RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Egy mezőgazdasági alapanyagokat előállító cég társadalmi felelősségvállalása - Monsanto Hungária Kft.

2009.10.30. 15:45 :: Pólya Árpád

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról szóló riportsorozatunk következő állomása a Monsanto Hungária Kft. központja. Az amerikai tulajdonban lévő vállalat többek között a ROUNDUP gyártója, amely a világ egyik legkeresettebb gyomirtó szerének számít. Emellett a cég egyedülálló innovációkat ért el a növényi biotechnológiában, és olyan piacvezető márkákat állít elő, mint a DEKALB és az Asgrow.

Csendes, vidékies környezet, madárcsicsergés és egy gyönyörűen ápolt kis park fogad minket a főváros szélén, a Monsanto központjában. Vendéglátónk Dr. Czepó Mihály, a cég termék-engedélyeztetési vezetője.

Öröm lehet ilyen szép környezetben dolgozni.
Szeretem a természetet, így nagyon örültem, amikor néhány éve ide költöztünk. Korábban a Seminis irodája volt itt, a Monsanto központja a városban volt. Amikor a Seminis - a világ legnagyobb zöldségmag termesztő vállalata - a Monsanto leányvállalata lett, az a döntés született, hogy mindannyian egy helyen legyünk. Ez az itteni irodaépületek bővítésével megoldható volt, így a Seminis-szel együtt ma már közel 200-an dolgozunk a magyar leányvállalatnál. Sőt, Magyarország a Monsanto közép-kelet-európai kereskedelmi központja, így az iroda egyben régiós központ is.

A társadalmi felelősségvállalás terén bizonyára iránymutatóul szolgál az anyavállalat erre kidolgozott stratégiája. Ennek mely elemeit sikerült meghonosítani itthon?
Valóban, a társadalmi felelősségvállalás területén az első dolog, amit említeni tudok, a „Monsanto Pledge”, azaz a Monsanto Fogadalom. A világon mindenhol ez alapján működnek a Monsanto képviseletek. A fogadalomnak öt alappillére van: a párbeszéd, a tisztelet, az átláthatóság, az ismeretek megosztása és az előnyök. Figyelmesen meghallgatunk minden álláspontot, és elmélyült párbeszéd kialakításával törekszünk a dolgok alaposabb megértésére, a társadalom és egymás igényeinek, meggyőződésének tiszteletben tartására. A hétköznapokban igyekszünk úgy dolgozni, hogy ne kényszerítsünk rá a vevőre egy új gondolatot, egy új termesztési eljárást, helyette inkább párbeszéd alakuljon ki annak érdekében, hogy az a csoport, akinek szánjuk, megértse, hogy pontosan miről is van szó. Továbbá tiszteletben tartjuk a világ minden emberének vallási, kulturális és etikai meggyőződését. Számunkra a munkatársaink, a működési körzetükben élők, az ügyfeleink és a vevőink biztonsága mindenek felett áll. A tisztelet fogalmába természetesen beletartozik a sokféleségnek, a másságnak az elfogadása is. Ha egy társadalomnak, vagy egy közösségnek fenntartásai vannak egy bizonyos területen, például a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatosan, akkor az ő véleményüket tiszteletben kell tartanunk, és a véleményük tiszteletben tartása mellett kell törekednünk ezeknek az újszerű termékeknek a bevezetésére. Ide tartozik még az emberi jogoknak a tiszteletben tartása is. A Monsanto nem tűri, nem tolerálja a gyermekmunkát, a kizsákmányolást, és természetesen olyan vállalatoktól sem vásárol, amelyek gyermekmunkásokat alkalmaznak. A kényszermunka szintén ilyen, így a cég nem fogad el ilyen típusú foglalkoztatást sehol a világon. Fontos még a sokféleség, nincs megkülönböztetés az alkalmazottak között arra vonatkozóan, hogy milyen nemű, vallású, politikai meggyőződésű a hozzánk jelentkező munkavállaló. Természetesen ez a megváltozott munkaképességűekre is érvényes. Ha például valaki mozgássérült, de megfelel a követelményeknek, akkor ez nem lehet kizáró oka az alkalmazásának. Az átláthatóság alatt azt értjük, hogy szavatoljuk az információk rendelkezésre állását, elérhetőségét és közérthetőségét. Szaktudásunkat és technológiai ismereteinket megosztjuk a tudományos ismeretek terjesztése, a mezőgazdaság és a környezet fejlesztése, a termés javítása, valamint a fejlődő országokban élő gazdák megsegítése érdekében. A vevőink és a környezet számára egyaránt előnyösek az általunk szállított kiemelkedő minőségű termékek, melyekre a megalapozott és innovatív tudományos kutatás, valamint az átgondolt és eredményes termékfejlesztés jellemző. A partnereinkkel való kapcsolatunk során alapvető szempont az etikus üzleti magatartás. Szerződéseinkben általában külön záradék szerepel arra vonatkozóan, hogy korrupciós tevékenységet az illető partnervállalat nem folytathat. Amennyiben ez mégis felmerül, akkor a szerződés érvényét veszti és az üzleti kapcsolat megszűnik.

