RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

A nagyteljesítményű terepjáróktól az elektromos autóig - a NISSAN társadalmi felelősségvállalása

2010.02.19. 10:33 :: Pólya Árpád

A vállalatok fenntarthatósággal és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos viszonyáról szóló riportsorozatunk előző részeihez hasonlóan most is egy, a mezőgazdasági ágazattal üzleti kapcsolatban álló vállalat rendhagyó bemutatására vállalkozunk. Legutóbb a Nissan régióközpontjában jártunk.

A japán autógyártó közép-kelet-európai régióközpontja Budapesten, az Infóparkban található. A Duna parti irodapark Közép-Kelet-Európa első innovációs és technológiai parkja, ahol a Nissan régiós „főhadiszállása” a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal irodájával egy épületben kapott helyet. Vendéglátónk, Mihályi Norbert, a cég magyarországi PR menedzsere.

 

A Nissan régióközpontja a budapesti Infóparkban

 

A Nissan márkanév valószínűleg ismerősen cseng a személyautót vagy haszongépjárművet vezetők körében. Mikortól van jelen hazánkban a cég és mióta működik a közép-kelet-európai régióközpont Budapesten?
A cég története egészen 1933-ig nyúlik vissza, amikor a Datsun autók gyártására Japánban megalapították a vállalatot. A Nissan márkanév pedig 1934 óta létezik. A hazai tevékenység bemutatását a ’90-es évek közepétől érdemes kezdenünk, amikortól egy évtizeden keresztül (1995-2005 között) a japán Summit Kereskedőház látta el az importőri feladatokat. Aztán 2004 szeptemberében a Nissan stratégiát váltott. A cég egy új forgalmazási rendszert, és ezzel regionális üzleti központokat hozott létre egész Európában. Ennek egyik első állomása éppen a mi régiónk volt, így ebből a szempontból mi voltunk a rendszer úttörői. Az importőri feladatokat és a regionális irányítást 2005. július 1-től vette át a Nissan Sales Central & Eastern Europe Kft., ami 100%-ban Nissan tulajdon. Kezdetben Magyarország, Csehország és Szlovákia tartozott össze, aztán fél év múlva csatlakozott Lengyelország is. Így kezdtünk tehát egységesen működni, és igyekeztünk egyre jobban megfelelni a Nissan nemzetközi előírásainak. Mára a raktárkészlet kezelése sokkal gördülékenyebb, rugalmasabb, mint korábban. Ha az egyik modell valamelyik piacon jobban megy, a másikon kevésbé, az egyik országban van raktáron, a másikban nincs, akkor könnyen át tudjuk irányítani egyik helyről a másikra. Ennek az új rendszernek köszönhetően az alkatrészellátás is gyorsabb lett.

 

A Summit Kereskedőház korábban ellátta más termékek kereskedelmét is?
Magyarországon a japán Summit cégcsoport nagyon sok területen jelen volt, például a mezőgazdaságban Summit-Agro Hungária Kft. (ma Sumi Agro Hungary Kft.) néven. A tagvállalatok -, így a Nissan autók kereskedelme is - teljesen független volt a többi tevékenységtől, azonban Tokió magasságában az egész egy cégcsoportként működött.

 

A Nissan tehát saját kézbe vonta a márkagondoskodást az értékesítéstől és a marketingtől kezdve, a logisztikán át, a pénzügyekig és a hálózatépítésig?
Valóban, ebből a szempontból teljesen önállóak vagyunk. Budapesten van a központi iroda, ezen kívül a kezdetektől fogva van egy-egy régiós iroda Prágában és Varsóban. Nemrég Szlovákiában is nyílt egy háromfős iroda az egységesítés és a hálózati tevékenységek támogatására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Budapesten történik a központi értékesítés, valamint itt folyik a marketing-, továbbá a pénzügyi és a logisztikai munka is. Ezzel szemben a régiós irodákban dolgozó munkatársaink tartják a helyi márkakereskedőkkel a kapcsolatot, és az ő visszajelzéseik alapján, velük együttműködésben dolgozzuk ki a különböző stratégiákat és piaci taktikákat. Így természetesen napi munkakapcsolatban vagyunk velük.

