RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben és 2018-ban.

HÍRBOX

 

Értékesítés közvetítők nélkül

2009.09.15. 11:33 :: Varanka Mariann

Szeretem a piacokat. Itthon és külföldön, városban és vidéken egyaránt. Ahogyan a hullámzó, vásárolgató tömeget elnézem, még a mai modern világban sem vagyok egyedül ezzel a kedvtelésemmel. Ezért is nyúltam vissza a Mezőhír júniusi számában megjelent cikkünk témájához.

Kedvelem a nézelődés, a válogatás szertartását, és a portékájukat kínálók szívélyes mosolyát. Alkudozni is szoktam, de csak csínján, mivel a lényeg a jóízű beszélgetés. A friss házi tejet, túrót és tejfölt is évek óta közvetlenül egy csomádi tehenészettől vásárolom. Bár ehhez minden alkalommal – hőségben és fagyban is – sorba kell állnom a rendszeresen megjelenő tejeskocsinál, a hónom alá szorított üres üvegekkel, de ez igazán nem fáradtság a kiváló minőségű, friss és finom termékekért cserébe.  Az is jó érzéssel tölt el, hogy tudom, a vásárlóként elköltött forintjaim közvetlenül a gazdálkodóhoz jutnak.

A piac azonban csak az egyik módja és helye annak, hogy vásárló és termelő közvetlenül találkozzon egymással. Előző bejegyzésünkben  részletesen beszámoltunk a közösség által támogatott gazdaságokról, jelen körképünkben áttekintjük, milyen alternatívák léteznek, és ezekre milyen hazai példákat találhatunk.

Számos elemzés foglalkozik azzal, hogy az agrárágazatban nem elsősorban a termeléssel van gond, inkább a termény elhelyezésével, piacra juttatásával kapcsolatos a probléma. A közvetlen értékesítés erre kínál – nem egyedüli és mindenható, de működő – megoldást. Az értékesítési lánc rövidre zárásával a termelők magasabb áron tudják értékesíteni termékeiket, míg a fogyasztók alacsonyabb áron juthatnak azokhoz. Tartós kapcsolat esetén a termelők könnyebben tudnak tervezni, s kevésbé vannak kiszolgáltatva a piac szeszélyeinek. Azzal, hogy hosszú távú, adott esetben személyes ismeretségre is épülő gazdasági kapcsolat alakul ki, nagyobb tere van a személyes igények érvényesítésének is. Nemcsak, hogy különlegesebb, egyedibb termékekhez lehet hozzájutni az átlagnál kedvezőbb áron, de ez lehet az egyik alapja a valódi élelmiszer-biztonságnak is.

Nemcsak az egyes, illetve egymással összefogó gazdák, élelmes agrárvállalkozók, de maguk a vásárlók is kezdeményezhetnek a termelőket és vásárlókat összekötő közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat. Ehhez elsősorban a lehetőségeket kell felmérniük, megtalálniuk a kapcsolódási pontokat. Bár számos hagyományosnak nevezhető forma létezett eddig is, az internet térhódítása soha nem látott lehetőségeket nyitott meg ezen a fronton. Persze ne hallgassuk el a nehézségeket se: a közvetlen értékesítés, illetve a termelőktől való közvetlen vásárlás nem egyszerű vállalkozás. Időre, kitartásra és türelemre van szüksége mind a két félnek. Azok a funkciók, amelyeket egy hosszabbra nyúló értékesítési lánc esetén a közvetítő kereskedők látnak el, ilyen esetben a termelőre és a fogyasztóra hárulnak: szervezni, szállítani, raktározni, adni-venni, adminisztrálni kell, és szükség van a rendszeres információcserére is.

Piacok
Bármennyire is magától értetődő, érdemes itt kezdenünk. Piacon adni-venni több szempontból is előnyös. Bár a piacokon is egyre több a nagybani piacról származó tömegtermék, a legtöbb helyen még mindig jelen vannak a saját termékeiket áruló őstermelők. Sőt, vannak kimondottan helyi terméket kínáló piacok is. Sajnos azonban vannak ál-termelők is, akik sokszor nemcsak, hogy nem a saját terményeiket árulják, hanem esetleg pontosan ugyanazt a nagybani piacról származó tömegárut, amit a zöldség-gyümölcs kereskedők többsége. Ezért a vásárlóknak érdemes minden esetben elbeszélgetni az árusokkal, megtudni kik ők, honnan jöttek, miket termelnek. A gazdálkodóknak pedig tanácsos - akár csak egy kis táblával - a vevők tudomására hozni, hogy itt bizony termelői áru kapható, hiszen sokan vannak, akik kifejezetten ezeket keresik. Hosszú távú „barátságokra” is szert tehetünk így, ami a vásárolt élelmiszerek minőségének legjobb garanciája lehet: a visszatérő vásárlót és a megbízható termelőt mindenhol megbecsülik.