Minden gyártással, termékek előállításával foglalkozó cég hatással van a környezetre. A Monsanto milyen lépéseket tesz azért, hogy csökkentse a tevékenységéből eredő környezeti terhelést?
A vállalat odafigyel arra, hogy a Cseber Kht.-n keresztül visszagyűjtött csomagolóanyagok minél nagyobb arányban kerüljenek újrafelhasználásra. Ezen kívül a Monsanto törekszik arra – és erre különféle pályázatok is vannak a cégnél -, hogy a kollégák érdekeltek legyenek a környezetbarát, egyre hatékonyabb gyártási technológiák kifejlesztésében. Létezik a „Pledge Award” (Fogadalom Díj), aminek a fogadalommal összefüggésben az a célja, hogy olyan újításokat támogasson, amelyek révén az előbb említett célok teljesülnek. A világ minden részéről pályáznak a kollégák, és közülük azok nyerik el ezt a díjat, akik a leghatékonyabb és a legötletesebb újításokkal állnak elő.

Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai régióban termékfejlesztés és hibridvetőmag előállítás is folyik. Mondhatjuk úgy, hogy ami helyben kerül értékesítésre, azt helyben állítja elő a cég?
Igen, a vetőmagok körülbelül 90%-át, mivel Magyarország a vetőmag-termesztés szempontjából kiemelt ország. A hatékonyság növelésére törekedve a cég Romániában épített egy új vetőmag üzemet. Ott közel 3 millió hektáron termesztenek kukoricát, ami indokolttá tette egy helyi üzem létesítését. Itthon a már meglévő, részben a nagy kereskedelmi hálózatokhoz tartozó vetőmag üzemekben dolgozzuk fel a vetőmagot. Ez a döntés egyrészt azt is szolgálja, hogy azok a vetőmag üzemek, amelyek az országban már megtalálhatóak, jobb kihasználtsággal üzemeljenek. Tehát itt nem saját, hanem olyan partner cégek vetőmag üzemeiről beszélünk, mint a mezőhegyesi, a hódmezővásárhelyi és a bábolnai. A környezeti hatások csökkentésével kapcsolatban pedig leginkább a genetikailag módosított növényeket tudom megemlíteni, mivel ezek eredendően abból a célból kerültek kifejlesztésre – itt elsősorban a rovarkártevők ellen védett növényekről lehet beszélni -, hogy csökkentsék a környezet növényvédő szer terhelését. Azáltal, hogy megtermelik azokat az anyagokat, amelyek védelmet nyújtanak a kártevők ellen, feleslegessé teszik az ellenük történő növényvédő szeres kezelést. Főleg a kukoricáról és a gyapotról mondható ez el, ahol a különféle molykártevők okozhatnak érzékeny károkat. A kukoricabogár elleni védettséggel rendelkező GM kukorica is van már, amelynek alkalmazása kiválthatná a nagy dózisban alkalmazott talajfertőtlenítő szerek használatát.

