RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben és 2018-ban.

HÍRBOX

 

Mi fán terem a CSR?

2009.06.19. 09:16 :: Pólya Árpád

Előző bejegyzésünkben beszámoltunk a CSR Piac 2009 rendezvényről, és egy interjú erejéig belekóstoltunk egy ígéretes újdonság, a bionómia fogalmába is. Most arra szeretnénk rávilágítani, tulajdonképpen mi is ez a társadalmi felelősség, hogyan jelentkezik a mindennapi életünkben, és miként befolyásolják, tehetik jobbá személyes és közösségi életünket ezek a legújabb kori „úri huncutságok”.

A társadalomért, a közösségért, a környezetért tevő cégek, vállalkozások, vállalkozók régen is voltak, csak akkor még nem angol, magyarra nehézkesen fordítható szavakkal írták le ezeket a cselekedeteiket. Amikor egy textilgyáros a maradék végeket odaadta egy árvaháznak, hogy varrjanak belőle ruhát a gyerekeknek, vagy egy bányatulajdonos a saját szivattyúival, munkásaival segített lecsapolni a városszéli mocsarat, és ezért nem kért pénzt, akkor olyat tett, ami a saját személyes üzleti érdekein túlmutatott, és a körülötte élőknek, a közösségnek segített. A megsegítettek hálásak voltak, a közösség elismerését és tiszteletét fejezte ki, akár úgy, hogy tiszteletreméltó emberként tekintett a segítőre, akár úgy, hogy még emléktáblát vagy szobrot is emeltetett neki.

Manapság kicsit másról beszélünk akkor, amikor a CSR-t (Corporate Social Responsibility, azaz vállalatok társadalmi felelőssége) emlegetjük. Magával a fogalommal egyre többet találkozunk, és még többet fogunk a közeljövőben, pontosan azonban kevesen tudják még, hogy mit takar. Nem csoda, hiszen a fogalom tartalma valóban nem könnyen írható le, olyan színes és sokrétű, mint az a szféra, amelyhez kötődik. Ráadásul a kifejezésnek pontos és találó magyar megfelelőt szinte lehetetlen lenne találni. A CSR tulajdonképpen egy olyan friss, naprakész szemléletmód, melynek azok a cégek vannak a birtokában, ahol már felismerték, hogy az üzlet, a profit és a munka világa nem választható el hermetikusan, és rengeteg szállal kötődik, kölcsönhatásban áll a szűkebb és a tágabb környezetével, az emberekkel, a közösségekkel, a természeti környezettel. Már nem a nyereség növelése az egyetlen üdvözítő cél, hanem ugyanilyen fontos, hogy az adott cég elvei, értékei és cselekedetei szociális, emberi jogi és környezetvédelmi szempontoknak is megfeleljenek.

A szemléletváltozás, az átalakulás már megindult. A CSR nem varázspálca, és nem csodapirula a globalizált világ visszásságaira, de olyan hasznos eszköz, amelynek révén pozitív megoldások születnek, és a munkahelyek sem válnak lélekölő munkatáborokká. Egy 2002-ben végzett felmérés szerint a munkavállalók 80%-a szerint minél fokozottabb a munkáltató szociális szerepvállalása és felelőssége, annál erősebb az alkalmazottak motiváltsága és lojalitása. Noha eddig elsősorban a nagy és multinacionális vállalatok mutattak CSR-irányú aktivitást és elkötelezettséget, fontos leszögezni, hogy ez a megközelítési mód minden típusú és méretű vállalatra nézve alkalmazható és hasznos, függetlenül attól, hogy milyen szektorban működik és milyen jellegű tevékenységet folytat. Különösen fontos, hogy a kis és közepes méretű vállalatok között is növekedjen a CSR ismertsége és elismertsége. Ennek már csak azért is óriási a jelentősége, mert ezek a vállalatok foglalkoztatják az EU munkaerejének több mint felét, ők a szimbólumai és a döntő hajtóereje az európai mintájú növekedésnek és fejlődésnek. Továbbá helyi szinten a kis- és középvállalkozások a fő gazdasági és szociális szereplők.

Néhány csoportosított példán keresztül nézzük meg részletesen, mik tartoznak a CSR fogalmába (a teljesség igénye nélkül):

