RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Kiskereskedelmi hálózatosodás – esély a mezőgazdasági boltoknak?

2011.04.19. 15:42 :: Varanka Mariann

Legutóbb másfél éve elemeztük a barkácsáruházak piacát, érintve a gazdaboltokra gyakorolt hatásukat is. Jelen körképünkben az azóta lezajlott változásokat és a várható trendeket vizsgáljuk.

A 90-es évek elején felfutó barkácspiacon ma öt nagy szakáruház-lánc van jelen (1. ábra): az osztrák Baumax 1992-ben, a német OBI 1994-ben, a francia Bricostore 1997-ben, a német Praktiker 1998-ban, és az ugyancsak német Bauhaus 2007-ben jelent meg hazánkban. Becslések szerint a piac éves forgalom alapján mért nagysága körülbelül 300-400 milliárd Ft, amelynek kb. felét hasítják ki a fent említett áruházláncok. Az elmúlt egy-másfél évtized a barkácsáruházakat is rendkívüli kihívások elé állította: a Nyugat-Európában több évtizede tartó fejlődési folyamat a magyar piacon mindössze néhány évre rövidült. Az erős verseny folyamatos hálózat- és szolgáltatás-bővítésre kényszeríti a piaci szereplőket, miközben jelentősen átalakult az áruházláncok ügyfélköre is: míg korábban magas volt a profi szakemberek aránya, addig ma a hobbibarkácsolók, hobbikertészek teszik ki az ügyfélkör zömét. A láncok között specializálódás tekintetében is markáns különbségek vannak: egyesek inkább a kiskertek tulajdonosaira, mások a lakás-felújítókra összpontosítanak. Gyakorlatilag minden termékkörben éles az árverseny, de főként azoknál a termékeknél figyelhető meg, amelyek szakboltokban és hipermarketekben is kaphatók (például fűnyírók, fűkaszák, permetezőgépek, kerti vetőmagok, virágföldek, tápoldatok).

Látható az is, hogy a másfél éve előre jelzett trend folytatódik: a hipermarketek is sorra bővítik kert és barkács részlegüket, sőt, a szupermarketekben is megjelentek ezek a termékek. Így a tavaszi és nyári szezonban komoly versenytársat jelentenek nemcsak a barkácsáruházaknak, hanem a mezőgazdasági szakboltoknak is

A kisebb, önálló barkácsüzletek megélhetésüket féltvén ellentámadásba kezdtek. Megalakult az első barkácspiaci beszerzési társulás, az Ezermester Magyar Barkács Kft., amely a kisebb boltokat összefogva megpróbálja felvenni a küzdelmet a multinacionális cégekkel. A név a kilencvenes évek elején megszűnt Ezermester és Úttörőbolt Vállalatot idézi, mégpedig oly módon, hogy az új társaság még a logót és a színeket is megszerezte a Magyar Szabványügyi Testülettől. Az egységes cégért, marketinget, valamint közös beszerzést kínáló, önálló üzletekből építkező hálózat 2009 októberében kezdte meg működését. Mindössze négy hónap alatt 34-re növelte partnerüzletei számát és huszonhárom beszállítóval kötött szerződést. A bővülés üteme azóta ugyan lelassult, de a kezdet mindenesetre bíztató.

 

Hasonló okok miatt a kertészetek sincsenek könnyű helyzetben. Magyarországon az elmúlt 20 évben sorra alakultak a kis és közepes méretű kertészeti kiskereskedő vállalkozások. Ezek kezdetben ki tudták elégíteni az életszínvonal növekedésével egyre jobban erősödő fogyasztói igényeket. A szuper- és hipermarketek, majd a barkácsáruházak felismerték a kertészeti cikkekben rejlő lehetőségeket, és agresszív piacszerzésbe kezdtek. A 90-es évek közepétől a gazdasági válság kirobbanásáig jellemző évente átlagosan 20-30 %-os piacbővülésből ők részesültek mintegy 70-80 %-kal. Az ezen a területen tevékenykedő kertészetek csupán a fennmaradó részen osztozkodtak.

Hazánkban a kertészeti termékek éves forgalma nyolcvanmilliárd forint körül alakul. Szakértői becslések szerint ebből hozzávetőleg harminc-negyven százalékos szeletet hasítanak ki a különféle barkácsáruházak és hipermarketek, további harminc-negyven százalékon pedig hazai kiskereskedők (kertészetek, kertészeti áruházak, virágboltok) osztoznak. A kertészeti kiskereskedelemben igen nagy a szürke- illetve feketekereskedelem (útszéli és piaci árusítások) aránya; ez adja az éves forgalom mintegy harminc százalékát. Különösen azokra a településekre jellemző az értékesítés efféle formája, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy vonzáskörzetükben barkácsáruház vagy kertészet működjön.

