RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Belépőjegy a sikerhez

2009.07.09. 13:50 :: Pólya Árpád

Makacsul tartja magát a kreatív zseni mítosza. Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a nagyszerű ötletek kész, végleges formájukban születnek kivételes képességekkel megáldott emberek koponyájában. Vagy egyszerűen azzal nyugtatjuk magunkat, hogy persze, könnyű nekik, hiszen jókor voltak jó helyen. Mindez azonban – mint megannyi más esetben - csak a látszat.

 „A legtöbb ember azért szalasztja el a lehetőséget, mert az kezeslábast visel és munkának látszik.” - Thomas Edison, feltaláló és üzletember

Nemrég olvastam a tengerentúli Brazíliával kapcsolatban, hogy az ottani kormány a 70-es évek elején célul tűzte ki az ország olajimporttól való függésének csökkentését. Az olajárak akkori emelkedése egybeesett a cukor árának csökkenésével, ezért 1975-ben a brazil kormány elindította a Pro-alkohol programot. A programnak köszönhetően a megtermelt cukornádból cukor helyett etilalkoholt állítottak elő, melyet az üzemanyagtöltő állomásokba szállítottak. Így az arra alkalmassá tett járművek drága benzin helyett jóval olcsóbb etilalkoholt tankolhattak. Ennek eredményeképpen a 80-as évek közepére az etanollal hajtott járművek aránya már 96%-ot tett ki az összes eladott autó számához képest.

A 80-as évek végén és a 90-es években, amikor az olajárak estek, a cukor ára viszont emelkedett, az alkohol vált versenyképtelenné a benzinnel szemben. Az etanollal hajtott járművek tulajdonosai kellemetlen helyzetbe kerültek.

A probléma megoldására a brazil kormány 2003-ban rugalmas üzemmódú járművek gyártását rendelte el, melyek a benzin és az etilalkohol bármilyen arányú keverékével képesek működni. Ennek köszönhetően az autótulajdonosoknak ma már nem kell aggódniuk az üzemanyag árváltozása miatt, hiszen mindig azt tankolhatnak, ami éppen a legolcsóbb. Irigylésre méltó helyzet, ugye?

Még érdekesebb, hogy az utoljára megépített brazil alkoholgyárak is rugalmasak: mind cukor-, mind alkoholgyártásra alkalmasak. Tehát a gyárban mindig éppen azt gyártanak, aminek a piaci ára magasabb.

Ráadásul a legtöbb gyár termel annyi hő- és villamos energiát, amennyi a saját működéséhez szükséges. Sőt, valamennyi áramot még az elektromos szolgáltatóknak is el tud adni.

Végső soron mindenki jól járt: a gazdálkodóktól továbbra is felvásárolják a megtermelt cukornádat, a feldolgozók folyamatosan és nyereségesen tudnak termelni, a lakossági és ipari felhasználók pedig kevesebbet fizetnek az üzemanyagért. Az állam úgy függetlenítette magát a drága importtól, hogy közben belföldön új munkahelyeket teremtett. Nem utolsó sorban pedig a piaci szereplők kevésbé szennyezik a környezetet, így mindenki tisztább levegőt szívhat a városokban és vidéken egyaránt.

Mondhatnánk, hogy Brazília túl messze van, ott más a klíma, és cukornádból könnyű nekik varázsolni ezt is, azt is. Amúgy is ők mára a legnagyobb etilalkohol exportőrök… Vegyünk hát egy másik példát!

Az elmúlt nyáron feleségemmel Madeirán töltöttük a szabadságot. A sziget egyik nevezetessége a levada (öntözőcsatorna) hálózat, melyek mentén annyit túrázhat az ember, amennyihez kedve van. Ezek a túraútvonalak igazán vadregényesek, mivel a levadák nagy része erdőben, néhol vízesések alatt, máshol sziklákba vájt alagutakban fut. A sziget másik jellegzetessége az, hogy a kertek egész évben tele vannak színes virágokkal, egzotikus gyümölcsökkel és zöldségfélékkel. Olyan, mint egy földi paradicsom. További érdekessége a szigetnek, hogy nem magától lett ilyen.

