RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben és 2018-ban.

HÍRBOX

 

Kiskereskedelmi hálózatosodás - veszélyben a mezőgazdasági boltok?

2009.07.27. 15:35 :: Varanka Mariann

Előző havi bejegyzésünkben röviden áttekintettük azt a folyamatot, ahogyan a bevásárlóközpontok, hipermarketek és szakáruházak Magyarországon elterjedtek. A számok tükrében láthatóvá vált, hogy ezek hogyan lettek mára a hazai kiskereskedelem meghatározó szereplői, átalakítva ezzel annak szerkezetét és a vásárlói szokásokat. Jelen cikkünkben folytatjuk a megkezdett elemzést, és körképet adunk a barkácsáruházak piacáról, érintve a gazdaboltokat is.

A kiskereskedelmi kutatásokkal foglalkozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint jelentős változások zajlottak le a boltválasztást leginkább befolyásoló vásárlói szokásokban az elmúlt évtizedek során. Míg a hiánygazdaság idején a legfontosabb szempont a keresett termék elérhetősége volt – mindegy hol, hogyan és milyen áron –, a manapság jellemző túlkínálatban az elvárások emelkedtek. A vásárlók boltválasztásának fő szempontja, hogy egy üzletben megtaláljanak mindent, amire szükségük van. Keresik a nagy eladóterű, bő választékkal rendelkező boltokat, amelyek láncai továbbra is terjeszkednek, és hálózataikat átlagosan 10 százalékkal bővítették az elmúlt évben. A kutatások azt is mutatják, hogy előtérbe került a kényelem, előnyt élvez a lakóhely közelében megtalálható üzlet.

A nagy kereskedelmi láncok kezdetben Budapestre és annak környékére koncentráltak, majd a vidéket – azon belül is a nagyobb városokat – célozták meg. Néhány évig tartotta magát az az elmélet, amely szerint százezer lakos tud „eltartani” egy-egy nagyobb áruházat. Az élesedő verseny és az emelkedő életszínvonal miatt ma már a lehető legnagyobb piaci részesedés megszerzése és megtartása lett a fő cél, ezért a kisebb települések is felkerültek a boltnyitási tervek térképére. Ezt jól mutatja az is, hogy a jelen és a közeljövő slágermérete a szupermarket, azaz több lánc is a közepes méretű, nagy áruválasztékkal rendelkező új üzletek létesítésére koncentrál. Csupán a méret a lényeg? Nem feltétlenül.

A bőséges kínálat eredményeképpen különböző kereskedelmi politikák nyertek teret, egymással párhuzamosan. Létrejöttek a diszkontok, diszkontláncok. Ezek a kisebb vagy közepes méretű üzletek szűkebb választékkal, ám alacsony árakkal csalogatják a maguk célközönségét. Olyan vállalat is van, amely egyszerre rendelkezik hipermarketekkel, szupermarketekkel és diszkontokkal. Így akár az alacsony ár, akár a széles választék az adott vásárló igénye, valamelyik egység biztosan meg tud felelni az elvárásainak. Az elért eredmények alapján ez egy sikeres stratégiának tűnik. Mellettük megjelentek a szakáruházak, szakbolt-láncok, mint például a drogériák vagy a barkácsáruházak. A szakáruház kategóriába a valamely iparcikkcsoport (pl. bútor, barkács, elektromos háztartási cikk) árusítására specializálódott, legalább 2.500 négyzetméter alapterületű kiskereskedelmi létesítmények tartoznak. Jellemző szolgáltatásuk például a vevőszolgálat, a házhoz szállítás és az áruhitel. A szakboltok vagy szaküzletek pedig olyan, ennél kisebb alapterületű kereskedelmi egységek, amelyek szintén egy szűkebb termékcsoport értékesítésére összpontosítanak, ám abból nagy választékot tartanak, és szakképzett eladók segítenek a választásban.

A kép tovább színesedett - többek között - a saját márkás termékek megjelenésével is. Ez azt jelenti, hogy egy-egy lánc a polcain található, ismert fogyasztói márkák mellett általában egy olcsóbb terméket, saját márkanév alatt, saját csomagolásban kínál választási alternatívaként (gondoljunk csak a Tesco Gazdaságos vagy a Spar Budget termékekre). A saját márkás termékek (vagy más néven kereskedelmi márkák) előretörése látványos és folyamatos. Bár forgalmuk még nem érte el a számos nyugat-európai országban tapasztalt egyharmados részesedést, 2008-ban már Magyarországon is meghaladták a 25%-os arányt. Amíg 2000-ben minden 13. megvásárolt termék volt kereskedelmi márka, addig tavaly már minden 4. termék ebből a csoportból került ki. Hogy miért? Mert az egyes láncok mindig megpróbálnak különbözni a többiektől, és a differenciálás egyik legfontosabb eszköze a saját kereskedelmi márkák bevezetése és forgalmazása lett.