Korábbi interjúink során többször hallottuk már a fenntartható mezőgazdaság fogalmát. Mi a Monsanto álláspontja ezzel kapcsolatban?
Két éve tapasztalhattuk a terményárak hirtelen áremelkedését, amikor átmeneti hiány alakult ki a világpiacon. Akkor született a döntés – ami végül tavaly májusban, egy konkrét program formájában valósult meg –, hogy egy fenntartható mezőgazdasági programot indít a vállalat. Ennek három célja van: Az első, hogy hosszútávon meghatározva a fejlesztések irányát, olyan hibridek kerüljenek kifejlesztésre a Monsanto nemesítői által, amelyekkel 2030-ra az eddiginél lényegesen nagyobb termésátlagok érhetők el. A cég vállalásai arra irányulnak, hogy a termésátlagok duplázódjanak meg. Ez természetesen nem valósulhat meg minden esetben, de ha az afrikai vagy az ázsiai fejlődő országokat nézzük, akkor a termés megkétszereződése még ennél rövidebb idő alatt is bekövetkezhet. Nyilván egy 15 tonnás európai kukoricatermést nehéz lenne megduplázni, de átlagosan és globálisan nézve, elképzelhető ennek a célnak az elérése. Az új hibridek termesztése során mindezt úgy tervezi elérni a cég, hogy közben a ráfordítások is csökkenjenek. Kevesebb energiát, vizet, műtrágyát és egyéb alapanyagot kelljen a termesztésükhöz felhasználni. Ez egy hárompilléres program, amelyben a növekvő termések, és a kisebb ráfordítások mellett a gazdálkodók életszínvonalának is javulnia kell azáltal, hogy kevesebbet kell költeniük a termesztésre, miközben a termésátlagok emelkednek. Az eszközöket tekintve a biotechnológia az egyik módszer, ami alkalmazásra kerül, a másik a hagyományos nemesítés. További cél a technológia fejlesztése. Amikor a Monsanto először jelent meg Magyarországon, élen járt a kímélő talajművelés kifejlesztésében, hogy minél kevesebb művelettel, és így kevesebb széndioxid-kibocsátással történjen a talaj előkészítés. Az előbbiekben említett három elem összehangolása révén alakulhat ki az a szerencsés helyzet, hogy hosszú távon nőnek a termésátlagok, csökken a ráfordítás, és a gazdálkodás jövedelmezősége javul.

Ezekben a célokban az a szándék is megfogalmazódik, hogy egy kevésbé szakértő termelő olyan technológiát kapjon kézbe, amivel környezettudatosan, de viszonylag egyszerűen meg tudja oldani a feladatát?
Környezettudatosan is, meg a saját egészségére nézve is kíméletesebben. Ha például egy indiai termelő fél hektáron gazdálkodik és genetikailag módosított, rovarkárosítóktól védett gyapotot vet, akkor nyilvánvalóan kevesebbet kell permeteznie, így az egészségi állapota is megkíméltebb lesz. Ráadásul egy kis területen gazdálkodó afrikai vagy ázsiai termelő feltehetően kevésbé képzett a munkavédelem terén, és emiatt valószínűleg nem használja, esetleg nem is ismeri a védőfelszereléseket, így még inkább ki van téve a növényvédő szerek esetleges káros hatásainak. Ezzel összefüggésben voltak felvilágosító programjaink például Afrikában. Itthon pedig arra törekszünk, hogy lehetőséget adjunk a gazdálkodóknak az újszerű termesztéstechnológia és az új fejlesztési eredmények megismerésére. Így saját maguk is megtapasztalhatják, hogy mit jelent egy genetikailag módosított növény, el tudják képzelni, hogy a számukra ez milyen előnyökkel kecsegtet, és a tapasztaltak alapján meg tudják ítélni, hogy szükségük van-e rá. Szlovákiába, Csehországba, újabban Romániába visszük az érdeklődő kollégákat, hogy lássák, mit jelent a gyakorlatban egy genetikailag módosított növény termesztése, és ott milyen követelményeket támasztanak a hatóságok a gazdálkodóval szemben. Ennek alapján el tudja dönteni, hogy ez számára érdekes lehet, vagy sem.