Ellentétben a Kanári-szigetekkel vagy a Madeirához tartozó Porto Santo szigettel, Madeira szigetét az állandó irányú, bőséges csapadékot biztosító széljárás jellemzi. Egy gond van csak, mégpedig az, hogy miközben a sziget déli felét éri a szinte állandó napsütés, és itt találhatók a legtermékenyebb talajok is, addig a csapadék nagy része az északi oldalon hullik.

A szigetet birtokukba vevő első portugál telepesek rövid idő alatt megtalálták a megoldást. Keskeny vízelvezető csatornákból álló hálózatot alakítottak ki, amin keresztül az esők és a források vizét közvetlenül a déli lejtők ültetvényeihez vezették. Ezek a levadák behálózzák a sziget egészét és teljes hosszuk meghaladja a 2.150 kilométert (nem írtam el!). Ma is hibátlanul működnek, biztosítva ezzel a gazdálkodók megélhetését és a háztartások öntözővíz szükségletét. Mindezt viszonylag csekély költség mellett teszik, hiszen a sziget túlsó felén keletkező víztöbblet gyakorlatilag ingyen van, csak össze kell gyűjteni. Össze is gyűjtik.

A sziget értékeit szeretnék sokáig megőrizni, ezért a helyi hatóságok korlátozzák a beutazó turisták számát, nehogy a tömegturizmus tönkretegye azt, amiért érdemes odalátogatni. Ennél fogva (és az egyenletes klímának köszönhetően) minden évszakban teltházzal üzemelnek a szállodák, éttermek. Nincs tömeg, tiszták a terek, az utcák és az üzletek.

Már hallom is a következőket: persze, egy szubtrópusi szigeten könnyű profitálni a turizmusból. Van napfény és víz is bőven, egyszerű szőlőt, banánt, papayát, meg efféléket termeszteni és abból megélni.

Ez sem volt mindig így. Eleinte cukornádültetvények borították a sziget művelt területének nagy részét. Aztán később, amikor a dél-amerikai ültetvények hatalmas mennyiségben kezdték ontani az olcsó nádcukrot, az ültetvényesek más növények termesztésével kezdtek el foglalkozni. A cukornád helyét mintegy 50 év alatt átvette a szőlő. Olyannyira, hogy a borászat ma is a sziget egyik fő bevételi forrása, mivel a madeira bor igen közkedvelt termék az ide látogató turisták körében.

De vegyünk egy másik példát! Látott már Ön kocka alakú gyümölcsöt? Gondolt már arra, hogy mennyivel kevesebb helyet foglalnának el a hűtőben, ha szögletesek lennének? Mi lenne, ha génmódosítás nélkül is meg lehetne oldani a gömbölyű gyümölcsök szögletesítését? Persze, csak akkor, ha van rá fizetőképes kereslet.

A vásárlók évek óta panaszkodtak, hogy a dinnye kerek formája miatt túl nagy helyet foglal a hűtőben, hűtés nélkül pedig élvezhetetlen, és szeleteléskor elgurul. Évtizedekkel ezelőtt, Japán Shikoku nevű szigetén egy élelmes gazdálkodó megoldotta a vevők problémáját.

A termelő egy szögletes dobozba zárta a dinnye növekedő termését, így az kocka alakúra hízva érett be. Az ötlet annyira megtetszett a vásárlóknak és a kereskedőknek, hogy manapság Japánban már mindenfelé termesztik ezt a szögletes gyümölcsöt. Nem árusítják viszont mindenhol, mivel csak a nagyobb városok tehetős és divatrajongó vásárlói engedhetik meg maguknak a megvásárlását. Ennek oka, hogy a szögletes formájú dinnye ára legalább 3-4-szerese a normál módon termesztettnek. Mégis elkel minden darab.