Helyi termékek, termelői adatbázisok
Ha a vásárló a piacnál is közvetlenebb kapcsolatot keres a termelőkkel, fel kell mérnie, milyen termelői kör és milyen kínálat van elérhető közelségben a lakóhelyéhez. Ebben segítenek a termelőket összegyűjtő adatbázisok, portálok. A termelők feladata ez esetben nem más, mint arról gondoskodni, hogy elérhetőségeikkel, kínálatuk rövid leírásával bekerüljenek ezekbe az adatbázisokba.

Beszerzés „háztól”, gazdaságból
Bár egyik félnek sem a legegyszerűbb – hisz a vásárlónak oda kell utaznia, a termelőnek pedig el kell viselnie az esetleg teljesen alkalmatlan időpontban érkező látogatókat is –, mégis kézenfekvő közvetlenül a termelő gazdaságban, „háztól” vásárolni. Nagy előny, hogy a vásárló biztos lehet a megvásárolt áru származásában, többnyire a piacinál jobb árat alkudhat ki, a termelő pedig megspórolja a piacra szállítás idejét és költségét, s szemben a felvásárlóval, az egyéni vásárlók mégiscsak jobb árat fizetnek portékájáért. A háztól való vásárlás egyik formája az általam Kőszegről ismert „becsületkassza” intézménye, amikor a ház előtt felállított asztalról a megfelelő összeg perselybe dobásával elvihető a kiszemelt és egyébként teljesen magára hagyott áru. Ehhez azonban magas erkölcsi nívóval bíró helyi közösség szükségeltetik, ahol még véletlenül sem élnek vissza a helyzettel. Egy másik lehetőség a Homokháton létrehozott megoldáshoz hasonló lehet. A Homokháti Gazdaudvar Hálózat kiépítése négy éve, gazdálkodói csoportok, civil szervezetek, vidékfejlesztési menedzserek összefogásával, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Homokháti Programcentruma szervezésében, a "Homokháti speciális célprogram" keretében vette kezdetét. A rendszerhez olyan gazdálkodók csatlakoztak, akik a közvetítők megkerülésével, saját gazdaságukban, tanyájukon kívánták értékesíteni házilag előállított termékeiket. A hálózatnak saját arculatot, emblémát adtak és kialakításra került egy weboldal is, amely a www.kamra-tura.hu címen érhető el. A Kamra-túra nem webáruház, így az értékesítés nem a weboldalon, hanem a gazdáknál, helyben történik. Kilencvenöt homokhátsági agrárvállalkozó - felismerve a közvetlen értékesítésben rejlő lehetőségeket - csatlakozott a homokháti kamra-túra hálózathoz, az interneten népszerűsítve termékeit, szolgáltatásait. Egész napos programokkal, egyebek mellett biokert látogatással, biogyümölcs szedéssel, szalonnasütéssel, vad- és madár lessel, disznóvágással, befőzéssel várják a hagyományos ételekre, tanyasi élménytúrára vágyó vendégeket. Bár az agrárkamara szerint volna még mit javítani a rendszeren – reklámra például alig-alig jut pénz –, a gazdák így is jelentős forgalomnövekedésről számolhatnak be, hiszen a kamra-túrák hatására negyven-ötven százalékkal növekedett a forgalmuk. A közvetlen értékesítésnek, és a termékek feldolgozásának - a hozzáadott érték növelésének - köszönhetően pedig például háromszor annyi haszon marad az állattenyésztő gazda zsebében, mintha feldolgozás nélkül értékesítené az állatot. Emellett természetesen a fogyasztó is jól jár, hiszen harminc-negyven százalékkal olcsóbban vásárolhatja meg az élelmiszereket, mintha a hagyományos kereskedelmi csatornákon keresztül szerezné be azokat.

