RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Az olasz példa - alternatívák a termelői értékesítés arányának növelésére

2010.08.09. 13:50 :: Varanka Mariann

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a magyar mezőgazdaságot, a hazai termelőket sújtja az aszály, a belvíz és más természeti katasztrófák, továbbá politikai viharok. Csak a mi áruházaink polcai vannak tele olcsó külföldi termékekkel, miközben a belföldi termelők rendre értékesítési nehézségekkel küzdenek. Ám ezek a problémák sok más európai ország termelői számára is ismerősek. „Mit segít ez rajtunk?” – legyinthetnénk erre. Talán többet, mint gondolnánk. Érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre venni egy másik nemzetnek a gondok megoldására tett erőfeszítéseit.

A Coldiretti, Olaszország legnagyobb mezőgazdasági szakmai érdekvédelmi szervezete tavaly Brüsszelben nemzetközi fórumot tartott „Hogyan változtatja meg Európa az olaszok vásárlásait – a szőlő nélküli bortól a tej nélküli sajtig” címmel. Az összejövetel főbb témái a minőség, a nyomon követhetőség, az átláthatóság, a fogyasztók jobb tájékoztatása és az élelmiszerbiztonság voltak. Felhívták a figyelmet azokra a csapdákra, melyek a szupermarketekben a fogyasztókra várnak. Az azonos néven árusított termékek között ugyanis nagy különbségek lehetnek a minőség tekintetében. Ebbe a körbe tartoznak az olyan alacsony minőségű, és a fogyasztókat megtévesztő termékek, mint például a narancs nélküli narancslé, a szőlő felhasználása nélkül készített bor, a tej nélküli sajt és a GMO-val szennyezett biotermékek. Nem véletlen, hogy a hamisított élelmiszerekkel szemben Olaszországban 2008-ban meghirdették a „zéró tolerancia” elvét. Azóta több tucat művelet keretében nagy mennyiségű lejárt, helytelenül tárolt, bizonytalan származású és tartalmú élelmiszert koboztak el.

A Coldiretti „Spesa sicura” (biztonságos bevásárlás) kezdeményezésével lelepleződnek a hamis „Made in Italy” feliratú élelmiszerek. A program elnevezését fordíthatjuk „Biztos, ami olasz” kezdeményezésnek is. Az olasz fogyasztók asztalára kerülő „Made in Italy” feliratú élelmiszeripari termékek kétharmada egyáltalán nem tartalmaz olasz alapanyagokat, amiről a fogyasztók semmit sem tudnak. A fogyasztói megtévesztés sajnos nem ütközik uniós jogszabályba, ugyanis az uniós szabályozás egyelőre nem teszi kötelezővé az alapanyagok származásának jelölését a csomagoláson. Néhány példával illusztrálható a helyzet tarthatatlansága: három olasz feliratú sonkából kettő külföldről (főleg Hollandiából) importált sertéshúsból van; öt különböző tartós tejből négy külföldről behozott tejből készül; az eredetvédelemmel nem rendelkező mozzarella sajt legalább felét külföldi tejből gyártják, a száraz tészták legalább egyharmada nem tartalmaz olasz búzát. Ismerős a helyzet?

 

Érdekvédelem olasz módra

Három nagy szakmai érdekképviseleti szervezet működik az olasz agrárágazatban. Az elsősorban nagyobb mezőgazdasági vállalatokat tömörítő jobbközép Confagricoltura, a kistermelőket integráló, inkább baloldali CIA (Confederazione Italiana Agricoltori), valamint az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, a kis- és középvállalkozókat, valamint gazdálkodókat magában foglaló, jobboldali orientációjú Coldiretti. A szervezetek politikai irányultsága ugyan bizonyos esetekben befolyásolja álláspontjukat, de a meghatározó szempont alapvetően a szakmai megfontolás és a termelők érdekeinek képviselete.