Furcsa hóbort, mondhatnánk. Csoda, ami három napig tart. Ezzel szemben manapság már Moszkvában és más nagyvárosokban is hódit az ötletes portéka divatja.

Sőt, mire a Tesco brazil beszállítói lemásolták az „eredeti” kocka alakú változat ötletét, már meg is jelent Japánban az újdonság, a kúp alakú dinnye.

Hogy a kúp alakú dinnye mennyire lesz sikeres és követik-e más formájú változatok, nem tudni.

Az mindesetre biztosnak látszik, hogy amíg fizetőképes kereslet lesz az effajta vicces termékre, addig lesznek olyanok is, akik előállítják.

Ehhez piacismeretre van szükség, azaz fel kell térképeznünk a fogyasztóink, vevőink, ügyfeleink igényeit, és erre az igényre kell kidolgoznunk a megfelelő ajánlatot.

A brazil és portugál példából egyaránt látszik, hogy a gazdasági környezet és a piac változásainak, trendjének nyomon követése elengedhetetlen a tartós sikerhez. Ez egy ország vagy sziget esetében ugyanúgy létfontosságú, mint az Ön vállalkozása esetében.

Sőt, saját erőforrásainak, erősségeinek ismerete nélkül vállalkozása nem tudja kihasználni a kínálkozó lehetőségeket sem. A várható fenyegetettségekre sem tud felkészülni, így azok meglepetésként érik majd. Ha Ön nem ismeri cégének gyenge pontjait, hiányosságait, akkor nem tud javítani a vállalkozás teljesítményén sem.

Mindez odáig vezethet, hogy Ön lemarad versenytársaitól, vagy egyszerűen csak nem tud alkalmazkodni a megváltozott gazdasági környezethez, és emiatt kizárja magát a piaci versenyből.

Ugyan már! A miénk kis cég ahhoz, hogy marketingtervvel bíbelődjünk. Nincs időnk elemzéssel, tervezéssel foglalkozni. Nincs is szükségünk rá. – mondhatná Ön. Lehet, hogy igaza van.

Vagy mégsem?

Érdemes ránézni a KSH 2009. május 21-én publikált adataira (Statisztikai tükör, 2009/65.), melyek a vállalkozások túlélési esélyeit mutatják. Eszerint a 2001-ben létrejött 84.085 új vállalkozásnak 82,5%-a működött 2002-ben, 70%-a 2003-ban, 60%-a 2004-ben, 54,2%-a 2005-ben, és 47,9%-a 2006-ban. Mindössze minden második cég érte meg a 4-5. évet! A másik fele elhullott.

És a helyzet azóta csak rosszabbodott.

Jó tanács: Azért, hogy ez Önnel ne fordulhasson elő, érdemes folyamatosan figyelemmel kísérnie a változásokat, és rendszeresen felülvizsgálnia a cége által követett piaci stratégiát.

Erről szól a marketing helyzetelemzés, vagyis a külső (piaci, gazdasági) környezet és a belső (szervezeti) jellemzők feltárásáról.

Alapszabály: Minden marketingterv legfeljebb olyan jó lehet, mint az elemzés, amelyre épül. A tervezési szakaszt tehát megelőzi a helyzetelemzés, ami a cég működésére hatást gyakorló külső és belső tényezőket vizsgálja.

"Aki nem tudja, melyik kikötőbe tart, annak semmilyen szél nem kedvez."

Az idézett kijelentés a római filozófus és államférfi, Seneca szájából hangzott el, s ma is ugyanolyan aktuális, mint az ókorban. Talán figyelemre tarthat számot a cégvezetők részéről is. Pénzügyi és gazdasági válság esetén különösen…

Szólj hozzá!

Címkék: marketing piac innováció stratégia mezőgazdaság menedzsment swot üzleti terv helyzetelemzés agrárium

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr791236196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.