RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Egy hibridvetőmag-előállító cég társadalmi felelősségvállalása - Pioneer Hi-Bred Zrt.

2009.08.03. 07:40 :: Pólya Árpád

Cikksorozatunk előző részeiben ígértük, hogy közelebbről is megnézzük, hogyan viszonyulnak az agráriumban működő és az ágazattal üzleti kapcsolatban lévő cégek a fenntarthatóság, valamint a társadalmi felelősségvállalás elveihez.  Nemrégiben a Pioneer Hi-Bred Zrt. budaörsi központjában jártunk. 

Előző beszélgetőpartnerünktől elköszönve egy emelettel lejjebb ballagunk a budaörsi irodaházban, hogy a DuPont csoporthoz tartozó vetőmagház, a Pioneer Hi-Bred háza táján is körülnézzünk egy kicsit. Vendéglátónk Máté József, a cég kelet-európai kormányzati kapcsolati, közkapcsolati és szabályozási igazgatója. Közvetlensége révén azonnal jó hangulatú beszélgetésbe merülünk.

Az imént jártunk a növényvédő szerekkel foglalkozó kollégáinál, ahol főként a munkavállalókkal kapcsolatos felelősség témakörét jártuk körbe. Tudna nekünk mesélni arról, hogy a Pioneer milyen, ezen túlmutató CSR tevékenységet végez?
Tekintve, hogy közös az anyavállalat és így közös a vállalati kultúra is, minden, amit ott hallottak, ránk is érvényes. A biztonság, a rugalmas munkaidő, az egészségügyi szolgáltatások és a többi, ezért én most inkább egy másik területről fogok beszélni, mégpedig a Pioneer úgynevezett Grant Programjáról (grant = adomány, támogatás, segély). Ez tulajdonképpen nem más, mint azoknak a projekteknek az összessége, amit a Pioneer támogat. Ritkán esik szó erről a programunkról, aminek oka, hogy szigorú belső szabályzat van arra vonatkozóan, hogy a Grant Program égisze alatt zajló tevékenységünket nem használjuk fel PR célokra. Éppen ezért nem reklámozzuk, és beszélni is csak akkor szoktunk róla, ha valaki – például egy újságíró vagy most az Agrostratéga – rákérdez. Ezt itthon és az anyavállalatnál is nagyon komolyan vesszük, pedig higgyék el nekem, könnyű lenne kitenni a kirakatba és dicsekedni vele egy kicsit.

Érdekesen hangzik. Megtudhatnánk azért mégis egy kicsit többet erről a programról?
Általában olyan projekteket támogatunk, amelyek nincsenek szoros összefüggésben az üzleti tevékenységünkkel. Az átlagos projektnagyság, azaz a támogatási összeg kb. 2 millió forint, és minden évben több projekt fut párhuzamosan. Korábban évente kétszer kerültek összesítésre a javaslatok, és születtek meg a támogatási döntések. Az európai javaslatok összesítése Magyarországon történik, így a másik három európai igazgató összegyűjti a saját területéről a terveket, és elküldi hozzánk. Mostanában évente egyszer terjesztjük fel a javaslatainkat az amerikai vezetés felé. Inkább nagyobb projekteket tervezünk, mint hogy szétaprózódjon a program és vele az erőforrások. A felterjesztett javaslatok 90%-át általában elfogadják és jóváhagyják, a finanszírozás pedig a központi, globális költségvetés terhére történik. Magyarországon kezdetben egy ösztöndíj program futott így. Éveken át öt magyar agráregyetem és főiskola (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Mosonmagyaróvár és Szarvas) öt-öt diákját ösztöndíjjal támogattuk. A támogatott diákok kiválasztásába nem szóltunk bele, ez az intézmények vezetőinek joga és felelőssége volt, akik saját hatáskörben döntöttek. Mára ez a típusú ösztöndíj program csak a szarvasi főiskolán maradt meg, ott is leginkább azért, mert a városban található a Pioneer hazai vetőmag üzeme. Helyette inkább nagyobb egyetemi kutatási programokat támogatunk, olyanokat, amelyek az egész magyar mezőgazdaság számára fontosak. Meg kell jegyeznem, hogy korábban is volt kutatási támogatás az ösztöndíjprogram mellett, csak a jelenleginél jóval kisebb léptékű.

Mondana további konkrét példákat?
Hogyne, hiszen több is van. Népszerű és ismétlődő projektünk Kelet-Európában, egy-egy iskola teljes körű felszerelése informatikai szempontból (szélessávú internet elérés, számítógépek, egyéb informatikai eszközök és szoftverek). A legfrissebb projektünk pedig idén májusban zajlott, amikor az ún. szociális földprogram keretében Kerepesen a helyi roma közösség az önkormányzattól megművelhető földterületet kapott, a Pioneer pedig ingyen adott kukorica hibrid vetőmagot a termeléshez. Természetesen a hibridek termesztésével kapcsolatos tájékoztatást, szaktanácsot is felkínáltunk a vetőmag mellé. Emellett arra is volt már példa, hogy az árvíz sújtotta termelők számára osztottunk vetőmagot az újravetéshez, ingyen.