A Coldiretti nemcsak Olaszország, hanem egyben Európa legnagyobb mezőgazdasági szervezete: a hivatásos olasz mezőgazdasági termelők 53%-a (2009-ben 1.627.608 termelő és vállalkozás) tartozik a tagok közé. A tagok a mezőgazdasági földterület 55%-át művelik, és az állattenyésztés 65%-a is az ő kezükben van. Sikereinek kulcsa a méretében, az összefogásban rejlik – ennyi termelő érdekét, véleményét és szempontjait sem az ország mindenkori kormánya, sem az Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül. Amikor Magyarországon az évtizedek óta hiányolt összefogásról beszélnek, akkor igazából egy, a Coldirettihez hasonló szervezet hiányáról van szó. Természetesen nem az 1,6 millió tag lenne a cél, hiszen hazánkban összesen nincs ennyi vállalkozás az ágazatban. Hanem arról, hogy nincs egy olyan szervezet, amely a mezőgazdasági termelésből élők 50-60%-át, mérettől és tevékenységtől függetlenül a tagjai között tudhatná.  

Nézzük meg konkrét példákon keresztül, hogy a Coldiretti milyen erőfeszítéseket tesz az olasz termelők védelmében és egy pillanatra képzeljük el, milyen lenne, ha nálunk is lenne egy hasonló szervezet.

2009. április 6-án nagy erősségű földrengés rázta meg L’Aquila városát, Abruzzo tartomány székhelyét, és környékét. A híradások napokon keresztül kiemelt helyen mutatták be a megrázó képeket. A földrengés óriási károkat okozott, kb. 100 millió €, azaz közel 30 milliárd Ft értékben. A károk közvetlenül a vidék úthálózatában, a lakóházakban és mezőgazdasági építményekben, valamint az elhullott vagy elkóborolt állatok miatt keletkeztek. Jelentős volt a közvetett kár is, a mezőgazdasági vállalkozások mintegy 50%-át sújtotta: zöldség-gyümölcstermelő gazdaságokat, vidéki turizmusból élőket, de főképp a tejtermelő gazdaságokat. A szállítás nehézségei miatt nem tudták megfelelően etetni és itatni az állatokat, illetve leadni az összegyűjtött tejet, illetve terményeket. Az állatokat ért sokk miatt a vemhes állatoknál megnövekedett a vetélések száma. Abruzzo tartomány GDP-jének 15%-át (ami 1 milliárd €, azaz közel 300 milliárd Ft) állítja elő a mezőgazdaság. Ebben a súlyos helyzetben a Coldiretti országos felhívást tett közzé: „Buy abruzzese” (Vásárolj abruzzói terméket!), mint például a húsvéti asztalon elengedhetetlen bárányhúst, érlelt juhsajtot, egyéb sajtféléket és tejtermékeket, sáfrányt és édesipari specialitásokat.

2009. július 1-én lépett életbe a 182/2009/EK sz. rendelet, amely a szűz és extraszűz olívaolaj címkéjén a gyártásban felhasznált olívabogyók származási országának kötelező feltüntetését írja elő. Olaszországban ennek hírére szinte népünnepélyt tartottak. Az eseményről minden napilap és televíziós csatorna beszámolt, hiszen az olívaolaj termelésének igen nagy jelentősége van az országban mind gazdasági, mind gasztronómiai szempontból. Ezt mutatják a minisztérium olívaolaj és más agrár-élelmiszeripari termékek hamisítása és minőségrontása megelőzésére, felderítésére tett erőfeszítései is. Az olajbogyók származásának címkén való kötelező feltüntetése a minőségvédelmi és főleg a "Made in Italy" megjelölés védelmére irányuló törekvéseket segíti. A Coldiretti közleményben üdvözölte a hírt, és az alábbi adatokkal támasztotta alá a rendelet szükségességét:

  • 2008-ban 485 millió kilogramm olívaolajat importáltak Olaszországba, amely összekeveredett a kevéssel 600 millió kilogrammot meghaladó belföldi termeléssel, azaz kettőből csaknem egy egész üveg Olaszországban termelt olívaolaj külföldi olajbogyóból sajtolt olajat tartalmazott
  • az egy főre jutó fogyasztás évi 14 kg
  • az olajfák száma: 250 millió db
  • az ágazat bevétele: 2 milliárd €
  • az ágazatban foglalkoztatottak munkaidő ráfordítása: 50 millió munkanap

Egy felmérés alapján az olasz fogyasztók szinte 100%-a szükségesnek tartja az élelmiszerek címkéjén annak feltüntetését, hogy az összetevők között felsorolt mezőgazdasági termékek honnan származnak. A Coldiretti utóbbi években végzett ilyen irányú mozgósító tevékenységének eredményeként már igen sok termék címkéjén kötelezően feltüntetik a gyártók az alapanyagok származását.

