RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Az agrárium továbbra is húzóágazat lesz?

2009.06.25. 15:10 :: Pólya Árpád

A mezőgazdasági termékek iránti kereslet a válság ellenére stabil, sőt előrejelzések szerint akár nőhet is. Az agrárium tehát a jövőben is húzóágazat lehet - ez volt a résztvevők egybehangzó véleménye a XIX. Élelmiszer- és Agrárgazdasági Világfórum megnyitóján. Milyen lehetőségeket jelent ez hazánk mezőgazdasága számára?

A magyar fővárosban megrendezett tanácskozáson nyolc kiemelt témakörrel foglalkoztak a résztvevők, egyebek mellett a globális kihívások és lokális válaszok kérdéskörével, továbbá a közép-európai országok válaszaival a globális kihívásokra, a kereskedelem szerepével az élelmiszerláncon belül, valamint a kormányzati politikák befolyásával az élelmiszer- és agrárgazdaságokra.

A háromnapos világfórumon 52 ország mintegy 400 meghívottja vett részt.

Magyarországnak nagy tapasztalata van a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést illetően - mondta megnyitó beszédében Molnár Csaba kancelláriaminiszter. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője szerint a mezőgazdaság továbbra is húzóágazat marad a gazdaság fejlődését és a külkereskedelmet illetően. Molnár Csaba hozzátette: az agrárium nemcsak a külkereskedelmi mérleget javítja, fontos a vidékfejlesztés és a foglalkoztatás szempontjából is.

A Globális kihívások és lokális válaszok témájú eseményen Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: Magyarországnak nemcsak a földrajzi adottságai jók, kiváló szakértelemmel és szellemi, kutatás-fejlesztési képességekkel is rendelkezik.

A világfórum szünetében Vajda László, a Nemzetközi Élelmiszer és Agrárgazdasági Szövetség elnöke, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a magyar és luxemburgi tejtermelők demonstrációja hátterében nem az uniós tejkvóta növelése, hanem a kereslet visszaesése áll.

Hegedűs Zsuzsa interjúja meghallgatható erre a linkre kattintva (ha a kattintás nem működik, másolja be a böngészőjébe ezt: http://inforadio.hu/sound.phtml?a=/audio/00009/000094eaa.mp3&i=VmFqZGEgTOFzemzz)

Az interjút meghallgatva több kérdés is megfogalmazódott bennem. Az első és legfontosabb, hogy a világ népességének növekedése ugyan együtt jár a mezőgazdasági eredetű termékek keresletének növekedésével, de nem feltétlenül jelenti a fizetőképes kereslet növekedését. Ennek oka, hogy a népesség növekedése a világ gazdaságilag kevésbé fejlett részein jellemző, ahol a kereslet fizetőképessége alacsony. A Föld tehetősebb országainak lakossága inkább csökken, esetleg stagnál. Márpedig egyelőre az utóbbi országok állampolgárai engedhetik meg maguknak az élelmiszer fogyasztás növelését.

Amennyiben a világ népességének nagyobbik felét eltartó régiókban élők életszínvonala növekszik, az élelmiszerekkel szembeni fizetőképes kereslet természetesen növekedhet. Tehát az élelmiszer és takarmány világpiaca hosszabb távon biztosan bővülni fog. Persze, ez megint csak nem feltétlenül okozza az európai és ezen belül a magyar termékek iránti fizetőképes kereslet növekedését. Mivel az életszínvonal emelkedését valószínűleg a nemzetgazdaság teljesítőképességének emelkedése fogja okozni, az említett régiók mezőgazdasága is jobban fog teljesíteni a jelenleginél. Így a helyben megtermelt élelmiszer és takarmány mennyisége valószínűleg emelkedni fog és jó esetben képes lesz kielégíteni a növekvő helyi igényeket.

Tehát a torta valószínűleg növekedni fog, de közel sem vehető biztosra, hogy az Európai Unió országainak jutó szelet nagyobb lesz. A piac növekedésével párhuzamosan egyes országok nettó importőrökből akár nettó exportőrökké is előléphetnek, ha a termelési kapacitásokat megfelelően bővítik. Erre Kína már több példát is mutatott a világnak. Érdemes lesz odafigyelni rá és a többi feltörekvő országra is, mivel könnyen előfordulhat, hogy éppen azok az országok fogják olcsón megtermelt mezőgazdasági termékeikkel elárasztani a világpiacot, amelyeket most felvevő piacnak gondolunk.

A második kérdés, ami felmerült bennem, hazánk kedvező adottságaival kapcsolatos. Való igaz, hogy az ország mezőgazdasága sok szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik. Ezt az agrárpotenciált a jelenleginél nagyobb mértékben és értelmesebben kellene kihasználnunk, hogy versenyképességünk mind az uniós, mind a világpiacon növekedhessen.

Ha például nem készülünk fel a változékony, sőt egyre szeszélyesebb időjárás okozta kihívásokra és emiatt nem tudjuk a mezőgazdasági termékeket évről-évre hasonló mennyiségben és minőségben megtermelni, számolnunk kell a rendszeres áringadozásokkal.