 

Milyen lépéseket tesznek a szűkebb környezet védelme érdekében, például az irodai munkavégzés során?
A választ két részre bontanám. Az első fele a költséghatékonysággal van összefüggésben, ami már a kezdetektől nagyon fontos volt. Miből eredhetnek a költséghatékonysági tényezők? Az első nyilván a közös raktárkezelés, ami igen lényeges pont. A másik a budapesti központ létrehozása volt, ahol a régióból minden nemzet képviselteti magát a kollégák között. Ezen kívül van francia, kanadai, de korábban volt olasz és német kollégánk is a Nissan hálózaton belülről. Rengeteg költséget tudunk megtakarítani azzal, hogy nem kell minden országban külön részleget létrehozni a marketingre, pénzügyre és a többi területre. Ezt a célt szolgálja az is, hogy ugyanazokkal a kivitelező cégekkel, és többnyire ugyanazzal a beszállítói hálózattal dolgozunk. Amikor irodát választottunk, olyanra volt szükségünk, ami modern, és ami egyben megfelel a Nissan által követendő környezetvédelmi elvárásoknak is. Az ún. Zöld Program a Nissan környezetvédelmi irányelveit tartalmazza. Ügyelünk például arra, hogy a lehető legkevesebb papírt használjuk fel az irodai munkavégzés során. A villanykapcsolók mellett mindenhol figyelmeztető matricák vannak, hogy véletlenül se felejtsük el lekapcsolni a lámpákat.  Ugyanilyen matricák vannak a klímaberendezések vezérlői mellett, a helyes használatra felhívó szövegekkel. Mindezeket azért tesszük, hogy a károsanyag kibocsátást csökkentsük, ahol csak lehet. A kollégák lelkesedésének köszönhetően van palackprésünk, továbbá szelektíven gyűjtjük az irodai szemetet is. Az újra feldolgozott papír használatának aránya az irodában például egyharmada a teljes papírfogyasztásunknak.

 

A költségtakarékossági és környezetvédelmi szempontok bizonyára fontosak a gyártástechnológia kialakítása és az új autók tervezése során is. Tartalmaz erre vonatkozó irányelveket a Zöld Program?
A Nissan Zöld Programjában – a késztermékek felől közelítve – az egyik alapvető cél az, hogy az autók károsanyag kibocsátása csökkenjen. Ez többféle módon lehetséges: újfajta meghajtások bevezetésével, környezetkímélő benzin- és dízelmotorok, valamint váltóművek kifejlesztésével, továbbá új energiaforrások felhasználásával. Utóbbi lehet például hibridmotor, aminek a fejlesztése a Nissan tervezőirodáiban is intenzíven folyik. Amiben viszont a Nissan innováció legelöl tart, az egy szinttel meghaladja még a hibrid erőforrás használatát is. Nem titok, hogy az elkövetkező egy-másfél évben kerül piacra a tisztán elektromos árammal hajtott autó. Tavaly nyáron mutattuk be a világnak a Nissan első megfizethető és normálméretű elektromos autóját, a Nissan LEAF-et (LEAF = levél). A Nissan LEAF egy teljesen elektromos hajtású személyautó, aminek az egyik különlegessége a mérete. Ez már nem a tanulmányokból és kiállításokról ismert, általában kettő vagy három személyes, csomagtartó nélküli kisautó, hanem olyan, amiben öt felnőtt ember kényelmesen elfér, ráadásul normálméretű a csomagtere is. A mérete mellett a másik fontos szempont az volt, hogy az elektromos autónak megfelelő legyen a hatótávolsága. Alapos kutatások előzték meg a fejlesztést abból a szempontból, hogy mekkora az a távolság, amit egy átlagos, városban élő ember naponta megtesz. Ez kb. 50-60 km. Tehát ezt figyelembe véve tervezték meg az autót, aminek a hatótávolsága 160 km. Így messze felülmúlja azt a távolságot, amit egy átlagos ember egy átlagos napon megtesz. A kutatások azt bizonyítják, hogy a lakosság 60-80%-ának ez több mint elegendő. A kényelem, a csomagtér nagysága és a hatótávolság szempontjából kulcskérdés, hogy az autó akkumulátorai is megfelelő méretűek és elhelyezésűek legyenek. Ezeket egyébként a Nissan LEAF esetében az ülések alá rejtettek el, így nem foglalják a helyet a csomagtérben. A Nissan LEAF nagy nyomatékú elektromotorral rendelkezik, amelynek köszönhetően nyomatéka nem sokkal marad el egy sportautóétól. Másfelől viszont szintén az elektromos hajtásból adódóan nagyon halk, gyakorlatilag nincs motorzaja. Ezen kívül rengeteg olyan felszereléssel van ellátva, ami mind kényelmi, mind környezetvédelmi szempontból fontos. Például telefonon ellenőrizhető az akkumulátor töltöttségi állapota, amikor távol vagyunk a járműtől. Amikor az autó a hálózati töltőn van, telefonon előre be lehet programozni, hogy a tervezett elindulásig az autó magától felmelegítse, vagy lehűtse az utasteret. Mindezt azért, hogy amikor a jármű már közlekedik, az energiát ne a klímaberendezés működtetésére fordítsa. Olyan rendszerrel is ellátták, ami folyamatosan információkat ad az autó pillanatnyi töltöttségi szintjéről, illetve arról, hogy az adott töltöttségi szinttel melyik töltőállomáshoz lehet biztonságosan eljutni.