Az egyik barkácsáruház lánc becslése még lesújtóbb a kisebb kertészeti vállalkozások szempontjából. Számításaik szerint a barkácsáruházak piaci részesedése hozzávetőleg negyven, a hipermarketeké huszonöt, a kertészeteké harminc, a virágüzleteké pedig mindössze öt százalék.

A hazai kertészeti kisvállalkozások piaci helyzete tehát nem könnyű. A gombamód szaporodó nagyáruházak mellett a hagyományos kertészetek egyre inkább visszaszorulnak. A piac nagyon elaprózódott, a sok kicsi cég nem igazán versenyképes a nemzetközi láncok mellett. Ráadásul forgalmazási szempontból elsősorban Budapestnek van jelentősége, vidéken kisebb a felvevőpiac. A kertészeti termékek piacán dolgozó, gyakorló szakemberek véleménye közös: egy kisvállalkozásnak erős korlátai lehetnek, bár az érvényesülés sok tényezőtől függ. Egy-egy családi vállalkozás életképes lehet, terjeszkednie azonban már nehezebb. A felmerülő új tevékenységi körök (pl. marketing, beszerzés) rengeteg energiát kötnek le, amire egy családi vállalkozásnak gyakran nincs kapacitása. A versenyképességüket megtartani kívánó, fejlődésre nyitott kertészeti vállalkozások számára működő alternatíva lehet egy franchise üzletlánchoz való csatlakozás. Ilyenből több is működik már. A tagok az egyszeri belépési díj, valamint havonta egy meghatározott - árbevételtől függő - összeg ellenében használhatják az üzletlánc arculati elemeit. Emellett egyéb előnyökre (olcsóbb beszerzési források, tanácsadás stb.) is szert tehetnek.

A hálózatba szerveződés mellett a kis cégek érvényesülésének titka lehet még a kínált termékek kiemelkedő minősége, a szakmai tanácsadás, valamint a különleges és/vagy széles fajtaválaszték is. A kisebb kertészeti vállalkozások lehetőségei tehát korlátozottak: a nagyobb áruházakkal hálózatba szerveződéssel, széles választékkal, kiemelkedő minőséggel, különleges, drágább növények, továbbá speciális szolgáltatások kínálatával, valamint családias hangulattal, esetleg a kertészet nyújtotta programlehetőségek segítségével vehetik fel a versenyt. A cégek profitálhatnak egy-egy különleges, jól eladható ötletből is, ám azok a vállalkozások, amelyek semmilyen tekintetben nem képesek felvenni a versenyt a nagy láncokkal, idővel majd valószínűleg lemorzsolódnak.

Bár a gazdasági válság megtorpanásra késztette a korábban nagy ívű beruházási kedvet, azért időközben a barkácsáruház láncok sem tétlenkedtek. A Praktiker például továbbra is az elektronikai fejlesztésekben látja a jövő útját. A barkácslánc a recesszió idején az internetes kereskedelmet tartja az egyik kitörési pontnak. Az Év Kereskedelmi Webáruháza 2009 díjjal kitüntetett webáruházuk például már több tízmilliós forgalmat hozott. De olyan alternatív megoldásokat is alkalmaznak, mint például a szezon végén, raktáron maradt termékek egyéb internetes kereskedelmi felületen – pl. vatera.hu, teszvesz.hu – történő kiárusítása, alacsony áron. 2011-ben teljesen áttértek az e-számlázásra a környezettudatos gondolkodás jegyében és a pénzügyi folyamatok felgyorsítása érdekében. A Praktikernél ugyanis a nagyvállalatokhoz illően magas a számlaforgalom: a 2010-es üzleti esztendőben körülbelül 50 ezer számlát bocsátottak ki és mintegy 180 ezret fogadtak be. Ezek többsége eddig hagyományos úton, kinyomtatva, borítékolva, valamint futárral vagy postán közlekedett, jelentős mennyiségű papír, nyomdafesték és üzemanyag felhasználása mellett. Már 2010-ben elkezdték az elektronikus számlázás tesztelését, a különböző számítástechnikai és pénzügyi rendszerek összehangolását, majd elindult az elektronikus számlák befogadása, idén márciustól pedig az e-számlák kibocsátása. A korszerű megoldásnak köszönhetően egyszerűsödnek a pénzügyi folyamatok, rövidülnek a kifizetési határidők, csökken a reklamációk száma, csökkennek a költségek, valamint több emeletnyi irattár ráfér egy DVD-lemezre. Új áruházak nyitásában egyelőre kevésbé gondolkodnak, inkább a meglévőket bővítik.