Ahogyan Ligetvári Ferenc, a Szent István Egyetem vízgazdálkodási professzora egy gödöllői szakmai tanácskozáson elmondta: A kormány évekkel ezelőtt meghirdetett egy 40 ezer hektáros öntözőterület bővítési tervet, amelyből ez idáig még semmit nem sikerült megvalósítani. Pedig az éghajlatváltozás nyomán kevesebb a Kárpát-medencébe lehulló csapadék, mint korábban és az éves megoszlás is kedvezőtlen.

Ligetvári Ferenc szerint a növénytermesztés versenyképességének megőrzéséhez legalább ötszörösére kellene növelni a jelenleg alig 100 ezer hektárnyi öntözött területet Magyarországon. Szükség lenne az öntözési kultúra gyorsabb elterjesztésére is, ám ösztönzők hiányában még a meglévő berendezések egy része is kihasználatlan.

Különösen az Alföldön lenne indokolt az öntözés kiterjesztése, a Homokhátságban ugyanis már megindult egy elsivatagosodási folyamat. Jó lehetőséget kínálna ehhez a szennyvizek hasznosítása, amit a zöldségtermesztés mellett akár energianövény ültetvények öntözésére is be lehetne fogni. – javasolja Ligetvári Ferenc.

A legnagyobb gond az, hogy itt az elmúlt 100 év átlagánál évi 80 milliméterrel kevesebb csapadék esik. A talajvízszint méterekkel lejjebb húzódott, ezért beavatkozásra van szükség, mert ellenkező esetben százezrek lesznek kénytelenek jobb adottságú lakóhelyre költözni – figyelmeztet Nacsa János, a gödöllői Szent István Egyetem tanára.

A csapadékmennyiség pótlásához olyan tanulmánytervek kidolgozására van szükség, amelyek alapján a vízpótlás megoldható. A szakember szerint e témában a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítése kiemelt feladat, mivel innen lehet majd öntözni a környék termőföldjeit. Ugyancsak e célt is szolgálja a két folyó mentén árvízi víztározók kialakítása. Ehhez a Homokhátságban lévő kiszáradt szikes tavak jöhetnek szóba, ahol az áradások idején felfoghatnák a folyók többletvizét, csökkentve ezzel az árvízveszélyt is.

A megváltozó éghajlati körülményekhez alkalmazkodva szárazságtűrő gabonafélék és más növények nemesítése is a tudományra vár.

A szegedi Gabonakutató Intézetben már több mint egy évtizede foglalkoznak aszálytűrő búza, kukorica és más növényfajták nemesítésével, valamint biotechnológiai kísérletekkel. Az eredmények igen kecsegtetőek. Mivel a magyarországi búza- és durumbúza-termesztésben az egyik legnagyobb terméscsökkentő tényező a vízhiány, a nemesítés egyik legfontosabb célja a kiváló alkalmazkodó-képességű, és szárazsággal szemben ellenálló genotípusok nemesítése. Nemcsak a búza esetében folynak aszálytűrő fajták nemesítésére vonatkozó kísérletek. A Gabonakutató Intézetben a kukorica és a takarmánycirok szárazságtűrésének növelése is folyik.

A hazai géntechnológiai kutatásokat az MTA Szegedi Biológiai Központjában, az 1970-es években Venetianer Pál indította el. Dudits Dénes és munkatársai a 80-as évek elején kezdtek növényi géneket izolálni. Ők és itt állították elő 1986-ban az első hazai transzgenikus növényt. Ez volt a világon az első beszámoló a lucernába történő génbeépítésről. - sorolja a hazai eredményeket Györgyey János biológus, az SZBK tudományos főmunkatársa.

Az itthoni génbeépítésekből még nincs, de nem is lehetett új növényfajta. Bonyolult, tőkeigényes és hosszadalmas a folyamat. Az izolált gént kémcsőben módosítjuk, azt beépítjük például a búza vagy az árpa több tízezer génje közé, ezzel létrejön a transzgenikus növényke. Ebből csak akkor lesz új – például szárazságtűrő – búza vagy árpafajta, ha több évig biztonsági vizsgálatokon megy keresztül, és bekerül egy hagyományos nemesítési programba, ami már az SZBK-n kívüli intézményben, például a szegedi Gabonakutatóban történhet, és 8-10 évig is tart. – magyarázza Györgyey János biológus.

Fentiek alapján nekem úgy tűnik, hogy a tudomány versenyt fut az idővel és a hazai agrárium versenyelőnyének megtartása lehet a tét. A világgazdaság befolyásolására illetve a globális klímaváltozás megakadályozására egy olyan kicsi ország, mint a miénk nemigen vállalkozhat (bár erőfeszítéseket tehet és kell is tennie a saját területén), ezért inkább belső erőforrásainak kiaknázására, kedvező adottságainak kihasználására kell törekednie. Lehetőleg ügyesebben, mint eddig. Remélem, sikerül és az ágazat valóban húzóágazat lesz a jövőben, Magyarországon is.

(forrás: inforadio.hu, mti.hu, agroinform.hu, magyarország.hu és fn.hu
 

Szólj hozzá!

Címkék: piac innováció válság értékesítés mezőgazdaság kereskedelem beruházás termény helyzetelemzés agrárium agrárstratégia élelmiszer gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr361207881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.