RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Gondolatok a nemzeti agrárstratégia és a magyar mezőgazdaság versenyképessége közötti kapcsolatról

2009.09.09. 20:05 :: Pólya Árpád

Évek óta foglalkoztat az ország élelmiszergazdaságának, ezen belül is elsősorban agrárágazatának kiútkeresése. A rendszeresen visszaköszönő problémák okai és az azok megszüntetésére irányuló megoldási lehetőségek után kutatva most néhány pozitív fejleményről számolhatok be.

Az előző, ehhez a témához kapcsolódó blog bejegyzés aktualitását a XIX. Élelmiszer- és Agrárgazdasági Világfórum adta. A magyar fővárosban megrendezett nemzetközi konferencia arra a kérdésre kereste a választ, hogy lehet-e a jövőben is húzóágazat az agrárium. A résztvevők válasza akkor egyértelmű igen volt.

A mostani bejegyzés egyik apropója a napokban újraválasztott MAGOSZ elnök tegnapi nyilatkozata. „Jelenleg nincs agrár- és vidékfejlesztési stratégiája az országnak” – jelentette ki Jakab István az Echo Televízió Napi aktuális című műsorában. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének régi-új elnöke egy nemzeti programban látja az ágazat válságának megoldását, és nemzeti összefogást sürget. (Gondolom, itt elsősorban a MAGOSZ honlapján megtalálható, 2006. március 19-i dátummal keltezett „Gazdaprogram”-ra utal.)

A bejegyzés másik aktualitása, hogy ugyancsak tegnap jelent meg a Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleménye, „A versenyképesség javítása segíthet az agrárium gondjain” címmel. Nem célszerű, nem kívánatos, s a fogyasztók érdekét sem szolgálná, ha az élelmiszerszektort kivonnák a versenytörvény hatálya alól - derül ki a GVH által készített, a 2008-as mezőgazdasági terményfelvásárlási folyamatokat elemző tanulmányból.

A GVH az élelmiszer termékpályákat érintő panaszok és bejelentések vizsgálatai alapján a következő fontosabb tapasztalatokat fogalmazza meg:

  • Egyes vállalkozásoknak és iparági szövetségeknek téves várakozásaik vannak a piaci alkalmazkodási folyamatok során jelentkező feszültségek versenyjogi kezelhetőségét, versenyhatósági feloldhatóságát illetően.
  • Az aszimmetrikus tárgyalási pozíció létezik, de a vizsgálatokban látott szerződések alapján nem jellemző a szerződéses feltételek nagymértékű azonossága, ami az alkuk egyediségére, az alkuképesség és készség fontosságára utal.
  • Az ellenszolgáltatás nélküli szerződéses feltételek a kereskedelmi láncok gyakorlatából kiiktathatók voltak, így szigorúbb beavatkozásra nem volt szükség.

A GVH álláspontja szerint a versenyhatóságok az agrárvertikum szereplői között a jövedelemelosztásban tapasztalható egyenetlenségeket, vagy a kereslet és kínálat eltéréseiből fakadó piaci feszültségeket versenyjogi eszközökkel nem tudják kezelni. Az agrárszektorban az ágazati szabályozás ezért előnyt élvez az általános versenyjogi megközelítéssel szemben. Amennyiben azonban az ágazati szabályozás által meghatározott kivételek körébe tartozás nem állapítható meg, akkor az általános versenyjogi szabályok alkalmazhatóak és alkalmazandóak az adott magatartásra az élelmiszer ágazatban is.

A termékpályát jellemző mélyreható problémákat a versenyhatóság szerint a vállalkozások piaci igényekhez való alkalmazkodási folyamatainak felgyorsításával, a piacorientáció javításával lehet csak csökkenteni. Kellő körültekintést és óvatosságot kíván azonban minden olyan állami beavatkozás - például kiskereskedelem viselkedésére vonatkozó külön szabályozás - alkalmazása, amely csupán egy adott állam területén kényszeríthető ki. Fennáll ugyanis a veszélye, hogy egy szigorúbb szabályozás éppen a külföldi tranzakciókkal könnyen bonyolítható import arányának növelésére ösztönöz, s végül a hazai szerződőket érinti hátrányosan. Erre egyébként Sólyom László köztársasági elnök is felhívta a döntéshozók és a piaci szereplők figyelmét, amikor az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt.