 

A Coldiretti-féle megoldás

Az élelmiszerek fogyasztói ára a termelői árak csökkenése ellenére is folyamatosan emelkedik. A termelőtől a fogyasztóig vezető ellátási lánc piactorzító hatása a gazdákat és a fogyasztókat egyaránt negatívan érinti. A Coldiretti törekvése a fogyasztóknak reális áron, minőségi élelmiszert nyújtó termelők támogatása. Ennek érdekében multifunkcionális alapon közelíti meg a mezőgazdaságot, mert az egyszerű növénytermesztési és állattenyésztési tevékenység feldolgozással, közvetlen értékesítéssel, falusi turizmussal, környezetvédelemmel, oktatási, szabadidős és társadalmi tevékenységgel történő kiegészítésével javul az ágazat fejlődési és innovációs képessége. Így a növénytermesztésen és állattenyésztésen túl a feldolgozásra, közvetlen értékesítésre és falusi turizmusra is kiterjesztették a mezőgazdasági adózást, ha a gazdaság árbevételének 50,1%-a mezőgazdasági tevékenységből származik. Az élelmiszerláncok elleni harc eszköze az ágazati szereplők közötti együttműködés és a konzorciumok (speciális szövetkezés és BÉSZ) újjáélesztése. A gyakorlatban már ma is tapasztalható, hogy a piacról nagy számban kiszoruló gazdaságokat ellensúlyozzák a fogyasztók élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi igényeit kielégítő innovatív vállalkozások (gyakran fiatal gazdák vezetik e vállalkozásokat).

A Coldiretti fő tevékenysége a vidékbarát piac (AMICA) kialakítása és pénzügyi, technikai szaktanácsadás (Impresa Verde) nyújtása. A szervezet 5.600 helyi irodával rendelkezik (Olaszországban 8.500 önkormányzat létezik) és a mezőgazdasági termelés 60%-át fedi le szinte minden ágazatban. Komoly energiát fektetnek az elektronikus és nyomtatott médiában történő megjelenésre is. Célzott gazdaműsorokat szponzorálnak, ahol bemutatják a tájjellegű ételek készítését. A Coldiretti kezdeményezésére jött létre a „Tiszta olasz agrár-élelmiszeripari termelési lánc” elnevezésű projekt a közvetlen termelői kereskedelmi hálózat kiépítésére. A „Campagna Amica”, azaz „A vidék a barátunk” elnevezésű projekt keretében 20.000 értékesítési helyből álló közvetlen értékesítési hálózat létrehozását tervezik. A közvetlen értékesítéssel csökken a fogyasztói ár és megszűnhet a hamis „Made in Italy” feliratú élelmiszerek forgalmazása. A közvetlen értékesítés piaci részesedését a termelői boltok számának növelésével és a kereskedelmi üzletláncokban a „Made in Italy” jelöléssel ellátott termékeknek kialakított önálló polchelyek bővítésével igyekeznek javítani. A húszezer értékesítési pont létrehozásával a közvetlen értékesítés a mai 3%-kal szemben hosszabb távon elérheti az élelmiszer-termékek forgalmának akár 20%-át is (élvezeti cikkek nélkül).