Van-e olyan kezdeményezésük, ami a szűkebb vagy a tágabb környezettel, a helyi közösségekkel kapcsolatos?
Társadalmi szempontból fontosnak ítéljük, hogy támogatásban részesítsünk olyan egyetemi tanszékeket, amelyek a növénynemesítési szakmáért tesznek valamit. Genetikai, növénytermesztési, vagy növényvédelmi tanszékeknek adjuk a szakképzési hozzájárulást. Gondosan választjuk ki azokat az intézményeket, amelyeknél biztosított a szakmai előrehaladás, de szükséges a kutatások és az oktatás feltételeinek javítása. A középiskolák közül a mezőgazdasági és kertészeti szakképző intézetek kapnak tőlünk támogatást. Tavaly óta az egyetemekkel az eddigieknél is szorosabb kapcsolatra törekszünk, a tehetségek kiválasztása és ápolása érdekében. Sőt, volt egy parlagfű irtási programunk is. Ennek során rövid felmérést készítettünk arról, hogy hány allergiás kolléga van az irodában. Legalább tízen válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy allergiásak-e a parlagfű pollenjére. Ezt követően az irodánk környékén található homokos terepen indítottunk el egy parlagfű-mentesítési programot. Először csak néhány önként jelentkező kollégával mentünk ki, és a magunk fizikai erejével gyommentesítettünk egy parcellát. Így környezetkímélő módon tisztítottuk meg a területet. A parlagfű irtásához a cég biztosította a védőfelszerelést (kesztyűk, védőszemüveg), hogy aki még nem allergiás, az ne a védekezés során váljon azzá. Ezen túlmenően a közvetlen szomszédságunkban működő egyetemhez tartozó, környékbeli területeken is igyekszünk kialakítani egy parlagfű-mentesítési programot, az egyetemmel közösen. Ehhez gyomirtó szert biztosítunk, ha kérik, hogy megfelelő hatékonysággal lehessen elvégezni a gyommentesítést. Van még néhány további ötlet, most ezeken dolgozunk. Gondolkodunk például egy hulladékmentesítési programon is, mivel a környékbeli utak mentén sajnos elég sok az illegálisan lerakott szemét. Ezeknek a felszámolására törekszünk. Az irodában megoldottuk a szelektív hulladékgyűjtést, így a konyhában is van külön tároló a műanyag és papírhulladék elhelyezésére. Arra is ügyelünk, hogy ne égjen a villany a folyosón, ha van elég természetes fény. Jelenleg pedig természetvédelmi programok támogatásával kapcsolatban tárgyalunk a lehetőségekről.

Parlagfű-mentesítési program a gyakorlatban

 

A válságnak köszönhetően történt-e változás a mindennapi munkavégzésben?
Jóval kevesebb az utazás, leginkább persze költségcsökkentési okokból. A telefonkonferenciák gyakoriak voltak a válságot megelőzően is, tehát az utazások egy részét eddig is ezekkel váltottuk ki. Vannak ún. net-megbeszélések is, amikor a számítógépen keresztül lehet bekapcsolódni a megbeszélésbe, vagy meghallgatni az előadásokat. Vállalati telefonos tájékoztatók is szoktak lenni. Ezekbe azok hallgatnak bele, akiket érint, vagy érdeklődnek a téma iránt, így ezért sem szoktunk külön összejönni. Olyan összejövetel, ahol mindenki jelen van, leginkább a karácsonyi megemlékezés szokott lenni. Ha a munka feltétlenül megkívánja a személyes találkozót, akkor összejövünk egymással.

