RÓLUNK

Professzionális stratégiai tanácsadás a hazai agráriumban működő vállalkozások számára a marketing, a kommunikáció, a PR és a piackutatás területén.

Hírlevél regisztráció

PORTFOLIO BLOGGER

Támogatás

Az AgroStratéga elkötelezett az innováció és a társadalmi szerepvállalás iránt, ezért lett Az Év Agrárembere díj Agrárkutatás kategóriájának támogatója 2016-ban, a Kertészet kategória támogatója pedig 2017-ben.

HÍRBOX

 

Hányan is művelik az ország mezőgazdasági területét?

2009.07.03. 16:46 :: Pólya Árpád

Ügyfeleink szokásos kérdése, hogy mekkora lehet azoknak a száma, akik a mezőgazdaságilag művelt terület 80-90%-án gazdálkodnak. A kérdés teljesen jogos, hiszen őket kell elérniük ajánlatokkal ahhoz, hogy a termékek beszerzésekor, a szolgáltatások igénybe vételekor a szállító által kívánt döntés születhessen. 

A vevők, ügyfelek nagyságrendje és a szállító promócióra fordítható költségkerete együtt szabja meg (vagy kellene, hogy megszabja) az igénybe vehető promóciós eszközöket és csatornákat.

Ha kevés a potenciális vevő és viszonylag jól azonosítható a döntéshozó, akkor bűn elkölteni a költségvetést a széles körű elérést biztosító, de emiatt nagy meddő szórással jellemezhető médiumoknál (pl. televízió, rádió, megyei napilapok, óriásplakátok). Főként akkor igaz ez, ha erősen szektorfüggő, speciális termékeket kínálunk gazdasági szervezeteknek, ahol szakember a döntéshozó. Ha viszont nagyszámú, nehezen azonosítható potenciális ügyfélhez, vásárlóhoz kell eljuttatnunk az ajánlatot, ritkán nélkülözhetjük a fenti, fajlagosan drága kommunikációs csatornákat.

A kulcsszó a költség és a hatékonyság. Márpedig előbbinek minden cég esetében a véges költségkeret szab határt, utóbbi pedig sajnos elérhetetlen maximummal rendelkezik. Éppen ezért nem mindegy, hogy a promócióra fordítható forintjainkat hol költjük el és hogyan.

Számoljunk csak!

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékoztatása szerint a 2009. évi területalapú támogatásért 186 ezren folyamodtak, és összesen 5 089 480 hektár után kértek támogatást.

Az egyszerűsített területalapú kifizetés keretében támogatás a kül- és belterületi mezőgazdaságilag hasznosított terület (szántó, gyep, szőlő, gyümölcsös és konyhakert) után igényelhető (1. ábra).

 

1. ábra

 

Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 807 ezer hektár. Tehát a mezőgazdasági terület 87,6%-ára kértek támogatást, a 12,4%-ára nem. Ha a területet elosztjuk az igénylők számával, átlagosan 27,4 hektár jön ki. Feltéve persze, hogy minden igény jogos. Az egyszerűség kedvéért most feltételezzük azt, hogy így van.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás gazdasági ágban regisztrált vállalkozások száma 389 ezer 120. Ebben a számban benne vannak az adószámmal rendelkező őstermelők, de benne vannak az erdőgazdálkodás ágazatban nyilvántartott vállalkozások is. Utóbbiak nem tartoznak a területalapú támogatás hatálya alá és valószínűleg jóval kisebb arányt is képviselnek, mint az előbbiek.

Az adószámmal rendelkező őstermelők száma (ha minden adószámmal rendelkező „egyéni vállalkozást” ide sorolunk az ágazatból, amely nem rendelkezik vállalkozási igazolvánnyal) 2008. december 31-én 356.908 volt.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás is, tehát az őstermelők között vannak, akik erdőgazdálkodással foglalkoznak. Ők területalapú támogatást a fentiek szerint nem kaphatnak, de feltételezhetően a számuk is nagyságrendekkel kisebb lehet, mint a többieké összesen.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás gazdasági ágakban regisztrált vállalkozások száma az őstermelők nélkül 32 ezer 212 (8%). Még ha azt feltételezzük is, hogy többségükben mezőgazdasággal foglalkoznak, a területalapú támogatásért folyamodók 186 ezres táborának legfeljebb 17%-át adják. Tehát a logika azt diktálja, hogy a többiek őstermelők (92%), akik adószámmal is rendelkeznek (2. ábra).

 

2. ábra

 

Feltehetjük a kérdést, hogy mekkora területhányaddal rendelkeznek az őstermelők és milyen arányban részesednek a megművelt területből a vállalkozások. A 2007. május 31-én gazdaságra azonosítható mezőgazdasági terület nagyobbik felét egyéni gazdálkodók, a kisebbik felét pedig gazdasági szervezetek művelték (3. ábra).

 

 

3. ábra

 

A KSH módszertana szerint gazdasági szervezet a jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaság. Az egyéni vállalkozók és az egyéni gazdasági tevékenységet folytatók nem ebbe a kategóriába tartoznak.

A KSH által használt módszertan szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaság együtt fedi le az egyéni gazdaság kategóriát. Itt emlékezzünk vissza arra, hogy az adószámmal rendelkező egyéni „vállalkozások” között a vállalkozási igazolvánnyal nem rendelkező őstermelők egy nagyságrenddel többen vannak, mint a vállalkozási igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók. Tehát az ország mezőgazdaságilag művelt területének nagyobbik felét az őstermelők művelik.

Fentiek alapján elmondható, hogy a mezőgazdaságilag hasznosított terület majdnem 90%-át közel 200 ezer vállalkozás műveli, amelyek többségükben őstermelőként végzik a tevékenységet. Az is megállapítható, hogy adószámmal rendelkező őstermelők használják a művelt terület nagyobbik felét

Tehát a hazai mezőgazdasági ágazat számára alapanyagot, eszközt és szolgáltatást szállító, valamint a végterméket felvásárló vállalkozások többségének potenciális vevő illetve ügyfélköre – nagy általánosságban - az előbbi, közel 200 ezer vállalkozás lehet. Természetes, hogy az adott cég termék és szolgáltatás portfoliójától, a választott marketingstratégiától függően igen nagy eltérések adódhatnak a potenciális piac méretét illetően.

Egy szántóföldi vetőmagokat kínáló nemesítő háznak értelemszerűen nem vevői a kizárólag szőlőt és gyümölcsöst művelő gazdálkodók. Az állatgyógyászati termékek szállítója az állattartókat tekintheti piacának. Egy kártevőirtással foglalkozó vállalkozás ügyfélkörében viszont lehetnek növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, terménykereskedelemmel és közraktározással foglalkozó cégek is. Sőt, ügyfele lehet egy sörgyár, egy malom és így tovább.

Éppen ezért van szükség a vevők, ügyfelek további csoportosítására, szegmentálására. Az egyes szegmensek közül kiválasztva a célcsoportokat már lényegesen könnyebb az ajánlat kidolgozása, és annak eljuttatása az érintettekhez.

Itt érkeztünk el a cikk bevezető gondolatához: Egy szűkebb, jól beazonosítható vevő illetve ügyfél csoportot nemcsak könnyebben, hanem olcsóbban tudunk elérni. Másrészről viszont a különböző csoportok eltérő igényeit más-más ajánlattal tudjuk lefedni.

Érdemes végiggondolni. Megéri.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing piac mezőgazdaság piackutatás támogatás helyzetelemzés őstermelő agrárium generációváltás élelmiszer gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

http://agrostratega.blog.hu/api/trackback/id/tr191224822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.