Említette, hogy Szarvason van a hazai vetőmag üzem. Milyen a kapcsolatuk a helyi közösséggel?
A Pioneer Hi-Bred az egyik legnagyobb adófizető a városban, így fontos szerepet töltünk be Szarvas életében, ami egyben felelősséget is jelent a számunkra. Itt nem csak a munkahelyekre vagy az adófizetésre gondolok. Támogatjuk a helyi tűzoltó alakulatot, a városban zajló rendezvényeket, továbbá segítjük a mentőket is. A Pioneer mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy azokon a településeken, ahol a cégnek kutató-fejlesztő állomása (korábban Jánoshalma, most Hódmezővásárhely) vagy üzeme van (Szarvas), ott aktívan részt vegyünk a közösségi életben, valamint többféle módon támogassuk is azt.

Mindezek után nehéz lenne elképzelni, hogy a termékéletpályával vagy a környezetvédelemmel kapcsolatosan ne viseltetnének felelős magatartással. Mit tesz a Pioneer Hi-Bred ezeken a területeken?
Talán kezdjük a termékéletpályával. Tekintve, hogy kutatás-fejlesztéssel, nemesítéssel és vetőmag-előállítással foglalkozunk, eleve előírás volt az átláthatóság illetve a különféle engedélyek beszerzése, a rendszeres ellenőrzések bevezetése. Azonban ettől függetlenül is törekedtünk arra, hogy minden lehetséges minősítést beszerezzünk. Úgy gondoljuk, az üzleti lehetőségeinket komolyan veszélyeztetné, ha bármilyen szempontból átláthatatlan lenne az általunk forgalmazott vetőmagok előállítási folyamata, illetve megkérdőjelezhető lenne termékeink minősége. Ezért a szükséges és elégséges mértéken túl is, maximálisan odafigyelünk a részletekre. A papírból készült, használt vetőmag zsákokat a Cseber Kht. segítségével visszagyűjtjük, hogy azután újrahasznosításra kerüljenek. A régióban három nagy vetőmag üzemünk is van, és mivel nagy hangsúlyt fektetünk nem csak a helyi kutatás-fejlesztésre, hanem a helyi előállításra és a helyben értékesítésre is, ezért csökkenteni tudjuk a szállítás környezeti terhelését. Így érjük el továbbá, hogy a hibridek a helyi termesztési körülményekhez igazodjanak, annak megfeleljenek. A szarvasi üzemben dolgozók munkába járását autóbuszbérlet térítéssel segítjük, így csökkentve a munkába járás környezeti terhelését. A cégnél a külföldi utak számát is csökkentettük, és rendszeres videokonferenciákat tartunk, amelyek nagyon beváltak. Tán még hatékonyabbak is, mint a korábban külföldön rendezett személyes megbeszélések voltak, ráadásul lényegesen kevesebbe kerülnek. A partnereinkkel, ügyfeleinkkel való személyes kapcsolattartást azonban továbbra is kulcsfontosságúnak tartjuk, így ezeket nem helyettesíthetik az olyan kommunikációs eszközök, mint amit a cégen belüli kapcsolattartás esetében említettem. Másrészről az amerikai vállalati kultúrából adódóan nyílt párbeszéd zajlik a beosztottak és a vezetők között, kommunikációs csatornától függetlenül. Ha egy európai vagy amerikai vezető jön hozzánk, bárki kérdezhet tőlük, vagy javaslatokat tehet nekik, amit meg is hallgatnak, hiszen tudják, hogy a helyi szakemberek ismerik a legjobban a helyi viszonyokat.

Hogyan látják a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét?
Szerintünk az egyik legfontosabb kérdés jelenleg - mind helyi, mind globális szinten - a fenntartható mezőgazdaság. Nem titok, hogy a megoldást elsősorban a biotechnológia elterjedésében látjuk, ami kisebb környezeti terheléssel járna, mint a hagyományos növénytermesztés. Graham J. Brookes angol közgazdász évek óta rendszeresen kiad egy-egy jelentést arról, hogy a mezőgazdasági biotechnológia alkalmazásával mekkora költséget és környezeti terhelést lehetett megtakarítani. Érdemes néha belelapozni ezekbe az anyagokba és belegondolni az eredményekbe. 2007-ben például 4 milliárd forint plusz költséget jelentett a magyar termelőknek az erős kukoricabogár fertőzés leküzdése, amelynek során több terhelés érte a környezetet is az ennek megfelelő mennyiségű rovarirtó szer kipermetezése miatt. Ez a kukoricabogárral szemben rezisztens hibridek termesztésével elkerülhető lett volna. A kártevő különösen a száraz, aszályos években okoz nagy terméskiesést. Így ezekben az években – egyelőre - visszatérő problémával szembesülünk, pedig készen van a megoldás.

Köszönjük a beszélgetést.

Interjúsorozatunkat folytatjuk. Reméljük, hogy sikerül megszólaltatnunk további piaci szereplőket is. Így egy kicsit más, eddig talán kevésbé megszokott szemszögből ismerhetjük meg azokat a cégeket, amelyek képviselőivel, termékeivel vagy szolgáltatásaival nap mint nap találkozunk.

Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság márka csr vetőmag agrárium vállalati felelősség

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr171271698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.