Egy felelős vállalat a munkavállalóival szemben is felelősen viselkedik.
Teljes mértékben egyetértek. A biztonságra például nagyon sokat ad a Monsanto. Ezért van egy megbízott, aki a közlekedésbiztonsággal és a munkavédelemmel foglalkozik. Rendszeresen kapunk számítógépes kiképzőprogramokat, a vezetéssel vagy az otthoni, családi biztonsággal kapcsolatosan, tehát ezt nagyon komolyan veszi a vállalat. Évente legalább egy vezetéstechnikai tréningen veszünk részt, amely mindenki számára kötelező. Rendszeres tréningek vannak, de ha valaki úgy érzi, hogy más területen is szeretné fejleszteni magát, akkor arra is van lehetőség. Vannak online fejlesztő programok is, amikre fel lehet iratkozni és egy szimbolikus összeg fejében elvégezhetők. Ezek főleg belső, vállalati programok, de arra is van lehetőség, hogy külső tanfolyamra jelentkezzenek a kollégák. Így többen tanulnak idegen nyelvet, vagy fejleszthetik a nyelvtudásukat. Természetesen az alkalmazottak egészségét is kiemelten kezeli a vállalat, ezért mindenkinek van egy kártyája, amivel átlag feletti egészségügyi ellátást kaphat a szerződött egészségügyi szolgáltatónál. Évente egy szűrés kötelező, de ha bármilyen egészségügyi probléma adódik, akkor is igénybe lehet venni. Például kívánság szerint kaptunk már fertőző májgyulladás és influenza elleni ingyenes védőoltást is. Sőt, volt egy elsősegélynyújtó tanfolyam is az önként jelentkező kollégák részére. Korábban az irodánk a Montevideo utcában volt, ezért a költözést követően a kijáráshoz két buszt biztosított a vállalat, amelyek minden reggel két időpontban hozzák, és délután két időpontban viszik a dolgozókat. Ez folyamatosan működik, így kevesebb saját járművet kell használni, hatékonyabb a ki-bejárás. Vannak olyan kollégáim, akik környezetvédelmi és egészségügyi megfontolásból járnak biciklivel. Vannak köztük soroksáriak, de van, aki Zuglóból jön kerékpárral. Napközben a raktárépületekben tudják tárolni a bicikliket, és az öltözködésük, zuhanyzásuk is megoldott. A munkaidőnk rugalmas, feladatorientált. Ha az ember úgy érzi, hogy aznap megtette a dolgát, akkor elmegy délután két órakor, de alakulhat úgy is, hogy este hétkor még önszántából marad, mert be kell fejeznie egy határidős munkát. Vannak társasági programok, amelyek azt szolgálják, hogy a kollégák közelebbi, baráti kapcsolatba kerüljenek egymással. Ilyen például a Mikulás-nap, de volt már egy jó hangulatú focidélutánunk is.

Lassan végére érünk a beszélgetésnek, és Czepó Mihály udvariasan kikísér minket a kerten keresztül. Kifelé menet még egyszer megcsodáljuk a gondosan ápolt parkot, amikor frissen ásott földkupacokra leszünk figyelmesek. Vendéglátónk elmosolyodik.
Látják, a kertész mindig jobban érzi magát a természetben, nem véletlenül volt itt korábban a Seminis irodája. Csak rá kell nézni a parkunkra, milyen igényesen van kialakítva, gondozva. Aztán vakondok túrta ezt a gyepet és szóba került, hogy mi legyen a kis állattal. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy nem szabad bántani a vakondokot, csak kíméletesen áttelepíteni. Ez meg is történt, de ahogy elnézem, jobban tetszett neki itt, és visszaköltözött.

Köszönjük szépen a beszélgetést.

Interjúsorozatunkat folytatjuk. Reméljük, hogy sikerül megszólaltatnunk további piaci szereplőket is. Így egy kicsit más, eddig talán kevésbé megszokott szemszögből megismerhetjük azokat a cégeket, amelyek képviselőivel, termékeivel vagy szolgáltatásaival nap, mint nap találkozunk.

