RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Konyhakertek reneszánsza?

2011.06.15. 16:57 :: Varanka Mariann

Nemrég Londonban jártam, és végre sikerült időt szakítanom egy régi álmom megvalósítására: ellátogattam Kew Gardens-be, azaz a Kew-i Királyi Botanikus Kertekbe. Találják ki, mi volt a táskámban, amikor látogatásomat befejezve kisétáltam az impozáns park kapuján! Mi más, mint zöldség vetőmagok.

Mielőtt megrónának azért, hogy nem hazai előállítású vetőmagra költöm a pénzemet, szeretném előrebocsátani, csak olyan vetőmagokat vásároltam, amelyek itthon nem kaphatóak, és inkább az angol konyhakertek választékára jellemzőek, mint a hazaira. Tehát különlegességek, és én szeretek kísérletezgetni. Jól megférnek majd a magyar paprika és fokhagyma mellett az ágyásban.

A park egyébként gyönyörű, ha tehetik, ne hagyják ki a látnivalók közül, amikor Londonban járnak! A Kew-i Királyi Botanikus Kertek délnyugat Londonban, Richmond és Kew között terül el hatalmas kertjeivel és botanikus üvegházaival. A kertek többes száma arra utal, hogy a Kew- és a Richmond-palota kertjeinek összeolvasztásából alakult ki. A 18. században alapították, II. György fia, Frigyes walesi herceg és természetkedvelő felesége, Auguszta hercegné jóvoltából. A 121 hektáros park 1840-től funkcionál nemzeti botanikus kertként. Amikor nálunk a márciusi ifjak a szabadságról álmodtak, a parkban megnyílt a kovácsoltvas pálmaház, majd 1898-ban a kétszer akkora Mérsékeltövi-ház, mely jelenleg a legnagyobb viktoriánus üvegház a világon. A kert nem csupán turista-attrakció, hanem tudományos intézmény is: található itt fontos növénygyűjtemény (mag-bank), az emberiség és a növények kapcsolatát ismertető múzeum, és fél millió kötetes könyvtár egyaránt. Kew-ban közel 70.000 növényfajt gondoznak, melyek genetikai forrásként is egyre nagyobb szerepet játszanak. A növénykertet az UNESCO 2003-ban a Világörökség részévé nyilvánította. Herbáriuma a leggazdagabb gyűjtemény a világon.

A herbárium szárított növények és gombák gyűjteménye. Elsődleges jelentősége a különböző fajok azonosításában és osztályozásában van. A kew-i herbárium több mint 7 millió példányt tartalmaz, melyek közül 350.000 típus-példány, azaz holotípus (a holotípus egy faj egyetlen fizikai példánya (vagy illusztrációja): a fajt reprezentáló, a leírás egyértelműségét biztosító típuspéldány). Az intézményt 1853-ban alapították számos magángyűjtemény – pl. David Livingstone, Joseph Hooker, vagy Charles Darwin gyűjteményeinek – összeolvasztásával. A botanikus kert nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően a herbárium évente közel 30.000 példánnyal gyarapodik. A kollekció részét képezi a spiritusz-gyűjtemény, amelyet 1930-ban alapítottak, és napjainkban közel 70.000, spirituszban őrzött példányt tartalmaz. Ugyancsak jelentős a herbárium karpológiai gyűjteménye, több mint 20.000 növényfaj magjával (A karpológia, más néven archaeobotanika, a régészet fontos segédtudománya, növényleletek, növényi eredetű termékek meghatározásával, valószínűsítésével foglalkozik. Fő vizsgálati területe a növénytermesztés, illetve a vegetáció története.). A mikológiai gyűjtemény közel 800.000 gombapéldányt tartalmaz, melyek között 35.000 holotípus található.

A Jodrell laboratóriumot 1876-ban alapította névadója, T.J. Phillips Jodrell. Ma itt végzik a növényanatómiai, növényfiziológiai, citogenetikai, mikrobiológiai, biokémiai és egyéb kutatásokat. A laboratórium épületéhez kapcsolódik a Kertészeti Főiskola, valamint a faiskola épülete is. Az elsőéves főiskolai hallgatók kezelésében lévő veteményest a kert egyik eldugott végében, a rózsalugasok mögött találtam meg. Vegyszermentes zöldségtermesztéssel kísérleteznek a diákok, a látottak alapján úgy tűnik, sikeresen. A parkban járva sok helyen összefutottam lelkes főiskolásokkal, akik aktívan részt vesznek a növények ápolásában és a park gondozásában is.