Nem helyes olyan illúziókat táplálni, hogy - az egyébként kicsi, s a nemzetközi piaci mozgásoknak jobban kitett - magyar piacon ezeket a gondokat a piaci szereplők helyett az állam meg tudja oldani. Az Európai Unióhoz tartozás ténye ugyanis gátat szab a piacvédelmi intézkedéseknek. A vállalatok közötti export és import versenykorlátozó célú vagy hatású megállapodások esetében az uniós versenyjog jelenti a legfontosabb korlátot. A magyar termékpálya etikai kódexet érintő versenyhatósági kifogások a jogszerűen még törvényi szabályozással sem pótolható, nem megengedett piacvédelmet, az európai import megjelenését is korlátozó néhány rendelkezést kérdőjelezték meg.

A közvélekedéssel ellentétben a piaci alkalmazkodás elemét képező szervezeti vagy szervezési átalakulással, koncentrációnövekedéssel vagy koordinációjavítással járó, hatékonyságjavítást eredményező változtatások versenyjogi akadályokba nem ütköznek - jegyzi meg a GVH tanulmánya. Különösen igaz ez, ha ezek a változások a kkv szektorba tartozó, kis piaci részesedésű vállalatok között mennek végbe. Ennek azonban feltétele, hogy azok nem valósíthatnak meg árrögzítő vagy piacfelosztó kartelleket. Amennyiben azonban az érintett termelők jelentős részében nincs meg az igény és az ismeret az alkalmazkodási kényszer elfogadására, úgy a tömeges szelekció veszélye csak nőni fog a mezőgazdaságban.

A GVH álláspontja szerint a mezőgazdaságban is a piaci kényszerekhez való rugalmas alkalmazkodás garantálhatja mind az ágazat versenyképesebbé válását, mind a magyar fogyasztók és társadalom jólétét. A versenyhatóság szerint az élelmiszer piacokon sem akadálya a verseny a versenyképességnek, hanem éppen annak egyik forrása. Mindebből következően nem célszerű, nem kívánatos, s a fogyasztói jólétet sem szolgálná az élelmiszerszektor versenyjog hatálya alól való kivonása.

Külön figyelmet érdemel a GVH elemzéshez tartozó 5. sz. melléklet, amely a lehetséges hosszú távú megoldásokra vonatkozó ajánlásokat tartalmazza. Érdemes alaposan végigolvasni és megszívlelni a benne foglaltakat minden ágazati szereplő, az ágazattal üzleti kapcsolatokat ápoló vállalkozás döntéshozója, valamint a szakmai szövetségek és érdekképviseletek képviselői számára egyaránt.

Itt többek között olyan elemek is szerepelnek, amelyek tipikus marketingeszközök, illetve a marketing tárgykörébe tartozó fogalmak. Például:

  • Csatornapolitika, ellátási lánc
  • Integráció, koordináció, kommunikáció (tájékoztatás)
  • Árképzés, maximált ár
  • Beszállítói szerződések, keretszerződés
  • Márkázás, márkaérték, kereskedelmi márka
  • Réspiacokon való megjelenés (pl. öko- és biogazdálkodás)

Tehát már a GVH ajánlásokból is világosan kitűnik, hogy nem elsősorban a termeléssel van gond, inkább a termény elhelyezésével, piacra juttatásával kapcsolatos a probléma. A megoldásokat pedig nem az államtól kell várniuk a piaci szereplőknek, hanem a fenti eszközök alkalmazásától.

Nemrég került kezembe „A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszer-gazdaságban” című, múlt év végén megjelent tanulmány. A könyv a Magyar Agrárkamara megbízásából, neves szerzők közreműködésével készült és az alcímében is megfogalmazott kérdésre keresi a választ: „Alapanyag-termelő vagy nagyobb hozzáadott-értékű termékeket előállító ország leszünk?