3 komment

Címkék: mezőgazdaság márka csr vetőmag agrárium vállalati felelősség növényvédő szer

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr901486973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TheDoors 2010.03.11. 15:04:32

Ha valami biztosan az ördög kezében van, akkor az a Monsanto. Gyakorlatilag az egész működésük törvénytelen, monopolista, kiskapukat játszanak ki, világuralomra törnek. Nem volt elég Hirosima, Nagaszaki, most már az egész élővilágot ki akarják irtani, persze mindezt hangzatos jelszavak mögé bújva. Hogyan fogalmaz a Monsanto magyaro.-i vállalatának vezetője: "Ha egy társadalomnak, vagy egy közösségnek fenntartásai vannak egy bizonyos területen, például a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatosan, akkor az ő véleményüket tiszteletben kell tartanunk, és a véleményük tiszteletben tartása mellett kell törekednünk ezeknek az újszerű termékeknek a bevezetésére." Világos, nem? Most már sikerült kilobbizniuk azt is, hogy már nemcsak, hogy behozhatják a GM-növényeket Európába, de már itt is termeszthetik őket. "1901-es alapítása óta, perek sorát indították ellene, a vállalat viszont, ma úgy mutatja be magát, mint az „élővilág” szakértőjét, mint a fenntartható fejlődés értékeinek bajnokát. Azt állítja, hogy a génmódosított vetőmagok elterjesztésével, kitágítja –az egész emberiség hasznára– a természet, az ökoszisztéma működési korlátait. Mi az igazság ebben a kérdésben? Mi az óriásvállalat valós célja? Miközben hosszú évtizedekig figyelmen kívül hagyta tevékenysége környezeti és egészségi hatásait, hirtelen azt állítja magáról, hogy az éhezés problémája felé fordult és egy emberbaráti szervezet szerepét próbálja eljátszani." "Egy vegyipari óriáscég, amely most az élelmiszereinkre tör. Monsanto szerint a világ: vállalattörténet a dioxinoktól a génmódosításig. Halálos mérgek, meghamisított tanulmányok, korrupció, megfélemlítés, öngyilkossági hullám.

„A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen – általában a vállalat által előállított – totális gyomirtó szerrel szemben.” {Ezeket a GM-földeket nem lehet izolálni, hiszen a szél, a víz, a föld mindenhová eljuttatja ezeket a növényeket. Sőt, elég, ha csak egy mikroszkópnyi részecskéjük emberi bőrhöz ér, be képesek épülni az emberi szervezetbe is. Nálunk még csak a kukoricával és a szójával kell vigyázni, de azok a húsféleségek, amik szóját tartalmaznak, szinte biztos, hogy már eddig is GM-szóját tartalmaztak, mivel sokkal olcsóbb, de ezt elvileg föl kell tüntetni a termék csomagolásán.}

Évek óta így kezdem a génmódosításról szóló előadásokat. Ez a két mondat elsősorban a Monsantora utal, amely hazánkban alig ismert, pedig vetőmagjaival és gyomirtószereivel itthon is a legnagyobb vállalatok között található.

Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ című könyvének magyar nyelvű kiadása alapján végre lehetőségünk van alaposabban is megismerni ezt az óriáscéget. A cég múltját, az elmúlt évtizedekben elkövetett bűneit figyelembe véve tényleg fontos, hogy megismerjük, kiknek a kezébe kerül szép lassan a világ élelmiszer-termelésének sorsa.

Bár a könyv tulajdonképpen egy dokumentumkönyv, igazából azt mondanám, hogy ez inkább krimi, bűnügyi történet: a Monsanto által elkövetett bűnök részleteibe tekinthetünk be olvasása közben. Sajnálattal kell ugyanakkor hozzátenni, hogy egyáltalán nem a képzelet szülötte, hanem valóság.

A könyv alapján készült film már évekkel ezelőtt megjelent Nyugat-Európában, hazánkban csak néhány kis moziban, zárt körben angol nyelvű feliratozással vetítették. A világhálón megnézhető.