A Coldiretti „Biztonságos bevásárlás – A tiszta olasz agrár-élelmiszeripari termelési lánc” projekt fő számai:

  • 20.000 „A vidék a barátunk” árusító hely kiépítése

  • 10.000 gazdaság, ahol közvetlenül a termelőktől vásárolhatunk

  • 5.000 falusi turizmussal foglalkozó szálláshely

  • 2.000 termelői piac

  • 2.000 szövetkezet

  • termelői boltok

  • a termelés helyszínén történő vendéglátás (vendéglők formájában)


A Coldiretti konzorcium csak közös alapanyag-beszerzéssel és a közvetlen értékesítés megszervezésével tud versenybe szállni az élelmiszerláncok ellenében. A közvetlen értékesítési pontok számának növelése mellett ezért a további célok közé tartozik még közös gazda-szupermarketek létrehozása is, saját tőkéből vagy bérlettel. Így a bolt is a mezőgazdasági adózás hatálya alá kerül, ha fogyasztói áron kalkulálva az értékesítés 50,1%-a saját termelésből származik. A közvetlen értékesítésnek és a kedvezményes adózásnak köszönhetően az itt árusított élelmiszereknek olcsóbbnak kell lenniük, mint amennyibe pl. a Lidl-ben kerülnek. További nemzetgazdasági hasznot hoz a nulla kilométer szállítással csökkenő CO2 kibocsátás, a helyi gazdaság támogatása, a helyi termék könnyű és olcsó nyomon követhetősége.

A falusi turizmus mezőgazdasági adózásának feltétele, hogy az étterem és a szálláshely mezőgazdasági földterületen helyezkedjen el, ahol a forgalmazott élelmiszer (étel és ital) legalább 60-70%-át (régiók függvénye) a gazda saját maga állítja elő, legalább 20%-át a régióból vásárolja meg, és csak a fennmaradó 10-20% lehet globális beszerzés. Az étterem maximális kapacitását is meghatározzák, ami általában 60-80 fő között mozog régiónként (ez a saját termék előállításának függvénye is); a szálláshelyek maximuma pedig 30 ágy. A beruházási támogatás és a mezőgazdasági adózás további feltétele, hogy az árbevétel legalább 50,1%-a mezőgazdasági tevékenységből származzon és legalább 10 évig falusi turizmussal kell foglalkozni. E feltételek teljesítésével a falusi turizmus 50%-os ÁFA kedvezményben (10% helyett 5% ÁFA) és kedvezményes jövedelemadózásban részesül (100 ezer € árbevételre 25 ezer € átalányjövedelmet számítanak). A vendégek elsősorban belföldiek, azaz olasz turisták, akik a regionális ételek megismerése mellett a helyi nevezetességekre is kíváncsiak. Gyakran a közeli városok (Firenze, Bologna, Róma) megtekintése, az olcsó szállás (60-80 € / szoba) és a helyi specialitások megkóstolása jelentenek vonzerőt a szállásvendégek számára.

A városokban a polgármesterek ingyen biztosítanak helyet a közvetlen értékesítésre (általában heti egy alkalommal), ahová a Coldiretti elárusítóbódékat helyez ki. A közvetlen árubeszerzés mellett a fogyasztók többletszolgáltatásokat is igénybe vesznek (pl. helyi fodrászat, kávézó, egyéb árucikkek vásárlása), ezért a többi vállalkozás és a lakosság is értékeli a polgármester ez irányú nyitottságát. Folyamatban van a termelés helyén történő étkeztetést nyújtó vendéglátó egységek hálózatának, valamint elosztó szervezeteknek a kiépítése is. A projekt megvalósítását elősegíti a Coldiretti és az UNCI (Olasz Szövetkezetek Országos Szövetsége) között a legnagyobb élelmiszer-gazdasági szövetkezeti központ létrehozásáról szóló megállapodás aláírása. A Coldiretti kezdeményezésére már több száz helyszínen működik friss tejet kimérő automata, ahol a szupermarketek árához képest 15-25%-kal olcsóbban vásárolható friss tej.

Az ellátási lánc lerövidítésével csaknem 4 milliárd € többletköltség takarítható meg a termelők és fogyasztók javára. A helyi termelés és helyi fogyasztás megvalósítása csökkenti a környezetterhelést, ugyanis az élelmiszerszállítás lerövidítése 9,9 milliárd kilogramm üzemanyag megtakarítást és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 3,2 milliárd kilogrammos megtakarítását jelenti.