A válság előtt készült terv alapján már második éve működnie kellene egy-egy Baumax áruháznak Szombathelyen, Veszprémben és Békéscsabán, azonban a cég még az idén sem hajtja végre a beruházásokat. Ennek nem csupán az az oka, hogy az osztrák tulajdonban lévő társaság volt az elmúlt két évben a legveszteségesebb a szakmában, hanem az is, hogy nem bérli, hanem saját beruházásban építi fel áruházait. Ebben az évben csupán a Pesti úti egység 6 millió eurós bővítése fejeződik be, és így az áruház alapterülete meghaladja majd a 12 ezer négyzetmétert. Emellett további 5-6 millió eurót fordítanak a házak korszerűsítésére, átépítésére, valamint a termékválasztékot is megváltoztatják.

A magyarországi barkácspiacot az áruházak számát és a forgalmat tekintve is évek óta az OBI vezeti, amely legutóbb Keszthelyen és Gyöngyösön nyitott áruházat. 2011-ben az OBI is csupán egy új áruház indítását tervezi, amely várhatóan Budapesten, a KÖKI-terminálnál nyílik majd meg.
 
Idén a legnagyobb áruháznyitás a Bauhaustól várható. 2010 őszén kezdődött el harmadik szakáruházuk építése, az M0-as autóút mellett, Maglódon. 55 ezer négyzetméteres telken egy újabb 20 ezer négyzetméteres szakáruház épül, 448 ingyenes parkolóhellyel, amelyeknek egy részét utánfutós autók számára alakították ki. A Városi kert részlegen közel ötezer négyzetméteren kül- és beltéri növények, kerti szerszámok és kerti gépek, kerti kiegészítő termékek széles választékával várják majd a kertészkedni vágyókat.

A Bricostore háza tájáról csak kevés hírünk van. Legutóbbi nyilatkozatuk alapján Kecskeméten és Nyíregyházán terveznek újabb áruházakat, de további részleteket nem árultak el.

2008-ban a lassuló magyar kiskereskedelmi piacon egyedül a barkácsáruházak mutattak fel komolyabb forgalomnövekedést, mert beindult a kertészeti üzletáguk. A háztartások zöme 2008 elején érte el a házépítésben, -felújításban, hogy közvetlen lakókörnyezetét kitágítsa, kertet építsen vagy új, kényelmesebb kertészeti eszközöket vásároljon. 2011-ben a német barkácsáruházak legnagyobb árbevételt elérő osztálya a kertészet volt. A barkácsáruházak összesen 18,43 milliárd eurós forgalmából 22 százalékkal, azaz több mint négymilliárd euróval részesedett a kertészeti kínálat. A német kereskedelmi szövetség, a BHB ugyanakkor megjegyzi, noha az árukör forgalomnövekedése az elmúlt évben 1,6 százalékos volt, a teljes barkácspiaci forgalomból való részesedése majdnem megegyezik a 2009-es 4,3 százalékkal.

A nyugati trendeket nézve még a hiper- és szupermarketek részéről is előfordulhatnak olyan váratlan megoldások, amelyek a piac átrendeződésével járhatnak. A legnagyobb brit kiskereskedelmi vállalat, a Tesco Plc. 156 millió font (307 millió dollár) készpénzért vette meg a Dobbies Garden Centres Plc. láncot, aminek révén 21 – főként Skóciában és Észak-Angliában működő –, kertészeti felszereléseket és berendezéseket áruló bolttal bővítette hálózatát. A Dobbies – amely a harmadik legnagyobb brit kertészeti üzletlánc – különböző környezetbarát termékekkel, így napelemes fűtőberendezéssel és vízkezelési eszközökkel gazdagította a Tesco kínálatát. A kertészeti lánc független egység maradt a Tescón belül és továbbra is Skóciában van a központja.

A Profi Magyarország Zrt. a francia tulajdonban lévő Louis Delhaize csoport tagja. A cégcsoport Nyugat-Európában számos üzletágban sikerrel szerepel: az élelmiszer-kereskedelmi láncok mellett Truffaut néven kertészeti üzletet, Animalis néven pedig kisállat-kereskedést is működtet.

A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi knowhow és a tapasztalat tehát már mindkét lánc esetében „házon belül” van. Ha a számok is alátámasztják a beruházás szükségességét, pusztán döntés kérdése, belekezdenek-e a kelet-európai régióban is hasonló tevékenységkiterjesztésbe.  

A fentiekben vázolt körkép minden olyan mezőgazdasági boltot üzemeltető hazai vállalkozás figyelmét fel kell, hogy keltse, amely hosszú távú működésre tervez berendezkedni. Fejlődés és fejlesztés nélkül ugyanis egyre kevesebb mozgástere lesz. A független barkácsboltok és kertészeti vállalkozások sikeres próbálkozásai ebben mindenesetre iránymutatók lehetnek.   

Felhasznált források: az említett cégek saját adatai, mfor.hu, Mai Piac, trademagazin.hu, internet
 

Szólj hozzá!

Címkék: piac stratégia kereskedelem helyzetelemzés gazdabolt mezőgazdasági bolt

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr482839842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.