      

A Kew Gardens egyébként is nagy hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre és az oktatásra. Számtalan programot szerveznek iskolai csoportok részére, melyek során felkészült tanárok vezetésével avatják be a kisebb-nagyobb gyerekeket a dísz- és haszonnövények lenyűgöző világába.

Szerencsére hasonló kezdeményezésre itthon is akad példa. A Vidékfejlesztési Minisztérium és több mint kéttucatnyi egyéni támogató közreműködésével elindult a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) „Vesd bele magad!” programja. A programot Szombati Zoltán cserkeszőlői vállalkozó kezdeményezte, aki saját unokája példáján látta: a mai fiatalok azt hiszik, a zöldség a nagyáruházakban „terem”. Sajnos ma már a falusi közegben sem természetes jelenség, hogy a hátsó kertben zöldségeket nevelnének. A korábbi konyhakertek helyét átvette a pázsit és a tuják. A „Vesd bele magad!” program keretén belül már közel 2.000 kisiskolás kapott gazdák felajánlásával zöldségvetőmagokat azért, hogy otthon a konyhakertben elvessék, majd az így kapott saját termesztésű zöldségeket a család elfogyassza. A program célja kettős. Egyrészt segítséget nyújt a gyerekeknek ahhoz, hogy saját növényeiket sikeresen tudják felnevelni és gondozni. Másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy ahol rendelkezésre áll egy minimális méretű házi kert, ott már friss élelmiszert, például zöldségféléket lehet termeszteni, különösebb anyagi befektetés nélkül. A kertészkedés közben nem csak azt tanulják meg a gyerekek, hogyan kell felnevelni a növényeket, hanem azt is, mekkora különbség lehet a saját maguk által termelt és a boltban vásárolt zöldségek között nem csak ízben, hanem felhasználhatóságban is.

A fiatalok olyan növények magjait kapták – sárgarépát, borsót, tököt és retket –, amelyek nem kényesek, valamint termesztésük nem igényel különösebb szakismereteket. A programban általános iskolai osztályok vehetnek részt, melyek tanulói minden hónapban beszámolnak kertjeikről, a vetemények növekedéséről, a zöldségek felhasználásáról. A legszorgalmasabb osztály egy háromnapos kirándulást nyerhet, melynek során megismerheti egy fiatal gazda tevékenységét és azt, hogyan dolgozzák fel a megtermelt élelmiszereket.

Elkészült a mozgalom honlapja is, ahol Kesjár Kamillával és csapatával tarthatnak kapcsolatot az oda látogatók. A www.vesdbelemagad.hu oldalon az említett négy növény termesztéséhez kapcsolódó fontos szakmai információk olvashatók a gyerekek számára érthető módon. Az oldal folyamatosan frissül, ahogyan megyünk előre az időben, ahogyan a növények fejlődnek, s ehhez igazodva mindig kiegészül az aktuális tudnivalókkal. Így a gyerekek fontos ismereteket sajátíthatnak el, sőt szakemberek segítségét is kérhetik, továbbá beszámolókat, fotókat küldhetnek saját kiskertjeikről. A fejlődő növényekről, a gondozott parcellákról, konyhakertekről és a gyerekek élményeiről az elektronikus média ad rendszeres tájékoztatást. Időről időre felkeresik az egyes iskolákat, a gyerekeket, a pedagógusokat, hogy a találkozások során is átadhassák tapasztalataikat, élményeiket. A projekt végére a programban részt vevő iskolák mindegyike legalább egyszer sorra kerül. A nagy érdeklődésre való tekintettel a most futó programra már nem, de a következőre még lehet jelentkezni, a vesdbelemagad@agrya.hu e-mail címen. Ugyanerre a címre írhatnak azok is, akik anyagilag vagy vetőmagokkal szeretnék támogatni a következő programot.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) idén indította útjára egy másik, szintén fiataloknak szóló programját is. A „Vidék Kaland” című programot az Európai Bizottság is támogatja. A program célja, hogy személyes példákon keresztül mutassa be a mezőgazdaság működését, az élelmiszer előállításban és társadalomban betöltött szerepét, továbbá tájékoztatást adjon az európai agrár- és vidékfejlesztési támogatások működéséről és indokoltságáról.