Nissan LEAF

 

Hogyan illenek ebbe a koncepcióba azok a termékvonalak, melyeket a Navara vagy az X-Trail fémjelez? 
Egyrészről a Nissan elég rugalmas márka, másrészről a kisebb autókba könnyebb olyan motorokat fejleszteni, amelyek károsanyag kibocsátása alacsony. Ha a válság elmúltával újra megnövekszik az igény a magas minőségű szolgáltatást nyújtó kisautók iránt, illetve elkezdődik az elektromos autók bevezetése, akkor a nagy 4x4-es modellek, terepjárók aránya a keresletnek megfelelően a kínálaton belül valószínűleg csökkenni fog. Az összkerékhajtású, nagy nyomatékú autókra ettől függetlenül valószínűleg még sokáig szükség lesz az olyan ágazatokban, mint például a mezőgazdaság vagy az erdészet, illetve az olaj- és gáztermelő cégek vagy a víz-, áram- és mobilszolgáltatók hálózati karbantartásának területén. Egy barátom a saját gazdaságában arra is használja a Navaráját, hogy a permetlevet kivigye a traktorhoz. Sokkal gazdaságosabb ugyanis, ha ő fuvarozza a vizet, mintha a traktornak kellene visszajönnie érte a telepre. Amíg ez az igénye meglesz, addig olyan négykerék-meghajtású, nagy autót fog használni, amin elfér a permetlé-tartály vagy a vetőmagos zsák, és keresztül tud menni vele a földeken a traktorig.

Nissan Navara

 

Világszerte arról szólnak a hírek, hogy a gazdasági válság az autóipart érintette a legérzékenyebben. Hogyan jelentkezik mindez a Nissan dolgozóinak életében?
A gazdasági válság erősödésével a Nissan is több fejlesztését leállította, azaz csökkentette azoknak a modelleknek a számát, amelyeket a közeljövőben tervezett bevezetni. Egy dologhoz nem nyúlt hozzá, és ez az elektromos autó fejlesztése. A Nissan hisz abban, hogy az elektromos autóé a jövő, mert olyan szintre jutott a károsanyag kibocsátás, hogy ennek a jövőben nullának kell lennie, ha eredményeket akarunk elérni. Tehát ezen a téren nincs változás a koncepcióban. A dolgozók megtartása ugyanakkor új kihívást jelent minden autógyártó vállalat számára. A magyarországi központot a leépítés nem érintette, de nálunk is csak igen indokolt esetben lehet új munkaerőt felvenni. A kereslet drasztikus csökkenése a gyárakat érintette a legsúlyosabban. Itt a kormányzatoknak, helyi önkormányzatoknak és szakszervezeteknek volt nagy a szerepük a megoldás egyeztetésében. A Nissan különböző csomagokat dolgozott ki az európai gyárakban dolgozók számára. Az önként kilépőknek támogatást nyújtottak, így többen fizetés nélküli szabadságra mentek, azaz nem bontották fel a munkaszerződésüket, de úgy maradtak állományban, hogy a Nissan segítségével a helyi önkormányzatok támogatást adnak nekik erre az időszakra. Tudjuk, hogy ezekre a szakképzett munkatársakra újra szükség lesz fél-egy éven belül, ugyanakkor az önkormányzatoknak is fontos, hogy a területükön lakó, a Nissan gyárakban dolgozó emberek ne mind szoruljanak segélyre. Ezért a Nissan olyan koncepciót dolgozott ki a szakszervezetekkel és az önkormányzatokkal közösen, amely minden érintett fél számára elfogadható volt. Felelősséget érzett a dolgozók iránt, hiszen ők szinte kivétel nélkül régóta dolgoznak ezekben a gyárakban, és maguk a gyárak is nagy hagyományokkal rendelkeznek. Történtek persze átcsoportosítások, egyik gyáregységből a másikba, egyik országból a másikba. A műszakelhagyások, napi munkaidő rövidítések, rövidített munkahetek is mind azt a célt szolgálták, hogy minél kevesebb embert kelljen elbocsátani. Összességében a Nissan törekedett a lehető leghumánusabb megoldások megtalálására és ez többnyire sikerült is.