A korábban már említett olívaolaj, valamint a tej és tejtermékek jelölésével kapcsolatban elért sikereken felbuzdulva a Coldiretti célja, hogy alapanyagok esetében kivétel nélkül kötelező legyen a földrajzi származás jelölése, ami az elsődleges feldolgozásnál felhasznált alapanyagokra (pl. bor, olívaolaj) is vonatkozik. Másodlagos feldolgozású termékek (pl. sajt) jelölésére azt javasolják, hogy a felhasznált alapanyagok földrajzi származásának helyétől függően „alapvetően olasz” (a termék alapanyagainak legalább fele Olaszországból származik), illetve „alapvetően nem olasz” (a termék alapanyagainak legalább fele nem Olaszországból származik) jelölés legyen kötelező.

A Coldiretti által létrehozott Oscar Green díjjal évente elismerik a tiszta olasz mezőgazdaság kialakításáért, a fogyasztók igényeinek kielégítéséért és a piaci versenyképesség javításáért innovatív módon dolgozó fiatal gazdák és vállalkozók munkáját. 2009-ben hat meghirdetett kategóriában nyerték el a termelők az Oscar Green innovációs díjat (lásd keretes írásunkat).

  •  „Vállalkozási stílus és kultúra”: egy Milánó közeli (Lombardia tartomány) gazdaság a pénzügyi és gazdasági válság idején az USA-ban is nagy népszerűségnek örvendő ún. „cow pooling” kezdeményezéssel állt elő. Ez azt jelenti, hogy a gazdától több család közösen egész szarvasmarhát vásárolhat, bérvágás után pedig osztoznak rajta. A gazdaság boltjában a fogyasztók a termelőtől közvetlenül, automatákból vásárolhatnak kimért rizst, tönkölybúzát, tejet, mézet és szabadtartású baromfihúst. Ezen kívül a közösen bevásárló csoportokat is ellátják élelmiszerrel. (www.aziendaagricolacornalba.it)

  • „Helyi fejlesztés”: a Pistoa-i járásban (Toscana tartomány) található falusi turizmussal is foglalkozó gazdaság fő küldetése az oktatás. A régi szénapajtában igazi játékkészítő műhely kapott helyet, ahol a gyerekek egykori paraszti játékokat készíthetnek környezetterhelés nélkül. Továbbá egy régészeti kiállítás egy neolitikus gazdaságot bemutató reprodukció formájában mutatja be, hogy miképpen dolgoztak régen az (ős)emberek. A gyerekek számára a gazdaságban tematikus „agrárvakációt” is szerveznek. (www.baugiano.it)

  • „Energiatakarékosság a jövőért”: egy Brindisi környéki (Puglia tartomány) XVII. századi gazdasági épület innovatív energiaellátásának tervezése során az energiatakarékosság mellett a gazdaságból származó termelési hulladék (pl. olajfavessző nyesedék) felhasználását is szem előtt tartották. Így fatüzelésű vaskályhák fűtik a helyiségeket, a tetőre pedig napenergiát hasznosító kollektorokat szereltek fel. A gazdaságban továbbá festő tanfolyamokat és egyéb kulturális rendezvényeket, például felolvasó esteket is tartanak. (www.masseriasalamina.it)

  • "Országexport": egy szardíniai vállalkozás a muzulmán és zsidó közösségek számára, juh- és kecskehúsból, az imám és a rabbi által minősített halal, illetve kóser szalámit gyárt. A vállalkozás elsődleges célja a minőségi alapanyagok felhasználása és a közvetlen értékesítés. (www.lagenuinaonline.it)

  • "A vidék a barátunk": egy Nápoly környéki, különleges csokoládét gyártó vállalkozás sárgabarackot, diót, cseresznyét, szőlőt, szilvát és citrusféléket termel, ebből kakaó hozzáadásával finom apró csokoládét gyártanak. (www.theobromacioccolateria.it)

  • "Az ágazaton túl": egy Terniben (Umbria tartomány) található gazdaság az egészségügyi problémák ellen a természetes, melléktermékek és állati lisztek használatát kizáró, egészséges takarmánnyal etetett sertésekből származó umbriai sertéshúst ajánlja. A húsból kiváló szalámi és sonkaféleségeket gyártanak. Megvalósították az újrahasznosítási termelési ciklust is, mert a gazdaság földjein elsősorban a sertések takarmányozását szolgáló gabonaféléket termelnek, a sertéstrágyát pedig a földek trágyázására használják. (www.agrigest-torre.it)