„Ennek a vállalatnak az emberei mérgezőek: mint a halál istene, elveszik az életet.” -idéz a könyv végén egy indiai parasztasszonyt a szerző. És valóban, a könyvben szép lassan fel is tárul előttünk, a cég bűnlajstroma. Néhány kiragadott példa:

Egy alabamai kisváros, Anniston lakosait, a település patakjait évtizedeken át mérgezte a Monsantó helyi poliklórozott bifenileket (PCB-ket) gyártó üzeme. A szennyezés következtében a helyiek közül sokan rákos megbetegedésben haltak meg, 450 gyerek súlyosan mozgássérült lett. Végül több mint 3500 panaszos pert indított az óriáscég ellen, amelyet Johnnie Cochran sztárügyvéd segítségével megnyertek. A bíróság az Egyesült Államok történetének legnagyobb összegű kártérítését, 700 millió dollárt ítélt meg az áldozatoknak. Az is kiderült, hogy a PCB-k káros hatásáról már a múlt század ‘40-es évei óta tudott a Monsanto. Ennek ellenére PCB-ket egészen 1977-ig, a teljes betiltásig gyártották. A hatóságok is sokáig szemet hunytak a szennyezés felett…

Az Agent Orange: Vietnam mérge

Az amerikai hadsereg a vietnami háborúban lombtalanítószerként vetette be, az Agent Orange nevű gyomirtószer keveréket, amelynek egyik fő gyártója a Monsanto volt. Az esőerdőkre kiszórt lombtalanító, amelynek gyártása során mérgező dioxinok keletkeznek, több tízezer Vietnamban harcoló amerikai katona rákos megbetegedését okozta, de a helyi lakosság körében is súlyos születési rendellenességeket okozott. A Monsanto ebben az esetben is megtett mindent, hogy eltitkolja a dioxinokon káros egészségkárosító hatásait, s elkerülje a felelősségre vonást. A vietnami veteránok által indított perek során derült ki, hogy a Monsanto tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket és a cég összefonódott a legmagasabb döntéshozói körökkel.

Fehérgalléros bűnözés

A kormányzati szervekkel, hatóságokkal való szoros együttműködés szinte végig jellemzője a történetnek. A Monsanto mindig is megtett mindent, hogy emberei ott legyenek a kormányban, az engedélyekért felelős intézményekben. Gyakori volt az átjárás a cég vezetéséből a kormányszervekhez és visszafelé (vállalati forgóajtók).

A tudományos kutatási ereményeket nemcsak a PCB-k és a dioxinok esetében hamisították meg, de ezt a módszert vetették be a génmódosított szarvasmarha növekedési hormon (rGBH) esetében, a génmódosított szója és kukorica egészségügyi hatásainak, valamint a cég által gyártott totális gyomirtószer, a glüfozát káros hatásainak eltitkolása érdekében is. Lényegében ezt nevezik fehérgalléros bűnözésnek.

Azok ellen, pedig, akik megpróbálták felhívni a figyelmet a cég termékeivel vagy a génmódosított növényekkel kapcsolatos problémákra, mint például Pusztai Árpád professzor (Rowett Intézet, Skócia) vagy Ignacio Chapela (Berkeley Egyetem), lejárató hadjáratot indítottak, megpróbálták őket elhallgattatni.

– Volt idő, amikor a tudomány és az egyetemek büszkék voltak arra, hogy függetlenek a kormányszervektől, a katonáktól és az ipartól. De ennek már vége, nemcsak azért, mert a kutatók az ipar által nyújtott finanszírozásból élnek, hanem azért is, mert maguk is részei az iparnak. Ezért mondom, hogy totalitárius társadalomban élünk, amelyet a multinacionális cégek érdekei igazgatnak, amelyek pedig csak és kizárólag a részvényeseknek tartoznak felelősséggel – fejtette ki Ignacio Chapela, a Berkeley Egyetem kutatója.