A program részeként gyakorló fiatal gazdák (35 év alatti fiatalok) fogadják a 35 év alatti, de 18 évnél idősebb városi fiatalokat egy hétre a gazdaságukban. Ez alatt az időszak alatt, 5 munkanapon át a résztvevő városi fiatalok aktívan részt vesznek a gazdaságban zajló aktuális munkában a fiatal gazda társaságában, annak irányítása és felügyelete mellett. A résztvevők a fiatal gazda munkarendjéhez illeszkedő munkarend szerint dolgoznak, amely hosszabb lehet napi 8 óránál. Ez is biztosítja, hogy megismerjék egy-egy családi gazdaság mindennapi működését, a gazdálkodók valós életét, tevékenységét. A városi fiatalok fogadása a mezőgazdasági betakarítási csúcsidőszakra – 2011. június végétől-augusztus közepéig – esik. Így a résztvevő fiataloknak az ebben az időszakban természetes, hosszított munkarendben kell közepesen nehéz fizikai munkát végezniük. A részvétel lehetőségével az AGRYA elsősorban a tapasztalatszerzést kívánja könnyebbé tenni. A program tehát nem szabadidős, vagy turisztikai jellegű célokra irányul, a programnak lényegi eleme a munkavégzés. Az idei programra már május közepén lezárult a jelentkezés, de a nagy érdeklődésre való tekintettel bízhatunk a folytatásban.

Addig is meghirdetésre került egy újabb projekt: az AGRYA „Vidék Kaland” Programja részeként fotópályázatot hirdetett városi fiataloknak „A magyar vidék és mezőgazdaság városi szemmel” címmel. A beküldött pályaművek alapján kategóriánként 2-2 nyertes kap díjat. A fotópályázat nyertesei egy 5 napos ausztriai vidékfejlesztési szakmai úton vesznek részt az AGRYA szervezésében. A pályamunkákból kiállítás nyílik Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban. Az AGRYA segítséget nyújt abban, hogy a pályázaton elindulni szándékozók kapcsolatba tudjanak lépni fiatal gazdálkodókkal. Az igényeket az AGRYA Országos Irodának kell jelezni, ahol a munkatársak segítenek a megfelelő, a fotózást vállaló, a pályázót fogadó fiatal gazda megtalálásában. A fotópályázatra 2011. szeptember 15.-ig lehet jelentkezni. A pályázati felhívás és a jelentkezési lap a www.agrya.hu oldalról letölthető.

A fenti kezdeményezések bíztató jelei annak, hogy a gyerekek és a fiatalok bevonásával újra reneszánszukat élhetik a konyhakertek, és egyre többen részesülhetnek a saját veteményes által nyújtott örömökben. Valami mindenesetre elindult: az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint a díszkertek mellett átmeneti visszaesés után tovább élnek a konyhakertek is. Ezt támasztják alá a kertészetek tapasztalatai is, hiszen idén például a szabad gyökeres és a konténeres gyümölcsfa-eladások ugrottak meg. Majdhogynem több fogyott belőlük, mint az ültetésre legalkalmasabbnak tartott őszi időszakban. A haszonnövények iránti kereslet a zöldségvetőmagok és -palánták forgalmában is megmutatkozik. Bár többnyire még az idősebb korosztálytól érkeznek a jelentősebb megrendelések, a fiatalabbak is egyre gyakrabban visznek egy-két zöldségpalántát, akár balkonládába is.  

Bár saját tapasztalataim a legkevésbé sem reprezentatívak, tény, hogy idén szinte minden szomszédunk elkerített egy kis részt a kertjében, ahol zöldségeket nevel. A kertészkedés a szomszédokat is közelebb hozta egymáshoz, rendszeressé váltak a kerítések melletti szakmai eszmecserék arról, kinek hogyan fejlődnek a palántái és gyümölcsfái, mivel permetezi, mennyit öntözi azokat. A palántacsere divatja is virágzik, éppen múlt hete kaptam jómagam is néhány kelbimbó és zellerpalántát a hátsó szomszédtól. Megyek is megnézni, mennyit nőttek reggel óta ;)

Források: www.agrya.hu, www.vesdbelemagad.hu, www.agroinform.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: piac pályázat mezőgazdaság piackutatás támogatás kertészet agrárium generációváltás élelmiszer gazdaság fiatal gazda fiatal gazdálkodó

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr852986587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.