„Szedd magad!”
Magyarországon jól ismertek és elterjedtek a „Szedd magad!” akciók. A vásárlók a piaci árnál jóval kedvezőbb áron juthatnak így zöldséghez, gyümölcshöz, igaz, el kell utazniuk a helyszínre, és még dolgozniuk is kell a portékáért. A termelőhöz pedig házhoz jönnek a vásárlók, így nemcsak a tárolás, de még a szüret költségeit sem neki kell viselnie. Itt nem mindig és nem elsősorban az ár a vonzó. Tehetősebb családok is gyakran megfordulnak ezeken a helyeken, egyrészt remek családi program a szabadban, másrészt a gyerekek testközelben, szórakozva tanulhatják meg, milyen érték egy kiló eper (és mennyi hajlongás!), harmadrészt az a gyümölcs, amiért meg kellett dolgozni, mindig finomabb. A kezdetek nem voltak zökkenőmentesek (hosszú sorok a fizetésnél, dobozokat otthon felejtő vagy spontán beeső, felkészületlen vevők, parkolási nehézségek, letört ágak, letaposott vetemények), ám ügyes szervezéssel, okos irányítással, felkészült kiszolgálással ezek a nehézségek ma már könnyen leküzdhetőek. Az interneten számtalan helyen találhatunk információkat ezekről az akciókról.

Úton-útfélen
Szintén elterjedtek az utak melletti standok, ahol a termelők szezonális termékeiket kínálják. Az amúgy is úton lévő vásárló számára ez egy kényelmes lehetőség: nagyobb tételben is tud úgy vásárolni, hogy ne kelljen az adott termékekért máshova elmennie, a termelők pedig rendszerint földjükhöz közel tudnak nagyszámú vásárlót elérni. Nyugat-Európában szintén elterjedtek a kis teherautók, mikrobuszok vagy akár tejeskocsik, amelyekről termelői portékát kaphatunk. Ezek nálunk egyelőre kevéssé jellemzőek, de szerencsére elterjedőben vannak.

Gazdabolt
Mivel a „gazdabolt” kifejezés nálunk mást jelent, képzeljünk hát el egy olyan üzletet, ahol több termelő egymással összefogva értékesíti saját termékeit. Ismertek olyan külföldi példák, ahol az ilyen boltokat helyi társadalmi szervezetek működtetik, már-már szövetkezeti alapon. Erre lehet jó példa itthon az ún. szociális bolthálózat. Ilyenkor a termelés, értékesítés és fogyasztás köré közösség szerveződik, amelyen belül megfelelő módon egyeztethetőek a különböző érdekek, s kölcsönös előnyök biztosíthatók egymás számára. Bár nem egészen így valósult meg, de talán a leginkább ide sorolható a szentesiek kezdeményezése is. Február eleje óta tart a „Vedd és védd a szentesit!” nevű mozgalom, amit szentesi vállalkozók indítottak, hogy erősítsék a gazdaságot és megtarthassák munkahelyeiket. Az akcióhoz több helyi vállalkozó és egy áruházlánc is csatlakozott: mindannyian egy matricát ragasztanak a bolt ajtajára, így hívják fel a vásárlók figyelmét arra, hogy vásárlásaikkal a helyi vállalkozókat tartják életben. Bocskay István ötletgazda elmondása szerint a kezdeményezés lényege az, hogy összefogásra biztassa az embereket. Arra, hogy abból a pénzből, amit egyébként is elköltenének, lehetőleg magyar terméket vásároljanak. Már több településről jelezték, hogy csatlakoznának a lokálpatrióta kezdeményezéshez, és a szentesiek azt remélik, országossá válhat a mozgalom.

Házhoz és gyűjtőpontra szállítás
Egyre több gazdálkodó ismeri fel a házhozszállításban rejlő lehetőségeket, így erre is egyre több példa van nálunk. Amellett, hogy őszönként a mai napig hangos az utca a krumplit, hagymát, almát árulók kiabálásától – most, mikor ezt a cikket írom, éppen hagymát kínálnak az ablak alatt, hangosbeszélőn tájékoztatva a környékbelieket –, másképp, kevésbé esetlegesen is működhet a dolog. A vásárlók az előre megadottak, megbeszéltek szerint rendelhetnek az aktuális kínálatból (telefonon, faxon, interneten keresztül), s a termelő adott napon, a megbeszélt áron kiszállítja az árut. Alternatív lehetőség a postai szállítás, amivel nagyobb távolságok is áthidalhatóak. Ez azonban csak extra postai szolgáltatások megrendelésével lehetséges, amelyek biztosítják az áru megfelelő időben és körülmények közötti célba érését. A dolog amúgy egyáltalán nem elképzelhetetlen, magam például így tervezek rózsatöveket rendelni egy szőregi rózsakertésztől. Mivel az áruból nem lehet válogatni, a vevők pedig rendszerint utólag, jobb esetben átvételkor fizetnek, mind a két fél részéről nagyfokú bizalomra van szükség. Az előnyök viszont egyértelműek: a vásárló számára kényelmes, a termelő pedig hosszú távon biztos vevőkört alakíthat ki magának.