A helyzetelemzés által nyújtott diagnózis röviden a következő: „A magyar agrárgazdaság továbbra is strukturális feszültségekkel terhes, gyenge versenyképességgel jellemezhető pályán vergődik.”

A tanulmány által közzétett megoldási javaslat pedig egy új, tudatos és harmonizált alkalmazkodási stratégia kialakítása. Úgy érzem, itt mindhárom jelző azonos súllyal szerepel, és ez nem is véletlen.

Különösen értékes a mű összefoglaló fejezetében elhelyezett javaslatcsokor, amely területenként határozza meg a feladatokat. Így burkoltan az egyes problémák megoldásának felelőseit is meghatározza.

Az egyes területek a következők:

  • Marketing (talán nem véletlenül ez került az első oszlopba)
  • Gazdaságpolitikai feladat
  • Hatósági feladat
  • Vidékfejlesztés és támogatáspolitika
  • Oktatás, kutatás, szakképzés
  • Koordináció és együttműködés
  • Logisztika

A felsoroltakon kívül természetesen külön megjelenik az agrárpolitika, melynek három fő feladata a következő:

  • Átfogó agrárstratégia részeként a megújuló mezőgazdasági energia-termelés komplex fejlesztési tervének elkészítése
  • Átfogó agrárstratégia részeként a kertészeti vertikumok komplex fejlesztési tervének elkészítése
  • Átfogó agrárstratégia részeként az állattenyésztési vertikumok komplex fejlesztési tervének elkészítése

Az audit tehát befejeződött, a diagnózis elkészült. A célok és teendők világosak. Remélhetőleg minden érintett átérzi a döntés súlyát és felvállalja annak felelősségét. Már csak meg kell valósítanunk.

Ehhez valóban nemzeti összefogásra van szükség, de előbb el kell tudnunk fogadni, hogy az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások egymás mellett is, nem pedig csak egymás kárára fejlődhetnek. Ekkor a leginkább megosztó birtokpolitikai kérdésben is konszenzus alakulhat ki, és az ágazat valóban húzóágazattá válhat a jövőben.

Addig is mindenki a saját területén lásson hozzá a feladatok elvégzéséhez, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság versenyesélyei minél előbb javulhassanak. Ez közös érdekünk.

 

Felhasznált források:

A Jakab Istvánnal készült interjú megtekinthető erre a linkre kattintva (ha a kattintás nem működik, másolja be a böngészőjébe ezt: http://echotv.hu/20090908__napi_aktualis__jakab_istvan_magosz.html).

A GVH sajtóközleménye letölthető erre a linkre kattintva (ha a kattintás nem működik, másolja be a böngészőjébe ezt: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?null&m5_doc=6027&pg=72)

A magyar mezőgazdaság 2008. évi terményfelvásárlási folyamatainak elemzése a GVH által vizsgált esetek tükrében, és az azokból levonható következtetések című teljes GVH anyag letölthető erre a linkre kattintva (ha a kattintás nem működik, másolja be a böngészőjébe ezt: http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/1004382E3BC3DBCCD.pdf)

A GVH elemzés melléklete letölthető erre a linkre kattintva (ha a kattintás nem működik, másolja be a böngészőjébe ezt: http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/100446B0EBDE08693.pdf)

A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszer-gazdaságban című tanulmány összefoglalója letölthető erre a linkre kattintva (ha a kattintás nem működik, másolja be a böngészőjébe ezt:
http://www.bitesz.hu/dokumentumtar/konferenciak/versenyeselyek-javitasanak-lehetosegei-magyarorszagon/download.html)

A könyv pdf formátumban letölthető erre a linkre kattintva (ha a kattintás nem működik, másolja be a böngészőjébe ezt:
http://www.bacsmagrarkamara.hu/site/e107_files/downloads/kerteszet/2009_02_11_versenyesely_elelmiszergazdasagban.pdf)  

Szólj hozzá!

Címkék: piac stratégia mezőgazdaság helyzetelemzés agrárium agrárstratégia élelmiszer gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr691371715

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.