 

Ezek szerint a képzett munkaerő nagyon fontos a cég számára. Bizonyára a munkatársak képzésére is kiemelt hangsúlyt fektetnek.
Valóban. Van egy folyamatos képzési programunk, amiben a márkakereskedők értékesítői és a szerelők vesznek részt, hiszen minden új modellnél először nekik kell kívül-belül megismerniük az adott autót. A szerelők számára egyébként versenyeket is rendez a Nissan. Ennek helyi, regionális és európai szintjei is vannak. Akik ezeken a versenyeken indulnak és jó helyezést érnek el, azok lesznek a legképzettebbek és ők lesznek a legjobb helyzetben például most, a válság idején. Jobban megfizetik őket, és több ajánlat közül válogathatnak. A regionális központokban, mint ahol most is ülünk, különböző nemzetiségű kollégák dolgoznak. A munkánk során használt közös nyelv az angol. Ennek ismerete alapfeltétel a munkavégzéshez, de ettől függetlenül a cég támogatja a kollégák különböző szintű angol nyelvtanulását. Mivel négy ország tartozik hozzánk, igény szerint cseh, lengyel, szlovák vagy magyar nyelvet is tanulhat, aki szeretne elmélyedni ezek valamelyikében. Ezen kívül folyamatosan vannak belső tréningjeink, amelyek száma ugyan csökkent a válságra való tekintettel, de nem szűntek meg teljesen. A kollégák vezetéstechnikai képzésben részesülhettek az Autóklub tesztpályáján, a Hungaroringen pedig egy erre specializálódott partnerünk a 4x4-es autók vezetésének technikájába avatta be őket. Az új modellek esetében pedig igyekszünk egy-egy hetet biztosítani arra, hogy munkatársaink a munkaidőn belül kipróbálhassák az autót, és saját tapasztalatokat gyűjthessenek arról.

 

A munkatársakért és a környezetért felelősséget érző vállalat a tágabb közösség érdekében is hajlandó áldozatot vállalni. Ezen a téren is tesz lépéseket a Nissan?
2007-ben elhatároztuk, hogy aktívan kivesszük részünket a társadalmi felelősségvállalásból. Magyarországon és Lengyelországban is elindult egy-egy alulról szerveződő projekt, amelyhez a kollégák önkéntesen csatlakozhattak. A rendelkezésre álló keret felhasználásának céljával kapcsolatban ötletbörzét tartottunk. Ennek eredményeképpen Magyarországon játszóteret építettünk a Bethesda Gyermekkórháznak. A mi költségkeretünk mellé a kórház és egy alapítvány is hozzátette a sajátját, így a végén nagyobb játszótér készülhetett el. Sőt, az Ilka utcai részleghez is épült egy másik. Az anyagi támogatáson túl szerettünk volna magában a kivitelezésben is részt venni, de a szigorú uniós szabályozás miatt erre nem volt lehetőségünk. Az építkezés befejezése után viszont a tereprendezést, a takarítást már mi oldottuk meg. A kemény fizikai munka a csapatot is összehozta, ezért elhatároztuk, hogy a jövőben is fogunk kezdeményezni ehhez hasonló programokat.

Játszótér építése önkéntes munkában

 

Köszönjük szépen a beszélgetést.

Interjúsorozatunkat folytatjuk. Reméljük, hogy sikerül megszólaltatnunk további piaci szereplőket is. Így egy kicsit más, eddig talán kevésbé megszokott szemszögből ismerhetjük meg azokat a cégeket, amelyek képviselőivel, termékeivel vagy szolgáltatásaival nap, mint nap találkozunk.
 

Szólj hozzá!

Címkék: innováció mezőgazdaság márka csr agrárium vállalati felelősség

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr941772666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.