  1. Humán erőforrás menedzsment, munkahelyi egészség és biztonság: pl. a képzett munkaerő megszerzése és megtartása, az élethosszig való tanulás ösztönzése és támogatása, a munkavállalók jobb informálása és a velük való folyamatos konzultáció, a kiegyensúlyozott munka-család-pihenés arány szorgalmazása, egyenlő fizetés és karrierlehetőségek a nők számára, atipikus foglalkoztatási módok bevezetése (pl. részmunkaidő, távmunka), csökkent munkaképességűek és hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, profitfelosztás és munkavállalói (rész)tulajdonlási programok, felelős és nem diszkriminatív munkaerő felvételi gyakorlat stb. 
  2. A változásokhoz történő alkalmazkodás, illetve az átalakulások, átszervezések, leépítések, krízishelyzetek emberi módon történő kezelése: a legfőbb szempont az, hogy értékelésre kerüljenek és kiegyensúlyozódjanak mindazok érdekei, akiket egy ilyen változás érint, illetve érinthet. Fontos tényezők még: megfelelő előkészítés, kockázatfelmérés, költségkalkuláció, alternatív stratégiák kidolgozása, a munkavállalói jogok garantálása, a helyi körülmények figyelembevétele, munkaerő piaci stratégiák értékelése stb.
  3. A környezeti kihatások kezelése, természetes erőforrások előnyben részesítése, környezetvédelem: ez tulajdonképpen nem más, mint egy ún. „mindenki-csak-nyerhet” típusú szemlélet, azaz ha egy vállalat például csökkenti a különböző erőforrások felhasználását, illetve a szennyezés és hulladék kibocsátását, akkor amellett, hogy ez környezetvédelmi szempontból kétségtelenül pozitív, feltételezhető, hogy közvetve ez fokozza a versenyképességet és profitabilitást is. Az említett önkorlátozások ugyanis egyben az energiára és a hulladékeltakarításra szánt költségeket is csökkentik. Ide tartozik pl. az Integrált Termékpolitika, amelynek fő célja, hogy a különböző termékek „életpályáját” a minél szélesebb körű érdekeltek dialógusán alapuló monitoring rendszer kövesse, érvényesítve a lehető legnagyobb költséghatékonyság, illetve a lehető legkisebb környezetterhelés elvét egy termék különböző „életszakaszaiban”. Hasonlóan CSR-szemléletű a Közösségi Öko-menedzsment és Audit Tervezet, amely a vállalatokat önkéntes tevékenységre ösztönzi e téren abból a célból, hogy folyamatosan fejlesszék környezeti tevékenységeiket.
  4. Helyi közösségekkel való kapcsolatok: Egy vállalat egyrészt a beruházásaival, a munkahelyteremtéssel, a bérekkel, az adókkal, másrészt esetleges környezetterhelésével, szennyező tevékenységével is egyértelműen kapcsolódik ahhoz a helyhez, ahol működik (legyen az bárhol a világon). Ugyanakkor a vállalat sikere is függ az adott térség stabilitásától, prosperitásától, munkaerejének egészségétől, képzettségétől, illetve a vállalat helyi munkáltatói imidzse és annak híre is egyértelműen kihatással van versenyképességére. A CSR itt tulajdonképpen a továbbfejlesztése a már most is meglévő „vállalati jótékonykodásnak”: pl. vállalati finanszírozású szakképzések, különböző támogatások (pl. környezetvédelmi, oktatási, kulturális), gondoskodás a munkavállalók gyermekeinek megőrzéséről, szűrőprogramok bevezetése, helyi sport és kulturális események finanszírozása stb. 
  5. Üzleti partnerekkel, szállítókkal és a fogyasztókkal történő együttműködés: azaz a vállalatok nem kizárólag nyers üzleti szempontok alapján szerződnek partnerekkel, hanem a valódi együttműködés, rugalmas hozzáállás révén kölcsönös előnyökhöz jutnak: pl. a piac csökkenő komplexitása, csökkenő költségek, javuló minőség, megbízhatóbb partnerek, stabil kapcsolatok. A vállalatok lassan belátják, hogy szociálisan felelős imidzsük azon is múlik, milyen alvállalkozókkal, partnerekkel és beszállítókkal működnek együtt, hiszen azok esetleges rossz megítélése rájuk is negatívan hathat.

     

A fentieken kívül még sok minden tartozik az egyre bővülő és folyamatosan formálódó CSR körébe.

Ha a konkrét példákat nézzük, szembetűnhet, hogy sok kis, közepes és nagyvállalat felismerte már a CSR-technikák üzleti előnyeit és követi, alkalmazza is őket, anélkül, hogy valójában igazán jártasak lennének e praktikákban vagy CSR-nek hívnák azokat. Figyelemfelkeltő azonban az, amit az egyik cég vezetője fogalmazott meg: „Vajon hol húzódik a határ a valódi CSR és a PR (vagy reklám) között?” Ő úgy véli, ha az adott tevékenység költsége alacsonyabb, mint a róla hírt adó PR vagy reklámkampányra költött összeg, akkor az nem tekinthető igazi CSR tevékenységnek. Magyarul, ha egy cég 1 millió forint értékben támogatja a közvetlen környezetében a szelektív hulladékgyűjtést például azzal, hogy átvállalja a begyűjtési költségek egy részét, de ennek propagálására 2 milliót költ el a médiában, hogy mindenki tudjon róla, akkor nem igazi CSR-ről, inkább reklámfogásról beszélhetünk.

