselet mellett elősegíti a növényvédő szerek ésszerű, biztonságos felhasználását, beleértve az integrált növényvédelem gyakorlatának elterjesztését, a környezet minőségének megőrzését, az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentését, továbbá a hazai és európai szabályozás összehangolását a növényvédő szerek engedélyezésének, csomagolásának, címkézésének, kereskedelmének, etikus reklámozásának és alkalmazásának területén, továbbá egyáltalán nem utolsó sorban fellép a növényvédő szerek illegális forgalmazása és a hamisítás ellen.

Milyen konkrét lépéseket tesznek az előbb megfogalmazott célok elérése érdekében?

Az Egyesület titkáraként rendszeres kapcsolatot tartok a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-biztonsági Főosztálya, valamint az MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetőivel és szakértőivel is, melynek célja többek között a szakterület európai uniós jogharmonizációjának gördülékenyebbé tétele. Együttműködünk a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, a Növényvédőszer- és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesületével, továbbá más szakmai érdekképviseleti szervekkel a jogalkotás, a szakmai érdekképviselet, valamint a hamisítás elleni fellépés területén.

2011 tavaszán figyelemfelhívó kampányt indítottunk a növényvédő szerek hamisítása ellen, amely a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Növényvédőszer- és Műtrágya Kereskedõk Szakmai Egyesülete, valamint a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület szakmai együttműködésével zajlott. Szövetségünk felkérte az MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságát, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a médiában is megjelent hazai esetek kivizsgálására.

Jelentős feladatot jelent a jogalkotásban való részvétel, amelynek során tagvállalatainkkal konzultálva megadjuk észrevételeinket a jogalkotó államigazgatási szerveknek.

Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Növényvédőszer- és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesületével a növényvédőszer-forgalmazás problematikus kérdéseinek tisztázására, annak érdekében, hogy mind a gyártók és képviseleteik, mind a növényvédőszer-kereskedők érdekei megvalósuljanak.

Rendszeresen részt veszünk a téli időszakban tagvállalataink által szervezett tanácskozásokon, amelyeken tájékoztatást adunk a tagvállalatainkat és a termékek végfelhasználóit egyaránt érdeklő szakmai kérdésekről.

A növényvédő szerek engedélyezésének európai reformja hogyan érinti majd a hazai mezőgazdaságot?

Az új engedélyezési rendelet életbelépéséig eltelt húsz évben az 1991 előtt használt csaknem ezer hatóanyag kétharmadát az ipar önkéntesen visszavonta, további hatóanyagokat pedig a hatóságok vontak ki a forgalomból, a hatóanyag-felülvizsgálat eredményeként. Jelenleg kb. 300 hatóanyag, illetve az ezekből származó késztermék maradt a piacon. A 2011. június 14-én hatályba lépett új rendelet felgyorsítja és egyszerűbbé teszi a növényvédő szerek engedélyezését.  Viszont olyan szabályozást valósít meg, amelynek eredménye további növényvédőszer-hatóanyagok visszavonása lehet. Így a következő évtizedben kb. 20-féle, régóta használt hatóanyag kiesésével kell számolnunk.

Az új rendelet tartalmaz néhány, eddig ritkán vagy nem alkalmazott fogalmat. A növényvédelmi gyakorlat számára fontos lehet, hogy az ún. „cut-off criteria” (magyarul a kizárás lehetősége) bevezetésével olyan hatóanyagokat is kivonhatnak majd, melyek lényegesek a kiskultúrák termesztése vagy éppen a rezisztencia megelőzése szempontjából. Ezzel veszélybe kerülhet számos kultúrnövény termesztése az Európai Unióban, így az ezeket termesztők hátrányos helyzetbe kerülhetnek a nemzetközi piacon. Utóbbi miatt az is felmerült, hogy az EU külön pénzügyi alapot fog létrehozni a kiskultúrákban bevezethető hatóanyagok engedélyezési költségeinek csökkentésére, hogy ne ez legyen a gátja az elérhető termékek választékának. A közeljövő kérdése a „comparative assessment” alkalmazása (két összehasonlítható termék közül a kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező lecserélheti a veszélyesebbet), melynek alkalmazása egyelőre csak feltételezett negatív hatásokkal járna a forgalomban lévő növényvédő szerek engedélyeire.

Összefoglalva az eddigieket, a növényvédőszer-ipar és a növényvédőszer-felhasználók, továbbá valamennyi érintett, így a fogyasztók érdeke is, hogy a nyáron érvénybe lépett új szabályozást és a kapcsolódó jogharmonizációt kellő megfontolásokkal vezessék be és alkalmazzák.

Hol tart most az ezzel kapcsolatos munka Magyarországon?

Elkészült egy Módszertani Gyűjtemény és készül egy miniszteri rendelet, hogy az eredményekről is szót ejtsünk. Ennek része például a biológiai hatékonyságvizsgálat útmutatója, a helyes kísérleti gyakorlat vagy a címkézési útmutató. A Növényvédelmi Bizottság munkáján belül részt veszünk a Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozásában, amelynek célja a növényvédelmi tevékenység fenntarthatóságának biztosítása.

Tagvállalataink szakemberei részére 2011 szeptemberében és októberében ezzel kapcsolatos szakmai konzultációkat szervezünk a növényvédelmi szakigazgatás illetékes szakembereinek bevonásával. Az októberi konzultáción jelen lesz az Európai Növényvédelmi Szövetség engedélyezési igazgatója is.

Miről szól a Nemzeti Cselekvési Terv?

Az Európai Unió által kezdeményezett Nemzeti Cselekvési Terv arra irányul, hogy a 168./2009.EK számú irányelvben felsorolt, a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó eljárások módját modellezze. A magyar álláspont nem a felhasznált növényvédő szerek mennyiségének csökkentését, hanem a kockázatok mérséklését helyezi előtérbe. A cél az, hogy a növényvédelem fenntartható legyen a jövőben is, a fenntarthatóság összes kritériumának megvalósításával. Véleményünk szerint a növényvédő szerek okszerű és fenntartható használata nélkül nem valósítható meg a folyamatosan növekvő lakosság ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel.

Köszönjük a beszélgetést.
 

Szólj hozzá!

Címkék: kommunikáció piac szabályozás mezőgazdaság agrárium agrárstratégia növényvédő szer

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr443257085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.