RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Máris módosult az új kistermelői rendelet

2010.07.19. 13:09 :: Varanka Mariann

Nemrég adtunk hírt a 2010. május 15.-től életbe lépett új kistermelői rendelet legfontosabb részleteiről. Most újra visszatérünk a témára, mert 2010. július 5-én lépett hatályba a 4/2010. (VII. 5.) VM jelű rendelet, amely módosította a kistermelői élelmiszer-előállításra és kereskedelemre vonatkozó korábbi előírásokat. A jogszabály olyan civil javaslatokat is tartalmaz, melyek a korábbi rendeletmódosításba nem kerülhettek bele.

A kistermelők érdekeiért fellépő 53 civil szervezet 2009 májusában javaslatcsomagot nyújtott be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) a kistermelői élelmiszer-előállítás és kereskedelem szabályainak módosításáért. A javaslatok közül számos bekerült a nagy jelentőségű 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletbe, mely a kistermelők számára kedvező változásokat hozott. Az új kormány vidékfejlesztési minisztere által jegyzett és már hatályos 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet a civil javaslatok közül továbbiakat emelt be a szabályozásba, ami javíthatja a kistermelők helyzetét.

Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja, a kistermelők érdekeiért fellépő 53 civil szervezet munkájának koordinátora az új kistermelői rendelet legfontosabb módosításait a következőképp összegezte:

  • Az állati alaptermékek (pl. tej, tojás, nyers hús) és a feldolgozott kistermelői termékek (pl. sajt, lekvár, kolbász) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten (régióban), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is.
  • A kistermelő is végezhet szolgáltatásokat más magánszemély, kistermelő részére élelmiszerének előállítása során (pl. hús füstöltetés, terménytisztítás, zöldség-, gyümölcs-, olajosmag-szárítás, -őrlés, -préselés, pasztörizálás). Az állat vágása, húsának feldolgozása és ételkészítés szolgáltatási tevékenység más kistermelővel nem végeztethető.
  • Ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágása esetében a településen, a végső fogyasztó számára történő értékesítésnél nem kell a vágásnál a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni legfeljebb heti 50 db házi tyúkféle, 25 db víziszárnyas vagy pulyka, 13 db nyúlféle vágása esetén.
  • A falusi vendégasztal szolgáltatás, és a rendezvények keretében lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból, helyi/házi vágás elvégzésére (bejelentve a hatóságnak), a hús helyben való elkészítésére, értékesítésére helyben fogyasztás céljára.
  • Az ökörsütés, birkapörkölt, házi disznótor a falusi vendéglátónál és a rendezvényeken is engedélyezett.
  • Kistermelő is végezhet falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet az általa megtermelt vagy előállított, és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával. 

 

A fentieken túl néhány további lényeges észrevétel:

  • A régiós értékesítés lehetősége szűkült, hiszen régió alatt korábban a megyét, a szomszédos megyéket és  Budapestet érthettük. A civil szervezetek által véleményezett tervezetben még 200 km távolságot írtak le a jogalkotók. 
  • A májusban hatályba lépett 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet bevezette a „kistermelői vendégasztal” fogalmát, amely számos tekintetben jogértelmezési zavart eredményezett. A most hatályba lépett rendeletmódosítás a „falusi vendégasztal” fogalom pontos körülhatárolásával rendezi ezt a helyzetet. 
  • A sertés húsa csak alapos sütés-főzés után fogyasztható a résztvevők számára. A trichinella vizsgálatot is elvégzik a szakemberek; kedvező eredmény esetén az állat húsa a falusi vendégasztalt szolgáltató által lefagyasztható a vendégek számára más alkalommal készítendő ételekhez. 
  • A kistermelő évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 (18 hónaposnál fiatalabb) kecskét és 2 (30 hónaposnál fiatalabb) szarvasmarhát vághat le, készíthet el a fogyasztók részére falusi vendégasztal szolgáltatás, rendezvény keretében. 
  • Kiskereskedelmi és vendéglátó egységek részére csak hatósági igazolással értékesíthető a szárnyasok és nyúlfélék húsa is. 
  • A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért. A hatóság – ha rendellenességet tapasztal az ellenőrzés során –, jogosult írásbeli felszólítással kötelezni a hiányosság kijavítására vagy a mulasztás pótlására. A hiányosság vagy mulasztás további fennállása és nagy veszélyokozás esetén a hatóság további lépéseket tehet.

     

A 2010. július 5-én hatályba lépett rendelet pontos címe:
A vidékfejlesztési miniszter 4/2010. (VII. 5.) VM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet módosításáról.

FRISS INFORMÁCIÓ: A minisztérium részletes tájékoztatója innen letölthető.

Források: www.fvm.hu, www.elotisza.hu

Szólj hozzá!

Címkék: piac értékesítés szabályozás mezőgazdaság kereskedelem őstermelő agrárium kistermelő élelmiszer gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

http://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr42161087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.