RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Védetté vált a szegedi paprika

2010.11.29. 13:54 :: Varanka Mariann

Az Európai Bizottság 2010. november 3-án bejegyezte a "Szegedi paprika" elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A jó hír kapcsán folytatjuk márkavédelemmel foglalkozó sorozatunkat.

A „szegedi paprika” kifejezés mellett külön regisztrálták – ugyanebben a bejegyzésben – a pontosabb meghatározást tartalmazó „szegedi fűszerpaprika-őrlemény” elnevezésű terméket is.

A Bizottság jelenleg 945 bejegyzett elnevezést tart nyilván, amelyek között mindössze kilenc fűszer, ezen belül (a szegedivel együtt) négy fűszerpaprika szerepel. A nyilvántartásba vétel, azon túl, hogy védelmet biztosít az elnevezés használatával való visszaélések ellen, az azonos közösségi szimbólum révén beazonosíthatóvá és a köztudatban is egyenértékűvé teheti a hazai termékeket más tagállamok olyan híres termékeivel, mint a szardíniai sáfrány (Zafferano di Sardegna), a cseh kömény (Český kmín), vagy az espelette-i paprika (Piment d'Espelette).

A szimbólum jelenléte valamennyi európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, ezáltal az nagyobb bizalmat élvez. A bejegyzés napjától kezdődően a Szegedi paprika csomagolásán, címkéjén már feltüntethető az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" felirat, illetve az uniós szimbólum.

A rendelet 2010. november 23-án lépett életbe. Az unióban ekkortól már nem lehet forgalomba hozni szegedi paprika néven olyan terméket, amely nem a védelmet jelentő szigorú előírásoknak megfelelően készül. Minden előállító egyedi azonosítót kap, amely alapján bármikor visszakövethető, kitől származik a termék. Így a vásárló biztos lehet benne, hogy a sorszámozott, logóval ellátott csomagolásban eredeti szegedi paprika van.

A termék hírnevét erősen megtépázta a néhány évvel ezelőtti paprikabotrány. Az ágazat azóta sem heverte ki, hogy aflatoxinnal szennyezett külföldi paprika került több hazai őrleménybe. Az ágazat szereplői szerint a védelem azonban kiszűri majd a hamisítókat, mivel szigorúan körülhatárolja a készítés módját.

A szegedi paprika hosszabb ideje küzdött az eredetvédelem megszerzéséért. Jaksa Lajos, az Országos Fűszerpaprika Tanács Egyesület elnöke tavaly januárban egy szegedi konferencián elmondta: a magyar terméknek már nem csak a spanyol paprikával kell megküzdenie a piacon; az olcsó kínai paprika átvette a dél-afrikai, és lassan a dél-amerikai import pozícióját is.

„Az uniós védelem az első lépés ahhoz, hogy a magyar, és azon belül a szegedi paprika visszaszerezze a becsületét, amikor eláraszt minket a dél-amerikai és kínai paprika” – mondta Molnár Albert. A röszkei Paprika Molnár Kft. tulajdonosa annak kapcsán nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság felvette a "védett származási helyen előállított termékek" (appellations d’origine protégées, AOP) listájára a szegedi paprikát. Molnár Albert hangsúlyozta: bárki csatlakozhat a szegedi paprikát előállítókhoz, aki a szakmai szabályokat, az előírt technológiát betartja. Nem az a cél, hogy kisajátítsák a módszert, hanem hogy betartsák, és betartassák a szabályokat.

Lánya, Molnár Anita egyébként jelenleg a  francia baszk vidéken lévő Espelette-ben tanulmányozza, hogy hogyan kezelik az ottani eredetvédett paprikát, hogyan építették ki a rendszert, és erre milyen uniós pályázatok léteznek.

A bejegyzés eredményeként az uniós nyilvántartás immár hét magyar földrajzi árujelzőt tartalmaz. A fűszerpaprika-őrlemény mellett a Szegedi (téli)szalámi, a Budapesti téliszalámi, a Csabai (vastag)kolbász és Gyulai (páros)kolbász, valamint a Hajdúsági torma és a Makói (vörös)hagyma szerepel a nyilvántartásban.


A szegedi paprika története

Szegedi fűszerpaprika-őrlemény: a kedvező adottságokkal rendelkező szegedi tájkörzetben hagyományos módon megtermelt fűszerpaprika-növény tövön beérett, utóérlelt, majd megszárított termés megőrlésével készül.