A Kreatív Csoport szervezésében június 4.-én első ízben megrendezésre került Zöldmarketing Konferencián a szervező célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődésre, és annak megfelelő kommunikációjára, továbbá az üres szólamok hangoztatása helyett elősegítse a környezettudatosságra felszólító marketingkampányok hatékonyságát. Stuart Smith, a Hill & Knowlton pr-ügynökség régiós vállalati kommunikációs vezetője Londonból látogatott el a konferenciára. Előadásában azt hangsúlyozta, hogy a zöldmarketing nem csupán lehetőség, de buktatókat is rejteget. Valódi CSR-tevékenység hiányában a zöld üzenetek kommunikációja csupán greenwashing-nak, azaz zöldre festésnek tekinthető, amely nemhogy segíti a vállalatok márkaépítését, de árt is nekik.

Végezetül lássunk néhány konkrét, pozitív, hazai példát a jó CSR-re:

  • Gyógyászati segédeszközöket gyártó cég – „Találkozz-a-felhasználóval” programjuk keretében a gyárban dolgozók rendszeresen találkoznak a vevőkkel, hogy érezzék, hogyan segíti pl. a sztómával, inkontinenciával küzdők életét az, amit gyártanak. Ez megnövelte a munkavállalók lojalitását és felelősségérzetét. A termékfejlesztés is a folyamatos vevői párbeszédeken alapul. Az energiafogyasztást pl. mozgásérzékelős világításra való átállással is csökkentették (az öltözőkben, mellékhelyiségekben), a munkába járás széndioxid kibocsátását céges autóbuszjáratokkal javították.  
  • Vitaminokat és étrend-kiegészítőket gyártó cég – az egy helyen történő gyártással és a belföldi nagykereskedelemmel próbálják minimalizálni a szállítási távolságokat, és így a környezeti terhelést. A női kollégák munkavégzését, a gyesről visszaérkezők beilleszkedését valóban rugalmas munkaidővel támogatják. A magyar knowhow-t többszöri megkeresésre sem adták el külföldre, így teremtve meg a lehetőségét itthon a hosszú távú, stabil munkahelyeknek.
  • Faipari vállalkozás – kiemelt hangsúlyt fektetnek a kollégák hosszú távú megtartására, a nők, a fogyatékosok foglalkoztatására; lehetőség van részmunkaidőre is. A fahulladékokból kisebb ülőbútorokat készítenek gyerekeknek, nyugdíjasoknak. Nagyon olcsón, sorozatgyártásban. A kis barkácsboltok fennmaradását próbálják elősegíteni egy új, magyar barkácsbolt-lánc létrehozásával, stratégiai és beszerzési partnerség kialakításával, összefogással. A környékbeli általános iskoláknak palackzsugorító mechanikus préseket ajándékoztak. A 2006-os dunai árvíz idején egy bajba került cégnek segítettek azzal a felajánlással, hogy az általa forgalmazott faanyagot ingyen tárolhatja a faipari vállalkozás telepén. Így az nem sérült meg az árvízben. 
  • Bevonatokat gyártó cég – amit lehet, helyben szereznek be, előnyben részesítik a hazai termékeket. A munkatársaik gyerekeivel foglalkozó óvoda kerítését örömmel és ingyen festették le. Ehhez a cég adta a jó minőségű festéket, ami egy nagyobb megrendelésből maradt meg. Az almatermelők eladási nehézségein úgy próbáltak segíteni a maguk módján, hogy rendszeresen, raklapos kiszerelésben rendeltek almalevet egy olyan gyártótól, aki a termelőktől bio almát vásárolt és dolgozott fel, majd a kollégáknak, ismerősöknek önköltségi áron értékesítették. A vállalatközi karácsonyi ajándékozásra szánt összeget évek óta gyermekkórház támogatására fordítják. 
  • Pálinka manufaktúra – talajjavítást dolgoztak ki a szeszfőzdéből származó, kifőzött cefre (slempe) és gyógynövény kivonat, valamint a párlat hulladékából nyert komposzttal, együttműködésben egy kertészeti főiskolával. A komposztot nyárfatelepítéshez használták a futóhomok megkötése céljából. 

     

A fentiek csupán kiragadott részletek, de jól mutatják, hogy a társadalmi felelősség nem üres szó, és bizony nagy, egyre nagyobb szüksége van mindannyiunknak arra, hogy több és több cég vállaljon részt benne, és egyre értékesebb tartalommal töltse meg ezt az új fogalmat.

Előző havi, témaindító bejegyzésünkben ígértük, hogy közelebbről megnézzük, hogyan állnak az agráriumban működő és az ágazattal üzleti kapcsolatban lévő cégek a fenntarthatósággal, valamint a társadalmi felelősségvállalással. Megkereséseinkre több pozitív választ kaptunk, így hamarosan tapasztalatainkról is be tudunk számolni az olvasóknak.

(forrásanyagok: Kun Attila: A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban, CSR Piac 2009 katalógus, Zöldmarketing Konferencia sajtóanyaga és internet)
 

Szólj hozzá!

Címkék: csr vállalati felelősség

A bejegyzés trackback címe:

https://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr201194863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.