Bevásárlókörök
A gazdáknak és a vásárlóknak is kedvezőbb, ha utóbbiak - legalább informális - körökbe szerveződnek. A nagyobb mennyiségek miatt a kiszolgálás és az ezzel kapcsolatos terhek (elsősorban a kommunikációhoz szükséges időt értve ez alatt) már nem jelentenek elviselhetetlen terhet a termelőknek. Ne felejtsük el, hogy a termelő számára az árusítás időkiesést, plusz energiát vagy plusz költségeket jelent! A termelők számára az ilyen körök azért is fontosak, mert hosszú távú kapcsolat esetén stabil és kiszámítható felvevőpiachoz jutnak általuk. Az egyesített vásárlóerő miatt a kör tagjai is jól járnak: együttesen kedvezményes árakat kérhetnek, ami olyan tagok számára is lehetővé teszi a közvetlen vásárlást, akiknek egyébként nem lenne rá lehetőségük, hogy bizonyos termékeket, például biotermékeket megvásároljanak. Emellett az ilyen körök közösséget is szerveznek, illetve tartanak fenn, s megbízható forrásból vásárolhatnak élelmiszert. Az általában baráti, munkahelyi kapcsolatok mentén létrejövő társaságok szerveződhetnek ad hoc alapon, egy-egy termék kampányszerű beszerzésére (gondoljunk csak a baráti disznóvágásokra), de hosszú távra is. A közös bevásárlás elsőre vesződséges vállalkozásnak tűnik: az igényeket és az aktuális kínálatot össze kell szedni, kommunikálni a körön belül, egyeztetni a beszerzést/szállítást, az elosztást, a kifizetést. A kör létrehozásának egyik motivációja épp a szervezési feladatok megosztása. Az igényeket és lehetőségeket egyeztetni, megbeszélni, majd a termékeket beszerezni a termelőktől, tartani velük és egymással a kapcsolatot, és így tovább egy családtól rengeteg utánajárást igényelne, viszont ha minden terményt, kapcsolatot más-más család intéz, a feladat megoszlik, és végül mindenkinek meglesz mindene. Egy ilyen, bevásárlásaikat összehangoló, egyeztető és közösen intéző társaságnak nincs szüksége jogi személyiségre sem, ami csak további terheket róna rájuk.