A legtöbb beszállító időközben felismerte, hogy ha ebből kimarad, akkor csak vesztes lehet. Így ma már sok olyan gyártó van, aki ugyanazon a gépsoron készíti saját termékeit, mint a kereskedelmi láncok megbízásából, bérmunkában előállított kereskedelmi márkás termékeket. Úgy gondolkodnak, hogy bár a profitjuk így kevesebb, még mindig jobb, ha így jutnak árbevételhez, mint hogyha sehogy. A kereskedelmi márkás termékek előállítása jó lehetőséget kínál a megfelelő kapacitásokkal rendelkező hazai kis- és középvállalkozásoknak is

A kisebb, önálló boltok az élesedő verseny miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Nem véletlen, hogy a bezárt üzletek többsége is közülük kerül ki. Tőkeerejük kisebb, beszerzési pozíciójuk gyengébb, ezért a külföldi tulajdonú láncok féltve őrzött, máshol már jól működő technikáit sokszor kénytelenek a saját kárukon, lépéshátrányból megtanulni. Ezt felismerve indult el a hálózatosodás, azaz az önálló boltok láncba szerveződése, akár franchise, akár más jogi formákban. Az élelmiszerboltok terén igazi magyar sikertörténeteket láthatunk, ami jó példa lehet a más profilú üzleteknek is.

A CBA, a Coop és a Reál alkotják a magyar láncok csoportját, A Nielsen felmérése szerint 2008 végén hozzájuk tartozott a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek 53%-a. Jelzi a szervezett kereskedelem koncentrációját, hogy ez az arány 2007-ben még csak 49% volt.

Ekkora tolongásban persze hiába próbálnak az egyes láncok árban, termékkínálatban, megközelíthetőségben, földrajzi elhelyezkedésben, méretben, nyitva tartásban, szolgáltatásokban különbözni, és így megtalálni a maguk potenciális vásárlóit.  Ez többnyire sikertelen vállalkozás, így marad a folyamatos verseny egymással. Ma már ott tartunk, hogy a hipermarketek is sorra bővítik kert és barkács részlegüket, sőt, a szupermarketekben is megjelentek ezek a termékek. Így a tavaszi és nyári szezonban komoly versenytársat jelentenek nemcsak a barkácsáruházaknak, hanem a mezőgazdasági szakboltoknak is. 

A 90-es évek elején beindult barkácspiacon ma öt nagy szakáruház-lánc van jelen (1. ábra): az osztrák Baumax 1992-ben, a német OBI 1994-ben, a francia Bricostore 1997-ben, a német Praktiker 1998-ban, és az ugyancsak német Bauhaus 2007-ben jelent meg hazánkban. Becslések szerint a piac éves forgalom alapján mért nagysága körülbelül 300-400 milliárd Ft, amelynek kb. felét hasítják ki a fent említett áruházláncok. Az elmúlt egy-másfél évtized a barkácsáruházakat is rendkívüli kihívások elé állította: a Nyugat-Európában több évtizede tartó fejlődési folyamat a magyar piacon mindössze néhány évre rövidült. Az erős verseny folyamatos hálózat- és szolgáltatás-bővítésre kényszeríti a piaci szereplőket, miközben jelentősen átalakult az áruházláncok ügyfélköre is: míg korábban magas volt a profi szakemberek aránya, addig ma a hobbibarkácsolók, hobbikertészek teszik ki az ügyfélkör zömét. A láncok között specializálódás tekintetében is markáns különbségek vannak: egyesek inkább a kiskertek tulajdonosaira, mások a lakás-felújítókra összpontosítanak. Gyakorlatilag minden termékkörben éles az árverseny, de főként azoknál a termékeknél figyelhető meg, amelyek szakboltokban és hipermarketekben is kaphatók (például fűnyírók, fűkaszák, permetezőgépek, kerti vetőmagok, virágföldek, tápoldatok).

A barkácsáruházak között jelenleg az üzletek forgalmát, illetve számát tekintve is az OBI a piacvezető. Mivel azonban mind az öt lánc piacvezető szeretne lenni (leginkább a forgalmat tekintve), nem nehéz megjósolni, hogy a forgalom koncentrálódása és a verseny további éleződése várható a jövőben is. A cégek vezetői egyelőre szinte kivétel nélkül a vásárlók számának növelésében látják a siker zálogát, ezért kulcsfontosságú a számukra az újabb és újabb áruházak megnyitása. A válságnak köszönhetően a tempó lassult ugyan valamelyest, de a növekedés így is előre borítékolható.