Gyilkol a „környezetkímélő” gyomirtó

A Monsanto a hetvenes években fejlesztette ki a glüfozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószert, amelyet úgy reklámoz, mint biológiailag lebomló, környezetkímélő szer. Ehhez képest a könyvben ismételten fény derül a kutatási adatok meghamisítására – valahogy el kellett kendőzni a kísérleti egerek és patkányok pusztulását. Megrázó történeteket olvashatunk arról, hogy a Argentínában és Paraguayban a génmódosított szójaültetvények környékén a repülőgépekből kipermetezett Roundup miatt több gyermek is meghalt vagy súlyosan megbetegedett.

Titkos rendőrökkel a gazdák ellen

A génmódosított (Roundup Ready) szója kifejlesztésének egyik fő oka volt, hogy a Monsantonak a glüfozátra vonatkozó húsz éves szabadalmi védelme az ezredfordulón lejárt, s azóta elvileg bárki gyárthatja azt a totális gyomirtószert. Ezért a cég szabadalmaztatta a Roundupra tűrőképességgel rendelkező génmódosított növényeket, s ma már egy csomagban árusítja a vetőmagot és a gyomirtót. Hogy a bevételeit biztosítsa, a gazdáktól megköveteli, hogy minden évben vegyék meg tőle a vetőmagot. Nem adhatnak belőle a szomszédnak, s ellentétben a több ezer éves gyakorlattal, nem vethetik el újra a következő évben. Aki ezt nem tartja be, vagy akár a szomszéd földjéről a szél útján történő beporzással a mag átkerül a gazda földjére, és ott kikel, az ellen a Monsanto pert indít. Sok esetben a vállalat hírhedt magánnyomozó céget is felbérel, hogy így szerezzen (vagy gyártson) bizonyítékot egyes gazdák ellen. A Monsanto évente több száz gazda ellen indít eljárást az Egyesült Államokban, s csak ebből évente több mint 15millió dollár bevételre tesznek szert. A gazdák a perek költsége miatti félelmükben a legtöbbször peren kívül megegyeznek a vállalattal, de csak 2005-ben 90 ilyen per volt, s átlagosan 412 ezer dollár kártérítést kapott a Monsanto. A kártérítési perek miatt csődbe ment gazdák egyre nagyobb részben kényszerülnek arra, hogy eladják földjüket, s ezáltal még inkább növekszik a birtokkoncentráció.

A génpiszkált gyapot öngyilkossági hullámhoz vezet

Indiában a Monsanto agresszív reklámkampányban hitette el a gazdákkal, hogy a génmódosított gyapot sokkal többet terem mint a hagyományos. A gazdák a jó termés reményében négyszeres áron megvették génmódosított gyapotot, majd amikor kiderült, hogy a helyi éghajlati viszonyok között a génmódosított gyapot kudarcot vallott, a gyenge termés következtében nem tudták visszafizetni a kölcsönöket, és csődbe mentek. Emiatt csak Maharastra államban több mint ezer génmódosított gyapotot termesztő gazda lett öngyilkos.

E néhány példa is világosan mutatja, hogy milyen világ vár ránk, ha a Monsanto tervei megvalósulhatnak. Hogy ezt megakadályozzuk, nagyon fontos, hogy minél több ember megtudja, valójában miféle céggel is állunk szemben, ezért is ajánlom mindenkinek ezt a könyvet. A könyvet a Pallas Kiadó jelentette meg, a hírek szerint kapható a jelentősebb könyvesboltokban, de egyre több MTVSZ (Magyar Természetvédők Szövetsége)tagszervezetnél is beszerezhető.
Forrás: (fidusz – Fidrich Róbert – MTVSZ)"

M3 János · http://m3road.addel.hu 2010.03.29. 08:51:59

Azért nem árt, ha a növényvédőszerektől védjük magunkat, így is, úgy is: ha lehet kapálj, kaszálj! És legutoljára vedd kezedbe a gyomírtószert, de kesztyűvel! m3road.addel.hu/products.php?prcategory=11359

bIasius 2010.04.30. 07:58:25

Ha valaki kíváncsi a Monsanto borzalmaira, akkor nézze meg a Food INC című dokumentum filmet.

t1115felirat.neobase.hu/content/food-inc

Az oldal alján van a videolejátszó.