RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Kis halak és nagy halak - a kisboltoktól a bevásárlóközpontokig

2009.06.29. 10:02 :: Varanka Mariann

Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb ütemben terjeszkednek a bevásárlóközpontok, a hipermarketek és a szakáruházak, ezáltal a kiskereskedelem lényeges és megkerülhetetlen tényezőivé váltak. Nem csak új vásárlói szokásokat teremtettek, hanem megjelenésük és növekedésük következtében a kiskereskedelem szerkezete is átalakult.

Legmarkánsabban az élelmiszer, a ruházati és az iparcikk kiskereskedelemre vannak hatással, ám a vásárlási szokások megváltoztatása miatt a más profillal rendelkező üzletek (pl. mezőgazdasági boltok) sem tudnak hosszú távon elhatárolódni ennek a változásnak a következményeitől. Cikksorozatunk bevezető részében egy rövid áttekintést szeretnénk adni arról, mi történt az elmúlt évtizedekben ezen a területen.  

A nemzetközileg elfogadott egységes meghatározás hiányában, sokan sokféleképpen értelmezik a bevásárlóközpont és a hipermarket fogalmát. A KSH besorolása szerint bevásárlóközpontnak tekintjük az olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett komplexumot, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgál, és szerves egységet képeznek a bennük működő különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató (pl. vendéglátó) és a szabadidő eltöltésére szolgáló szórakoztató létesítmények (pl. mozi, sportolásra szolgáló hely). A bevásárlóközpontok bérlői között van általában egy (vagy néhány) nagy alapterületű üzlet (hipermarket vagy szakáruház), mely a központi szerepet játssza és vonzza a többi kiskereskedőt, valamint szolgáltató, és/vagy szórakoztató egységet. Nem bevásárlóközpont az önmagában üzemelő nagy alapterületű hipermarket vagy szakáruház, illetve az, amely csak néhány, az alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végző, kisebb alapterületű kiskereskedelmi, vendéglátó, vagy szolgáltató (pl. fuvarozó) egységet fogad be falai közé (pl. az IKEA, a Praktiker, az Interspar áruházak). Nem tartoznak a bevásárlóközpontok közé a korábbi időszakra jellemző általános áruházak (pl. Corvin, Skála) sem. Ezekben az áruházakban egy (vagy néhány) üzemeltető, az egyes „osztályokon” eltérő termékkörbe sorolható termékeket értékesít. A bevásárlóközpontok jelentős része az autós bevásárlásra épít, az ilyen bevásárlóközpontok parkoló területének mérete a bevásárlóközpontban megtalálható üzletek típusától és alapterületétől függ.

A legelső bevásárlóközpontnak az 1976-ban átadott – akkori fogyasztói igényeket kiszolgáló – Flórián Bevásárlóközpontot tekintjük. Ahhoz, hogy az új típusú, több tízezer négyzetméteres bevásárlóközpontok megkezdjék hódító útjukat a hazai kiskereskedelemben, közel 20 évnek kellett eltelnie. A bevásárlóközpontok berobbanását az 1998-as év hozta el. Addig mindössze 11 működött az országban, és – a kecskeméti Szil-Coop kivételével – mindegyik Budapesten. A merőben más kihívásokat hordozó létesítmények (mint a Duna Plaza, Pólus Center) megnyitásával a vásárlási szokások jelentősebb átalakulása vette kezdetét. Az 1998 után felépülő bevásárlóközpontok már kettős szerepet töltenek be: igyekeznek megfelelni a kihívásoknak és elvárásoknak, az állandóan változó vásárlási szokásoknak és a szórakozási, szabadidő-eltöltési lehetőségek széles tárházával próbálják a vásárlási körülményeket vonzóbbá tenni. A vidéken található bevásárlóközpontok száma 2007-ben haladta meg először a budapestiekét.

A hipermarket olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítmény, amely az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálja, alapterülete legalább 3.000 négyzetméter, és rendszerint parkolóhellyel is rendelkezik. Ma Magyarországon négy hipermarketlánc van jelen: az Auchan, a Cora, az Interspar és a Tesco. A KSH nem sorolja a hipermarketek közé a nagykereskedelmi áruházakat (pl. METRO). A hipermarketek megjelenését 1995-től, a győri Interspar megnyitásától számítjuk.

A bevásárlóközpontok és a hipermarketek számának alakulását mutatja az 1. ábra, amelynek összeállításához különböző KSH adatokat használtunk fel.

* A 2008. évre vonatkozó, a működő bevásárlóközpontok számát tartalmazó hiteles forrást nem találtunk, ezért az ábráról ez egyelőre hiányzik.

A fenti két nagy kategórián kívül megkülönböztetnek még ún. kiskereskedelmi parkot, amely olyan kiskereskedelmi tevékenységre és szolgáltatásnyújtásra szakosodott önálló épület vagy együttesen üzemeltetett épületcsoport, melyben legalább kettő, egyenként legalább 1.000 m2 alapterületű kiskereskedelmi egység található (ilyen pl. az M1-M7 autópályák közös szakaszának két oldalán található kiskereskedelmi park is, több nagy áruházzal). Az új évezredben jelentek meg az outlet központok (ilyen pl. a biatorbágyi Premier Outlets Center vagy a törökbálinti GL Outlet), amelyek olyan bevásárlóközpontok, ahol a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók többségében korábbi illetve kifutó árukészletből megmaradt termékeiket a szokásos piaci árhoz képest jelentős árengedménnyel forgalmazzák.