Dobozrendszerek és közösség által támogatott gazdaságok
A sok országban meghonosodott dobozrendszerek leginkább egyes termelők által kínált házhozszállítási szolgáltatások. Lényegében ilyenkor is közvetlen értékesítés valósul meg, azonban ez már túlmutat önmagán, tartós kapcsolatokat hoz létre termelők, elosztók és fogyasztók között. Sok dobozrendszernél ugyanis elosztó-közvetítő köti össze a termelőket és a fogyasztókat. A nagyobb választék és mennyiség érdekében több termelő bevonására van szükség, velük az elosztó (aki lehet az egyik termelő is) köt szerződést, míg a fogyasztók a rendelkezésre álló kapacitás erejéig csatlakozhatnak. A fogyasztók sok esetben részben vagy egészében előfinanszírozzák szezonális fogyasztásukat. Az ilyen rendszert hívják közösségileg támogatott mezőgazdaságnak (angolul community supported agriculture, rövidítve csa). Az előre meghatározott és befizetett összegért cserébe előre meghatározott értékű, ám a szezontól és a terméstől függő tartalmú élelmiszercsomagokat (dobozokat) kapnak. Mindez persze alázatot, megértést, bizalmat és elköteleződést igényel a vásárlótól, hiszen közel sem biztos, hogy ugyanaz lesz a dobozban, amit épp enni szeretnénk. Sokak számára ez még vonzó is lehet: ami jön, abból főznek, nem kell előre tervezni. A rendszerbe bevont, előre szerződött termelők ilyen módon kevésbé vannak kiszolgáltatva a termés alakulásának, termékeiket hetente tudják piacra vinni, s nem kell félniük attól, hogy még áron alul sem tudják eladni azt. Az ilyen rendszer lényege, hogy a fogyasztók részt vesznek a termelés finanszírozásában is. A gazdálkodók minden termelési szezon elején felmérik az adott termelési szezon költségeit, a termés mennyiségét (nagyban igazodva a fix vevőkör igényeihez), majd ennek megfelelően „részvényeket” bocsátanak ki. A vásárlók ezeket veszik meg (akár egy egész évre) előre, ezt követően pedig hétről-hétre megkapják részüket - olyan módon, mint azt a doboz-rendszerek esetében láttuk. Egyes közösségek által támogatott gazdaságok esetében nincs közvetítő, a dobozok közvetlenül a gazdaságból érkeznek. Még ez sem zárja ki, hogy a nagyobb választék kedvéért olyan újabb gazdaságokat vonjanak be, amelyek esetleg olyasmit is tudnak nyújtani, amit az „anyagazdaság” nem. A közösségileg támogatott gazdaságok esetében a termelőkkel való kapcsolat olyannyira fontos, hogy a „részvények” árában rendszerint bizonyos pénzösszeg mellett valamennyi munkaóra is benne foglaltatik. Sőt, olyan példák is ismertek, ahol az elsősorban fogyasztókból szerveződő közösség maga a gazdaság (a föld, a gyümölcsfák, az állatok, az épületek és minden termék) tulajdonosa, s ők foglalkoztatják a termelőket is, akik nekik termelnek. Ilyenkor a tagok a termékeket minden további térítés nélkül kapják, igényeiknek megfelelően.

Fogyasztási, fogyasztói szövetkezetek
Bonyolultabb, jogi személyiséggel is rendelkező formák, melyek lehetnek egyesületek, alapítványok, vagy épp szövetkezetek is. A nagyvilágból számos olyan példa ismert, ahol termelők és fogyasztók ilyen módon, a jogi keretek által biztosított lehetőségek, garanciák mentén rendezik közös ügyeiket. A legerősebb fogyasztói szövetkezeti mozgalom talán Japánban található, ahol gyakorlatilag minden hatodik állampolgár tagja egy ilyennek. A mintegy 22 millió tagot tömörítő 600 fogyasztói szövetkezet egyike a Seikatsu (magyarul: élet). 1965-ben tokiói háziasszonyok összefogása eredményeként, egyszerű bevásárló körként indult; mára több mint 250 ezer tagot számlál (gyakorlatilag ugyanennyi háztartást szolgálva ki). A szövetkezet saját üzemekkel és minősítési rendszerrel is rendelkezik, saját biztosítótársaságot alapított, s több mint 8 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Legfontosabb elvei az értékesítési lánc minimalizálása, a fogyasztók számára az élelmiszerellátás, a termelők számára pedig a termelés fenntarthatóságának és tervezhetőségének biztosítása, a környezet- és egészségvédelem, a helyi közösségek megerősítése, a részvételi demokrácia, a méltányosság és a szolidaritás.

Arra bátorítok mindenkit, értékelje újra értékesítési-vásárlási szokásait, keressen közvetlen kapcsolatot a helyi, szűkebb s tágabb környezetében élő vásárlókkal-termelőkkel. Lépjen érdekszövetségre velük, hisz míg az egyik félnek biztos piacra, a másiknak “tiszta forrásra” van szüksége. A helyi termékekkel mindenki jól jár, a vásárló, a termelő, a közösség és a környezet is.

Források: www.tudatosvasarlo.hu/kozvetlenul http://lmv.zoldpok.hu/kozvetlen_kereskedelem 

A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány elérhetőséget, ahol további hasznos információk találhatók a témával kapcsolatban:

Helyi termék felmérés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (frissítés alatt, az új kiadvány megjelenése hamarosan várható): http://www.e-misszio.hu/index.php/component/content/article/1-friss-hirek/156-helyi-termelk-javitomhelyek-biogazdak-jelentkezeset-varjuk

Homokháti Gazdaudvar Hálózat: www.kamra-tura.hu

Veszprém megyei biogazdák: http://csalan.zoldpok.hu/tevekenysegunk/biojosagok/biotermelok

A Biokontroll Kht. által minősített biogazdálkodók országos listája: http://www.biokultura.org/biogazdasagok/biogazdasag.html