Két vállalkozásnak különdíjat is kiosztottak az eredeti módon megvalósított közvetlen értékesítésért. Egy velencei gazdálkodó a modern és a hagyományos értékesítést kombinálja, ugyanis az általa termelt zöldség és gyümölcsféléket csónakon házhoz szállítja a vevőknek, akik a rendeléseket interneten vagy telefonon is leadhatják. A gazdálkodó a rendelések alapján ütemezi a betakarítást, s még aznap házhoz is szállítja az árut. Így garantált az áru frissessége, és a vevők igényei is maximálisan ki vannak elégítve. A másik különdíjat egy Palermo környéki gazdálkodó kapta a "pick your own" kezdeményezésért, melynek során a vásárló „szedd magad” akció keretében maga szedi le a kívánt biotermékeket. Mint látható, ezek a kezdeményezések nem ördöngös dolgok, sőt, közülük már itthon is többet megvalósítottak a hazai termelők.

Az olasz élelmiszeripari stratégia figyelembe veszi, hogy az olasz fogyasztók hagyományosan a vásárolt élelmiszerek minőségét és frissességét helyezik előtérbe. A nemzeti agrárpolitikával összhangban a tartományi önkormányzatok is nagy hangsúlyt helyeznek az egyes földrajzi régiókhoz kötődő és földrajzi árujelzővel vagy eredetvédelemmel ellátott, gyakran kézműves módszerekkel készült helyi, hagyományos termékek termelésének fenntartására. E tevékenység a falusi turizmussal együtt kiemelt szerepet tölt be az olasz nemzeti agrárpolitikában, mivel egyrészt jelentős hozzáadott értéket képvisel, másrészt az adott tájegység kulturális, turisztikai arculatának szerves részét képezi.

Gyakran felmerül, hogy az eredetvédelem egyben piacvédelem is. Az olasz szakértők szerint az eredetvédelem és a földrajzi árujelzés az egész régió gazdaságát felértékeli. A földárakat például a minőség mellett jelentős mértékben befolyásolja azok földrajzi elhelyezkedése is. Így a Valdobbiadene környéki ellenőrzött származású (DOC) prosecco borokról híres szőlőültetvények hektáronkénti átlagára 500 ezer, az ország észak-keleti régiójában 30 ezer, Dél-Olaszországban 11 ezer, a szigeteken pedig csak 8,4 ezer €.

Szerencsére az olaszországi példákhoz hasonló kezdeményezések nálunk is vannak. Többek között ilyen a Szociális Bolthálózat kiépítése, illetve az Emese Álma elnevezésű nemzeti bolt létrehozása. A HÍR gyűjtemény létrehozása és bővítése, a földrajzi árujelzések bevezetése és egyéb eredetvédelmi intézkedések meghozatala, mely munkák hosszú évek óta tartanak, és amelyekről már mi magunk is többször hírt adtunk, az olaszokhoz hasonlóan hivatott védeni nemzeti értékeinket. Ebbe a körbe sorolható még az alkalmi vagy idényjellegű szolgáltatásokat nyújtó falusi vendégasztal és a „szedd magad” akció is, a termelői piacokkal karöltve, illetve mindazon közvetlen értékesítési módszerek és hazai példák, amelyekről korábban beszámoltunk. A kistermelői rendelet régen várt módosítása, amely civil szervezetek összefogásának köszönhető, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás szintén a termelők érdekeit szolgálja. Kedvezményes adópolitikával és megfelelő logisztikai háttér kiépítésével, valamint összefogással nálunk is tovább növelhető a közvetlen értékesítés aránya. Egyre több eszköz és lehetőség adott tehát itthon is, csupán okosan kell élni velük. Úgy, ahogy az olaszok teszik.

Felhasznált források: www.fvm.hu, www.aki.gov.hu 
 

Szólj hozzá!

Címkék: piac stratégia mezőgazdaság kereskedelem helyzetelemzés agrárium agrárstratégia kistermelő élelmiszer gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr422209535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.