A kiskereskedelmi üzlethálózatban a különböző típusú üzletek egyre nagyobb alapterületen végzik tevékenységüket. A kiskereskedelmi üzletek száma 2003 és 2008 között 4,3%-kal csökkent, az átlagos alapterület viszont 13%-kal növekedett. Tehát kevesebb, ám nagyobb alapterületű üzlet működik, ami a kiskereskedelem koncentrálódását mutatja.

2008 végén a kiskereskedelmi üzletek átlagos alapterülete a dél-alföldi régióban volt a legnagyobb, 7%-kal meghaladva az országos 113 m2-es átlagot, ezt követte a nyugat-dunántúli régió, ahol az országos átlagnál 5%-kal nagyobb alapterületű üzletek működtek. A legkisebb átlagos alapterülettel rendelkező üzletek a fővárosban és Észak-alföldön üzemeltek, 7–7%-kal elmaradva az országos átlagtól.

A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetételében eltolódás mutatkozott az évek során. Az egyéni vállalkozások kiskereskedelemben való szerepvállalása folyamatosan csökkent, melynek következtében az országos üzletállomány egyre nagyobb hányada összpontosult a társas vállalkozásoknál. Ez a tendencia 2008-ban is megfigyelhető volt. 2008 végén a kiskereskedelmi üzleteket 46.400 egyéni, 59.200 társas vállalkozás és 300 egyéb non-profit szervezet működtette.

A hazai kiskereskedelmi üzlethálózat még mindig elaprózódott, bár évek óta a vállalkozások közül leggyakrabban az együzletes vállalkozások zárnak be. 2008 végén országos szinten 70.600 együzletes vállalkozás működött, az összes gazdasági szervezet több mint kétharmada. A 2–5 üzletesek száma az összes vállalkozás 31%-át, míg az ennél több üzletesek a fennmaradó 2%-ot tették ki.

A bevásárlóközpontok, a hipermarketek és a területükön található kisebb boltok együttes forgalmi részesedésének alakulása több mint beszédes. Számosságuknál és súlyuknál fogva befolyásuk vitathatatlan. A 2. ábrán látható, hogy míg 1998-ban 8%-os volt a forgalmi részesedésük a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalomból, addig 2004-re ez a részesedés 12 százalékponttal, két és félszeresére növekedett.

Forrás: KSH

Azaz minden, a kiskereskedelemben kifizetett 5. forint a bevásárlóközpontok, a hipermarketek vagy a területükön található kisebb-nagyobb boltok kasszáiban csörgött. A KSH által utoljára közzétett, 2005. évi adat szerint a forgalmi részesedés tovább növekedett (21%-ra), bár a korábbi évekkel összehasonlítva lassuló ütemben. Forgalmi részarányuk egyelőre tovább növekszik. Nyugat-Európában ez az arány jelenleg 30% körül jár, így előbb-utóbb valószínűleg nálunk is meg fogja közelíteni ezt a szintet.

A koncentrálódás, mint jelenség, az agráriumban is tetten érhető. Nem csak az ágazatot ellátó, alapanyagot, eszközt és gépet forgalmazó nagykereskedők száma, hanem a kiskereskedelmet lebonyolító üzletek (mezőgazdasági boltok és áruházak) száma is csökkent az elmúlt években. Az egyik példa erre a nyilvántartott növényvédő szer nagykereskedelmi telephelyek számának csökkenése. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nyilvántartása szerint a telephelyek száma 2005-ben még 208 volt, ami egy év alatt 189-re apadt (forrás: FVM Értesítő). Ez több mint 9%-os csökkenést jelent, ami egy növekvő növényvédő szer piacon következett be. Tehát a nagyobb forgalmat kevesebb piaci szereplő, csökkenő számú telephelyen bonyolította le. A piacról gyűjtött szóbeli közlések alapján szinte biztosra vehető a kiskereskedelmi egységek számának ezzel párhuzamos csökkenése is.

Érdekességképpen nézzük meg, hogyan alakult ez a folyamat azoknál a kiskereskedelmi boltoknál, ahol a boltot működtető vállalkozás főtevékenysége a mezőgazdaság, halászat ágazatba sorolható (3.ábra). Tehát az ábrán csak azok a vállalkozások, és az általuk üzemeltetett boltok szerepelnek, amelyek mezőgazdasági vagy halászati termelő tevékenységet folytatnak, és emellett üzemeltetnek kiskereskedelmi egységet.

Forrás: KSH adatok alapján számítva

Mind az üzletek, mind az azokat működtető vállalkozások számában csökkenés látszik az elmúlt 3 éves időszakban. Ezzel szemben a vállalkozásonkénti átlagos üzletszám emelkedést mutat az utóbbi 2 évben, azaz ezen a piacon is koncentrálódás figyelhető meg. 

A gazdasági válság hatása érezhető a beruházások és fejlesztések területén, de ez csak átmeneti állapot lehet. A piac koncentrálódása és strukturális átrendeződése tovább folytatódik. A kevésbé tőkeerős, kisebb piaci súllyal és érdekérvényesítő képességgel rendelkező, valamint elavult kereskedelmi technikákat alkalmazó szereplők túlélési esélyei erősen csökkennek.

A látszat ellenére a kisebb boltoknak is vannak lehetőségeik, eszközeik arra, hogy versenyképesek maradjanak a gigászokkal folytatott versenyben. Ehhez okos stratégiára, modern szemléletre, naprakész információkra és némi anyagi áldozatra van szükségük. 
 

Szólj hozzá!

Címkék: piac válság mezőgazdaság kereskedelem piackutatás helyzetelemzés agrárium gazdabolt mezőgazdasági bolt

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr641215048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.