A paprika őshazája Dél-Mexikó, Közép-Amerika és az Antillák szigetcsoportja. Az őslakó indiánok orvosság és fűszer gyanánt használták. Kolumbusz Kristóf tengeri úton akarta elérni a keleti Fűszer-szigeteket. Az Újvilágból azonban nem az ismert fűszerekkel, hanem – többek között – egy addig sohasem látott ajándékkal, egy paprikanövénnyel tért vissza.

A növény kezdetben Európa barokk főúri kertjeit díszítette, illetve kereskedelmi utakon eljutott Törökországba is. Innen balkáni közvetítéssel került hazánkba. Az 1500-as évek második felében Széchy Margit főrangú asszony kertjét is díszítette már egy vörös törökbors nevű növény (ekkor még indiai bors vagy pogánybors névvel is illették). A paprika elnevezés a 18. században bukkant fel először, mint a bors délszláv nevének (papar) kicsinyítő képzős alakja, s ezután a magyar használat által vált egyetemes, nemzetközi szóvá.

Szegeden 1748-ból találjuk az első feljegyzést egy piarista számadáskönyvben, melyben a paprika szó szerepel. Kezdetben orvosságként használták hideglelés (váltóláz) ellen, csak később vált a magyar konyha meghatározó fűszerévé.

Míg a termelés a 19. század közepéig a családi ellátás keretein belül maradt, a századfordulóra a feldolgozás már ipari méreteket öltött és a kereskedelem jelentőssé vált.
A paprikatermesztés a régióban Szeged-Alsóvárosról indult, a Szegedhez közel eső feketehomokos területeken, a Tisza „áradmányos” földjén. 1934-ben zárt körzetté nyilvánították Szeged környékét, így az ezen kívül termelt fűszerpaprikából készült őrleményt tilos szegedi paprikaként forgalmazni.

 A betakarítás kizárólag hagyományos kézi szedéssel történt, amit akár háromszor, négyszer is elvégeztek, és ezzel biztosították azt, hogy csak a tövön beérett legjobb minőséget adó termés kerüljön további feldolgozásra. Híres, Szegedhez szorosan kapcsolódó kép a házak oldalán lógó fűszerpaprika-füzérek sora.

A szegedi paprika egyedülálló minőségének genetikai alapját a Szeged környékén nemesített, államilag elismert fűszerpaprika-fajták jelentik. Ezek alkalmazkodtak legjobban a tájkörzet adottságaihoz, ugyanis nemesítésük folyamatában felhasználták az e vidéken egy évszázad alatt kialakult eredeti ízt, aromát, színt adó fűszerpaprika-populációt.

A szegedi paprika különleges volta nemcsak a több száz éves törődésnek, a felhalmozódott szaktudásnak és a hagyományok erényeit követő feldolgozásnak köszönhető, hanem annak is, hogy Magyarországon nagyon kedvezőek a feltételek a melegkedvelő fűszerpaprika számára. A szegedi tájkörzetben olyan hőmérsékleti, napfény- és csapadékviszonyok uralkodnak, amelyek valamennyi fűszerpaprika-termő terület közül itt a legkedvezőbbek.

A mai kor emberének fokozottan szüksége van vitaminokra, antioxidáns anyagokra. A fűszerpaprikát elsősorban fűszerként használjuk, pedig a benne rejlő vitaminok, antioxidánsok mind szervezetünk védelmét szolgálják. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja, a C-vitamin és a szegedi paprika szorosan összefonódott fogalmak, egyik a másikat tette világhírűvé. De a színt adó karotinoidok, a provitaminok, a kapszaicin, a paprikamagban található tokoferolok mind-mind a 21. század anyagai. A paprikát korábban is használták már gyógyszerként, de ma is gyártanak belőle gyógyhatású készítményeket. A jövőben is egészségünket szolgáló fűszerként fogyaszthatjuk az immáron védett szegedi paprikát.

Források: www.fvm.hu, www.delmagyar.hu, www.pickmuzeum.hu

Szólj hozzá!

Címkék: marketing kommunikáció piac stratégia szabályozás mezőgazdaság kereskedelem márka védjegy agrárium élelmiszer gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr612481115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.