A stratégiák itt is különbözőek. A Praktiker például próbál a többieknél innovatívabb lenni, ezért 2008 májusában a világon először, vecsési áruházukban vezették be azt az elektronikai rendszert, amellyel a vásárlók „kézbe vehetik” az információt. A „Praktinfo” használatával egy virtuális kosár jön létre, ahol megtekinthető a bevásárlókocsiba összegyűjtött termékek összesített értéke. Az eszköz emellett megmutatja a termékek nevét, árát, fotóját, valamint a vásárlással járó kedvezményeket, de egyéb kiegészítő információkat is nyújt. Menüjében lekérdezhető az aktuális törzsvásárlói akció, a kedvezményre jogosító vásárlói egyenleg és az áruház térképe is. Valószínűleg ez lesz a jövő, ezért már több hipermarket is dolgozik hasonló rendszer bevezetésén. A cég által elsőként elindított web áruház szolgáltatásait már on-line fizetési lehetőséggel és házhoz szállítással is kibővítették. Az elmúlt 3 hónapban mintegy félmillió látogatója volt a honlapnak, és a vásárlások száma is ezres nagyságrendet képvisel. A tapasztalatok szerint egyelőre kevés hazai vásárló él az elektronikus fizetési lehetőséggel, de a vevők kétharmada igénybe veszi a házhozszállítást. A Praktiker online áruházában jelenleg 45.000 termékféleség közül lehet vásárolni. A Bauhaus, mint a legújabb piaci szereplő, a méreteivel próbál hódítani. Több mint 120.000 termék 20.000 négyzetméteren – amelynek ötödét a Városi Kert teszi ki –, a piacon jelenleg tapasztalhatónál kétszer nagyobb árukészlet és kétszer nagyobb választék: így foglalhatóak össze a legfontosabb tudnivalók a Magyarország két legnagyobb alapterületű, "csináld magad" szakáruházát birtokló márkáról.

A barkácsáruházak egyik leggyengébb pontja az eladószemélyzet, mivel a vevőkkel közvetlen kapcsolatban álló eladótéri dolgozók gyakran cserélődnek. Pedig saját bevallásuk szerint is van olyan vidéki áruház, ahol a környékbeli vevők a kertészeti részlegen dolgozó munkatárs miatt mennek hozzájuk vásárolni. Ezért a nagy barkácsáruház láncok számára ma már kifejezetten versenyelőnyt eredményez az olyan eladó, aki egyszerre szakértő a maga területén és jó kereskedő is egyben. Ilyen embert találniuk azonban egyre nehezebb, az utánpótlás kinevelése pedig nekik is évekbe telik.

A kisebb barkácsüzletek és mezőgazdasági boltok számára éppen itt nyílik egy lehetőség a versenyelőny megszerzésére. Szakképzett, hozzáértő és jó kereskedői vénával rendelkező eladókkal, a környékbeliekkel kialakított személyes kapcsolatokkal, továbbá testre szabott szolgáltatásokkal mindenképpen előnyt élvezhetnek a személytelen nagyáruházakkal szemben. Ha emellett a modern kereskedelmi praktikákat alkalmazzák és a helyes marketing szemléletet elsajátítják, akkor minden esélyük megvan a túlélésre, sőt, a hosszú távú fejlődésre is. Ellenkező esetben előbb-utóbb árversenybe kényszerülnek, ami a legtöbb esetben az ellehetetlenülésükhöz és az üzlet bezárásához vezet.

Összefoglalásképpen tehát elmondhatjuk, hogy a mai magyar kiskereskedelemben meghatározó szerepük van a kereskedelmi láncoknak, és ez a jövőben még inkább így lesz. A 2. táblázatban látható 20 lánc éves forgalma egyre nagyobb részt képvisel a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból. Szakértői becslések szerint 2008-ban ez az arány már 40% körül járt.

A magyar kereskedelmi láncok bruttó 1.400 milliárd forint árbevételt értek el 2008-ban. Ez 7%-kal több, mint az egy évvel korábbi forgalom. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy míg a piacvezető kereskedelmi lánc, a Tesco 148 üzlettel generált több mint 600 mrd Ft-os forgalmat, addig a 2. helyen álló CBA-nak 3.038 üzlet működtetésére volt szüksége a maga 545 mrd Ft-os forgalmának a létrehozásához. A sorban harmadik Coop lánc is csak 5.250 bolt együttes erőfeszítésével tudott 500 mrd Ft-os forgalmat generálni, míg az ötödik Spar csoport 391 üzlettel hozott tető alá 372 mrd-os forgalmat. Az egy boltra vetített éves forgalom tekintetében azonban abszolút vezető az Auchan, ahol 2008-ban egy áruház átlagosan 22 mrd Ft-os forgalmat tudott felmutatni, 10%-kal előzve így meg a 2. helyen álló Metro-t, ahol 20 mrd Ft volt az átlagos forgalom áruházanként.

Tehát nem minden a méret, de számít. Arról, hogy mi minden fontos még ahhoz, hogy egy üzlet magas forgalmat és stabil növekedést tudjon felmutatni, kereskedelmi témájú cikksorozatunk következő részében fogunk írni.

Felhasznált források: az említett cégek saját adatai, Nielsen, Mai Piac, internet

Szólj hozzá!

Címkék: piac stratégia mezőgazdaság kereskedelem agrárium gazdabolt mezőgazdasági bolt

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr421270554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.