Helyi termékek az Alsó-Ipoly mentén és a Dunakanyarban: http://www.magosfa.hu/hu/helyitermekek

Helyi termelők csatlakozási lehetősége a Zöldpolc Rendszerbe: http://www.magosfa.hu/hu/node/817

„Szedd magad!” akciók: http://www.edenkert.hu/gyumolcs/gyumolcsfak/oszibarack-kajszi-es-szilva-szedd-magad---2009/2105/, http://lmv.hu/kozvetlen_kereskedelem

Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyei termelők érdekszövetsége: www.pannonproduct.hu

Néhány működő példa a termelésre, a helyben feldolgozásra és a közvetlen értékesítésre: www.viragoskut.hu, www.bioberta.hu

Termelői webáruházak, közvetlen értékesítés:
www.helyipiac.hu
www.nyitottkertfutar.hu
www.bioeleskamra.hu
www.ebio.hu
www.hazitej.com
www.mezrendeles.hu
www.gazdapiac.com 
 

4 komment · 1 trackback

Címkék: kommunikáció piac értékesítés mezőgazdaság kereskedelem őstermelő csa agrárium kistermelő

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr961383190

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Cheap Web Hosting sites 2018.05.20. 10:50:28

Folytatódott az épületfestés-mánia - Az élet nem habosvilla

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Perényi Zsófi 2009.09.28. 15:09:18

Szeretnénk megjegyezni, hogy örömünkre szolgál, hogy a közvetlen kereskedelem témájával foglalkoznak blogjukon.

Sajnos azonban az első bejegyzésben (Egy régi-új kezdeményezés) említett Nyitott kert anyagi és szervezési problémák miatt már nem működik a közösség által támogatott mezőgazdálkodás elvei szerint, biotermékeiket "hagyományos" módon forgalmazza.

Jól működő termelői-fogyasztói hálózatot azonban Európa számos országában lehet találni, az egyik ilyen a francia AMAP (Szövetség a Paraszti Mezőgazdálkodás
Fenntartásáért), amely segíti a francia kistermelők fennmaradását, és mindeközben egészséges, helyi élelmiszerrel látja el a fogyasztókat. Az érdeklődőkkel szívesen megosztjuk az idén márciusi tanulmányutunk tapasztalatait, amelynek során Provence-ban ismerkedtünk a helyi szövetség tagjaival.

Üdvözlettel,
Perényi Zsófi
Tudatos Vásárlók Egyesülete

Varanka Mariann · http://www.agrostratega.blog.hu 2009.09.28. 15:42:56

Kedves Perényi Zsófi!

Köszönöm a hozzászólást és a felajánlott beszámolót. Bizonyára érdekes tapasztalatokkal gazdagodtak tanulmányutuk során, és szakmai blogunk olvasóinak nevében örömmel vennénk részletes beszámolójukat a Provence-ban működő rendszerről.

Kérjük, e-mailben küldjék el részünkre az ismertetőt, hogy megoszthassuk azt az olvasókkal!

Üdvözlettel:
Varanka Mariann

esőcsiga 2010.01.29. 20:03:41

Kedves Hozzáértők! Tanácsot, ötletet, információt keresek - vadászok, mert egy jó éve nem tudom a fejemből elhessegetni a gondolatot, hogy valahogyan segítsem a környékbeli ( bár kicsi, de életképes, csak a mostani munkanélküli és becsődölt állapotban kínlódó) falvakban élők számára a megélhetést, termésük - termékük értékesítését. Lelkes érdeklődők, támogatók, résztvevők máris vannak, a Balaton közelségére tekintettel sokféle hozama is lehetne - az eredeti szándékon kívül is, ha egy piac-szerűséget meg tudnánk szervezni. Hogyan lehet elkezdeni? Mi az a minimális feltétel, amivel egy ilyesmi papírforma szerint szabályosan működhet? Minden ötletet örömmel és köszönettel várok!

Varanka Mariann · http://www.agrostratega.blog.hu 2010.01.29. 20:12:28

Kedves esőcsiga!

Köszönöm a hozzászólását.

Az Ön által felvetett helyzet reményeink szerint többek érdeklődésére is számot tarthat, ezért nem itt - a hozzászólások között -, hanem egy külön, részletes bejegyzésben hamarosan visszatérünk a kérdésre.

Üdvözlettel,
Varanka Mariann